Délmagyarország, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-01 / 49. szám
i...........• ' ; ''■*$ i "r‘" i “'i - . - • • . A „befagyott** Haszonbérek . írta dr. Dettre János. Heveslésünket és elismerésünket kell előlegend t akció számára, amelyik végre a városi haszonbérhátralékok gyökerei rendelést tűzte ki célul. A város főkönyveiben immár a hétszázezer pengőt köreitik meg a haszonbérhátralékok. Hiába szállították le a haszonbéreket és hiába engedték meg, hogy negyven féléven keresztül törleszthessék a haszonbérlők hátralékaikat, a haszonbérhátralék nem csökken, hanem egyre nő. A város hiába perelné ezeket a hátralékokat, a haszonbérlők ezreit meg lehet bírói úton fosztani exisztenciáltől, de • régi haszonbéreket behajtani nem lehet Esek a haszonbérek «befagytak«, hogy azzal a divatos műszóval jellemezzük őket melyeket « megbízható adásoknál kihelyezett, el* vesztetnek nem tekinthető, csak nem realizálható, be nem hajtható követelésekre talált Id a pénzügyi zsurnalisztika. Befagytak a város haszonbérkövetelésd is s A várói alig tehet szemrehányást haszonbérlőinek, mert arról meg kell győződve lennünk mindannyira isnak, horn általában nem a fizetési kész- 1% hanema a fizetési képesség hiányt Idézte -eMaezokat az állapotokat Amikor a ráta termelési költsége magasabb, mint a romért ekérhető ára amikor a bor után több fogyat»táan adót kell fizetni, mint amennyiért a bort értékesíteni lehet a a bor vételára termelési költségeinek csak egy töredékét teszi ki, akkor természetesnek kell tartani, hogy a haszonbérlők kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni se negyven, se nyolcvan félév alatt. A hátralékot haszonbérek éppen azért, mert függetlenek a város és a haszonbérlők közti viszonytól a az általános termelési és értékesítési válság következményei, mindaddig lefogyottak maradnak, míg vagy a gazdasági viszonyok gyökerükben nem változnak meg, vagy • város az okosság tényével , a nagylelkűs ég látszatával le nem mond hátralékos követelései jelentős részének érvényesítéséről oly módon, hogy azok másik jelentős részét a maga számára megmentse. A városnak vannak súlyos adósságai és vannak súlyos követelései. A város, mint hitelező, helyezkedjék a rra az álláspontra, amin a város, mint adós, • maga hitelezőit szeretné látni. S a város •mál inkább helyezkedhetnék a hitelezőinek tanácsolt álláspontra, mert a város a saját polgárainak hitelezője, míg a város hitelezői közvetve, vagy közvetlenül külföldi tőkések. Az csak természetes, hogy ha a város nem tud eleget tenni külföldi hitelezőivel szempre fennálló kötelezettségeinek, akkor meg kem értenie és méltányolnia kell a városna•»»béres adósainak helyzetét is, akik a várj«« szemben fennálló tartozásaik teljesitésére képtelenek. Mi, az adós ország polgárai, bájtg azt hangoztatjuk, hogy külföldi hitelezőnknek nemcsak, « súlyos kamattételekből ®ll engedniök, hanem okos engedékenységet visszafizethetővé kell tenniök a tőketartozást ia. S ezen a ponton ne felejtsünk el 2J«mit A magyar adósok nem tudnak előtenni dollárban és fontban vállalt kötelességeiknek, mert a dollár és a font beszedhetetlen árucikk lett számukra. A szegedi ®***önbérlők épúgy nem tudnak eleget tenni rj*fyven pengős búza- és negyven filléres 2*fárak mellett vállalt kötelezettségüknek, 01,rt számukra termelvényeik ellenére épolyan besaareshetetlenné vált a pengő, nW a dolláradónok számára a _dUfr. (Természetesen most csak gazdasági ás nem tekinthetetlenülsm gondolunk.) >. Ha a város nem akarja azt, hogy holt tételként hurcolja tovább