Délmagyarország, 1932. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

MI AZ ELSŐSORBAN AZ, HOGY ELSŐRANGÚ SZOLID SZARÜZLETÜNKBEN v«­S P FÉRFIN F.K. GYERMEKNEK HASZNOS, FINOM LAMPEL ÉS HEGYI CÉGNÉL N CÉLJA VÁSÁROLJON NŐNEK, .A 10 évi­­ egyházra ítélték az apátfalvai gyilkost, aki borzalmas kegyetlenséggel bosszúból leütötte haragosát A rablási szándékot a törvényszé­k nem látta beigazoltnak (A Dél­magyaross­zág munkatársától.) Októ­ber 20-án éjjel borzalmas kegyetlenséggel el­követett gyilkosság történt Apátfalván. Varga Szenti Pál 22 éves legény az Antal-féle kocs­mában iddogált. Itt kártyázott nagyobb társa­sággal Luczó János földműves is. f­jfél után, amikor hazafelé tartottak az emberek, Varga Szenti Pál megleste egy kerítés mögött Luczó Jánost és orvul megtámadva egy hón­aggal leütötte. A földre bukott emberre még több ütést mért és amikor meggyőződött, hogy nem mozdul, kiforgatta zsebeit és elvette 10.25 pengőt tartalmazó pénztárcáját. A zsákmánnyal hazament, elrejtette a pad­láson és lefeküdt. Másnap azonban, amikor a holttestet megtalálták, elmenekült a köz­ségből. Napokon keresztül bujkált a falvak környékén. Végül is bátyja, Varga Szenti Jó­zsef vámőrkatona vette üldözőbe és fogta el a gyilkost, aki ellen az ügyészség rablással párosult szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat. Varga Szenti Pált csütörtökön vonta fele­lősségre a szegedi törvényszék G<5mbri­-taná­­csa­. A gyilkos drámai vallomás keretében ismerte be bűnét, de tagadta, hogy megölni és kirabolni akarta volna Luczót.­­ Az eset előtt három hónappal a Ta­kács-vendéglőben Luczó János többször ar­­culütött. Ezt nem felejtettem el neki és min­denáron busszul akartam állani. Meglestem Luczót és ráütöttem a doronggal és amikor már a földön volt, még egy párat adtam neki, mert féltem, hogy felkel és megver. Luczó igen erős ember volt, a legvesz?kedő­­sebb ember az egész faluban. Mikor már nem mozdult, gyufát gyújtottam és belevilágítottam az arcába, majd kikutattam a zsebeit, mert úgy tudtam, hogy revolver van nála. Féltem attól hogy felkel és lelő. Revolvert nem ta­láltam, de a pénzt elvettem. Azután haza­mentem, elrejtettem a padláson a pénzt és lefeküdtem. Reggel hallottam, hogy nyomoz­nak az ügyben. —­ Magam is kimentem a helyszínre és megnéztem a holttestet. Luczó feje borzal­masan fissze volt roncsolva, agyvelődara­­bok hevertek szana­széjjel. A látványtól meg­borzadtam. Hazasiettem. Otthon rosszul let­tem Ezután megszöktem... Bűnös vagyok, de megbántam tettemet... Több tanúvallomás után dr Balázs Sándor mondott vád- és dr. Stein vik­tor védőbeszé­det. A bíróság szándékos n­­evelés büntette és lopás vétsége miatt 1ű esztendei fegyj­­házra ítélte Varga Szenti Pált. A bíróság nem látott rablási szándékot fenforogni. Az ítélet ellen az ügyész is, a védő is felebbezést jelen­tett be. Az ügyvédek mozgalma a kötelező költségelőleg életbeléptetéséért Az utóbbi napokban országszerte elterjedt az híre annak, hogy a szegedi ügyvédi kamara kétszáz ügyvédet töröl az ügyvédek névjegyzé­­kéből azért, mert kamarai tagdíjaikkal egy évnél hosszabb idő óta hátralékban vannak. A szegedi ügyvédi kamarának ez­en határozata ugyan még nem jogerős, mindenesetre azon­ban szomorúan jellemzi az ügyvédség mai nagyon nehéz gazdasági helyzetét és lerontja azt a ma már különben is gyengülő közhiedel­met, hogy az ügyvédi pálya hasznothajtóbb az egyéb hivatásoknál. Ha az ügyvédek nagy része a kamarai tagdíjat nem fizeti be, mert nem tudja befizetni, akkor elképzelhető, hogy az ügyvédség anyagilag mily rossz sorsban van. Az ügyvédek nehéz helyzetének egyik fő oka az, hogy az ügyvéd, aki reggeltől estig ideg­­feszítő szellemi munkát végez és végeredmény­ben csak egész kis részben kapja meg mun­kájának ellenértékét, — mert nálunk, az