Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
MI AZ ELSŐSORBAN AZ, HOGY ELSŐRANGÚ SZOLID SZARÜZLETÜNKBEN v«S P FÉRFIN F.K. GYERMEKNEK HASZNOS, FINOM LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL N CÉLJA VÁSÁROLJON NŐNEK, .A 10 évi egyházra ítélték az apátfalvai gyilkost, aki borzalmas kegyetlenséggel bosszúból leütötte haragosát A rablási szándékot a törvényszék nem látta beigazoltnak (A Délmagyarosszág munkatársától.) Október 20-án éjjel borzalmas kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság történt Apátfalván. Varga Szenti Pál 22 éves legény az Antal-féle kocsmában iddogált. Itt kártyázott nagyobb társasággal Luczó János földműves is. fjfél után, amikor hazafelé tartottak az emberek, Varga Szenti Pál megleste egy kerítés mögött Luczó Jánost és orvul megtámadva egy hónaggal leütötte. A földre bukott emberre még több ütést mért és amikor meggyőződött, hogy nem mozdul, kiforgatta zsebeit és elvette 10.25 pengőt tartalmazó pénztárcáját. A zsákmánnyal hazament, elrejtette a padláson és lefeküdt. Másnap azonban, amikor a holttestet megtalálták, elmenekült a községből. Napokon keresztül bujkált a falvak környékén. Végül is bátyja, Varga Szenti József vámőrkatona vette üldözőbe és fogta el a gyilkost, aki ellen az ügyészség rablással párosult szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat. Varga Szenti Pált csütörtökön vonta felelősségre a szegedi törvényszék G<5mbri-tanácsa. A gyilkos drámai vallomás keretében ismerte be bűnét, de tagadta, hogy megölni és kirabolni akarta volna Luczót. Az eset előtt három hónappal a Takács-vendéglőben Luczó János többször arculütött. Ezt nem felejtettem el neki és mindenáron busszul akartam állani. Meglestem Luczót és ráütöttem a doronggal és amikor már a földön volt, még egy párat adtam neki, mert féltem, hogy felkel és megver. Luczó igen erős ember volt, a legvesz?kedősebb ember az egész faluban. Mikor már nem mozdult, gyufát gyújtottam és belevilágítottam az arcába, majd kikutattam a zsebeit, mert úgy tudtam, hogy revolver van nála. Féltem attól hogy felkel és lelő. Revolvert nem találtam, de a pénzt elvettem. Azután hazamentem, elrejtettem a padláson a pénzt és lefeküdtem. Reggel hallottam, hogy nyomoznak az ügyben. — Magam is kimentem a helyszínre és megnéztem a holttestet. Luczó feje borzalmasan fissze volt roncsolva, agyvelődarabok hevertek szanaszéjjel. A látványtól megborzadtam. Hazasiettem. Otthon rosszul lettem Ezután megszöktem... Bűnös vagyok, de megbántam tettemet... Több tanúvallomás után dr Balázs Sándor mondott vád- és dr. Stein viktor védőbeszédet. A bíróság szándékos nevelés büntette és lopás vétsége miatt 1ű esztendei fegyjházra ítélte Varga Szenti Pált. A bíróság nem látott rablási szándékot fenforogni. Az ítélet ellen az ügyész is, a védő is felebbezést jelentett be. Az ügyvédek mozgalma a kötelező költségelőleg életbeléptetéséért Az utóbbi napokban országszerte elterjedt az híre annak, hogy a szegedi ügyvédi kamara kétszáz ügyvédet töröl az ügyvédek névjegyzékéből azért, mert kamarai tagdíjaikkal egy évnél hosszabb idő óta hátralékban vannak. A szegedi ügyvédi kamarának ezen határozata ugyan még nem jogerős, mindenesetre azonban szomorúan jellemzi az ügyvédség mai nagyon nehéz gazdasági helyzetét és lerontja azt a ma már különben is gyengülő közhiedelmet, hogy az ügyvédi pálya hasznothajtóbb az egyéb hivatásoknál. Ha az ügyvédek nagy része a kamarai tagdíjat nem fizeti be, mert nem tudja befizetni, akkor elképzelhető, hogy az ügyvédség anyagilag mily rossz sorsban van. Az ügyvédek nehéz helyzetének egyik fő oka az, hogy az ügyvéd, aki reggeltől estig idegfeszítő szellemi munkát végez és végeredményben csak egész kis részben kapja meg munkájának ellenértékét, — mert nálunk, az osztrák, német és egyéb államok ügyvédségét,^ eltérőleg, az ügyvédek nem szoktak költségeikre előleget kérni és kapni; amikor pedig az ügyek befejeződnek, akkor az ügyvédi költségek, a mai folyton romló gazdasági helyzetben, a leggyakrabban már egészben vagy részben behajthatatlanokká válnak. A szegedi ügyvédi kamara szóbanforgó határozata folytán tehát különösen aktuálissá vált, hogy a szegedi ügyvédek is végre komolyan foglalkozzanak a kötelező költségelőleg kérdésével. A budapesti ügyvédi kamara a kötelező költségelőleg kérését elvileg már elhatározta és remélhető, hogy a szegedi ügyvé- defc Dy irányú mozgalma most már szintén eredményre fog vezetni Arra vonatkozólag, hogy a kötelező előleg, kérés a gyakorlatban mit jelentene és hogyan volna keresztülvihető, rövid ismertetésül szolgáljon a következő. Általában három csoportba sorolhatók a kliensek. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik a megbízás adásakor és az ügy befejezésekor is fizetőképesek. Ezzel a csoporttal kapcsolatban a kötelező előlegrétésnek annyiban van jelentősége, hogy ily kliiensek helyett nem kellene az ügyvédnek, munkáján kívül, a most felemelt illetékekből és maga végrehajtói díjakból álló készkiadásokat előlegesnie. A kliensek másik és legnagyobb csoportjába azok tartoznak, akik a megbízás áfásakor még fizetőképesek, de akiken a költségek az ügy befejezésekor már nem hajthatók be. Hogy ezen kliensekkel szemben miért fontos az előlegkérés, — azt felesleges Indokolni Az ügyfelek harmadik csoportjába azok tartoznak, akik már a megbízás adásakor sem fizetőképesek, — a kötelező előlegkérés tárgyában kidolgozott tervezet azonban ezen klienseket sem zárná el attól, hogy igényeik érvényesítéséhez ügyvédet vegyenek igénybe. Ha ugyanis Ily kliens nem is szerezhet magának szegénységi bizonyítványt, akkor is joga volna minden ügyvédnek Ily klienstől előlegkérés nélkül is ügyet vállalni, ha ezen megbízás elvállalását egyidejűleg az illetékes ügyvédi kamaránál bejelentené. A kötelező előlegkérés szankciója az lenne, hogy az az ügyvéd, aki az előlegkérést elmulasztja, fegyelmi vétséget követ el. Aki tehát nem kérne költségelőleget és nem is jelentené be a kamaránál azt, hogy kliensétől, annak fizetőképtelensége miatt, nem kérhet előleget, az az ügyvéd ki lesz téve annak, hogy költségkövetelését kliensén utólag sem fogja követelhetni, mert perlés esetén kitudódik fegyelmi vétséget Vér**® *4járása ,s fegyelmi büntetésnek teszi ki magát A tervezet intézkedik arról is, hogy mily mérni költségelőlegek legyenek kérhetők. Íme tehát ilyképen valamennyire lehetne segíteni az ügyvédség szomorú sorsán és meg lehetne akadályozni végleges és teljes tönkrejutását. De a segítséget ezek szerint az ügyvédi kar saját maga kell, hogy szolgáltassa, az ügyvédi karnak kell elhatároznia a kötelező előlegkérést, annál is inkább, mert a mai általános gazdasági leromlás közepette ez a segítésnek egyetlen módja és mert az ügyvédek hazafias kötelességet is teljesítenek akkor, amikor a nemzet életében mindenkor vezetőszerepet játszott ügyvédi kart nem hagyják végleg elpusztulni. A többi társadalmi osztálynak pedig nem jelentene egyéb megterhelést a kötelező ügyvédi költségelőleg kérése, mint azt, hogy ennek életbeléptetése esetén azok, akiknek módjukban van fizetni, nem tarthatnának igényt ingyen munkára. Dr. Sch. K. Széchenyi Mozi zártfodóimnU BeSdos újévet ____kíván!____ Bálvpfinomfínt Kerese,í megyéiéire iyüit«A mönyt és ömbélyezret másra* áron. Vétel. Eladás. Csere. Bélyegkereskedés Fogadalmi templommal szemben.»® ESTÉLYI ÉKSZEREK NAGYBAN EMELIK TOILETTJÉNEK POMPÁJÁT ÉS SZÉPSÉGÉT DÚS VÁLASZTÉK, EREDETI FRANCIA MODELLEK EREDETI ARKANZAS ARAKON ' DUJ/^It ékszerésznel ILIlV^yit kelemenu.it.