oszt­rák, német és egyéb államok ügyvédségét,^ el­­térőleg, az ügyvédek nem szoktak költségeikre előleget kérni és kapni; amikor pedig az ügyek befejeződnek, akkor az ügyvédi költsé­gek, a mai folyton romló gazdasági helyzet­ben, a leggyakrabban már egészben vagy rész­ben behajthatatlanokká válnak. A szegedi ügy­védi kamara szóbanforgó határozata folytán tehát különösen aktuálissá vált, hogy a szegedi ügyvédek is végre komolyan foglalkozzanak a kötelező költségelőleg kérdésével. A budapesti ügyvédi kamara a kötelező költségelőleg kérését elvileg már el­határozta és remélhető, hogy a szegedi ügyvé- defc Dy irányú mozgalma most már szintén eredményre fog vezetni Arra vonatkozólag, hogy a kötelező előleg, kérés a gyakorlatban mit jelentene és hogyan volna keresztülvihető, rövid ismertetésül szol­gáljon a következő. Általában három csoportba sorolhatók a kliensek. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik a megbízás adásakor és az ügy befeje­zésekor is fizetőképesek. Ezzel a csoporttal kapcsolatban a kötelező előlegrétésnek annyi­­­ban van jelentősége, hogy ily kliiensek helyett nem kellene az ügyvédnek, munkáján kívül,­ a most felemelt illetékekből és maga végre­hajtói díjakból álló készkiadásokat előleges­­nie. A kliensek másik és legnagyobb csoport­jába azok tartoznak­, akik a megbízás áfása­kor még fizetőképesek, de akiken a költsé­gek az ügy befejezésekor már nem hajthatók be. Hogy ezen kliensekkel szemben miért fon­tos az előlegkérés, — azt felesleges Indokolni Az ügyfelek harmadik csoportjába azok tar­­toznak, akik már a megbízás adásakor sem­ fizetőképesek, — a kötelező előlegkérés tár­gyában kidolgozott tervezet azonban ezen klien­seket sem zárná el attól, hogy igényeik ér­vényesítéséhez ügyvédet vegyenek igénybe. Ha ugyanis Ily kliens nem is szerezhet magának szegénységi bizonyítványt, akkor is joga volna minden ügyvédnek Ily klienstől előlegkérés nélkül is ügyet vállalni, ha ezen megbízás elvállalását egyidejűleg az illetékes ügyvédi kamaránál bejelentené. A kötelező előlegkérés szankciója az lenne, hogy az az ügyvéd, aki az előlegkérést el­mulasztja, fegyelmi vétséget követ el. Aki te­hát nem kérne költségelőleget és nem is jelen­tené be a kamaránál azt, hogy kliensétől, an­nak fizetőképtelensége miatt, nem kérhet elő­leget, az az ügyvéd ki lesz téve annak, hogy­ költségkövetelését kliensén utólag sem fogja követelhetni, mert perlés esetén kitudódik fe­gyelmi vétséget Vér**® *4járása ,s fegyelmi büntetésnek teszi ki magát A tervezet intézkedik arról is, hogy mily mérni költségelőlegek legyenek kérhetők. Íme tehát ilyképen valamennyire lehetne­ segíteni az ügyvédség szomorú sorsán és meg lehetne akadályozni végleges és teljes tönkre­­­jutását. De a segítséget ezek szerint az ügyvédi kar saját maga kell, hogy szolgáltassa, az ügy­­­védi karnak kell elhatároznia a kötelező elő­legkérést, annál is inkább, mert a m­ai álta­lános gazdasági leromlás közepette ez a segí­tésnek egyetlen módja és mert az ügyvédek hazafias kötelességet is tel­jesítenek akkor, ami­­kor a nemzet életében mindenkor vezetősze­­­repet játszott ügyvédi kart nem hagyják végleg elpusztulni. A többi társadalmi osztálynak pe­dig nem jelentene egyéb megterhelést a kö­telező ügyvédi költségelőleg kérése, mint azt, hogy ennek életbeléptetése esetén azok, akik­nek módjukban van fizetni, nem tarthatná­nak igényt ingyen munkára. Dr. Sch. K. Széchenyi Mozi zártfodóimnU BeSdos újévet ____kíván!____ Bálvpfinomfín­t Kerese,í megyéiéire i­yüit«­A mönyt és­­ öm­bélyezret má­sra* áron. Vétel. Eladás. Csere. Bélyeg­kereskedés Fogadalmi templommal szemben.»® ESTÉLYI ÉKSZEREK NAGYBAN EMELIK TOILETTJÉNEK POMPÁJÁT ÉS SZÉPSÉGÉT DÚS VÁLASZTÉK, EREDETI FRANCIA MODELLEK EREDETI ARKANZAS ARAKON ' DUJ/^It ékszerésznel I­LIlV^yit kelemenu.it.

Next