haszonbérköveteléarit, melyek annál #rtiktftgttebbi válmk trónéi jobban,. igl szaporodnak ’ A i ríná? régebbiekké válnak, akkor bem perléssel én nem negyven részletbe való szétbontással, hanem okot is gyökeres,engedékenységgel kell ennek a kérdésnek rendezéséhez nyúlni. Ezek a haszonbérhátralékok netgó takarékbetétek, hogy a városnak érdemes voln ‘gyűjtenie tovább a ezek a hátralékok a ma járható és ma belátható után csak egyféleképpen realizálhatók: harminc-negyven, vagy ,Btt>en százalékt* engedménnyel. A város nem tehet mást, mint a kényszeregyessiget két haszonbérlőbvel Ha Kohnerék, lit. f StaWMr is KMB* Jgyeinek hitelezőikkel éa engedményt kérnek időben és szolgáltatásban, akkor a Tárca haszonbérlői is felemelt tejjel kérhetnek a maguk számára engedményt De mart eneknek a haszonbérlőknek csak egy hitelezőjük van , mert az egyetlen hitelező maga a város, ezeket a bíróságon kívüli magánegyességi ejárásokat kezdeményeznie ia a hitelezőnek, a városnak kell A haszonbérleti problémát nem a haszonbérlők ok mintárvalóan a haszonbérlők emigrációba való fényszeritésével kell megoldani, hanem olyan oboa egyezséggel és bölcs engedékenységgel, hogy azon nyerjen a város és nyerjenek a haszonbérlők ia A város nyerje meg kitvételére behajtható részét,többet úgysem nyerhaflT s a haszonbérlők nyerjék el végre axisztenciájuk nyugelmit • r *; • 1 végre tzisztencájuk nyu- Kedden reggel Angliában életbe lép a védővámok törvény ^ fo £ ef/ec//0i> CBudapesttMéi^nk mtmfardbplm'denből jelentik. Az angol felsőblz hétfőn este tartott ülésén Snopepi . felszólalása után elfogadtat vámokra vonatkozó forvégytegMlac tot Snowden Mez ellenzéki beszédben kelt ki a javaslat ellen. és azt hangoztatta, hogy Anglia a nyolc és fél évtizedes szabad kereskedelem ideje alatt gazdagodott meg; helytelen tehet ezt a régi. Bevált elve feladni. A felsőház a javslatot megszavazó, amely a késő esti órákban már a király elé került tea a törvényt, a jtirdly antefinm Ca Mancae-csa/orndn om Mnfoleó éplml ésr*aUán~ 'ÉMf 'ááf kéédetített* ' Az él +§kétJh*dmm A« 'Vedd*; reggel, márdu» dS^SSSelépít ezzel.......^ ... Anglia megszánt szabad keresletelmi ország lem* ' * A IJLmIm ■- » - v sr- » —ét—awl lorveny nirenB TaiosigflH fmríBUjpici kezdődött a La Manche-csatobdn az angol partok felé tartó feherhajók között, hogy jég idejében, a kikötők lezárása előtt kirakhassák árujukat A viharos tenger azonban sok ha Ijót megakadályozott ebben a szemékfiten-• V!-> r‘‘ a! línw't'** — :*t * ír^ Tardieu tárgyalása Genfben Apponyival Franciaország nem (Arai hőssé e fegyverzett eUemnek egyensegedlétbes (Budapesti tudósitápk telefonfelentise.) Onfből jelentik: Tarái« a hétfőn egész nap, szünet nélkül folytatta tárgyalásait az egyes hatalmak és hatalmi csoportok delegátusaivá) a leszerelési írom kiépítéséről. Tardieu a lefegyverzett államok egyenjogúsításának kérdéséről Apponyi Alberttel is tárgyalt Tardieu azon véleményének adott kifejezést, hogy Franciaország semmi körülmények között sem járul hozzá, a lefegyverzett államok száz számlikig való egyenjogúsításához. . A Népszövetség konferenciát hív össze Sanghajba a nagyhatalmak, Kína és Japán részvételéval (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Paul Bouncou hétfőn este a Népszövetség nyilvános ülésén javaslatot terjesztett elő. A javaslat lényege az, hogy hívjanak össze Sanghaiban konferenciát a nagyhatalmak, valamint Japán és Kina képviselőinek részvételével és igyekezzenek végre dűlőre vinni a japán—kínt,konfliktust A Népszövetség a japán és kínai delegátus felszólaása után a javaslatot, elfogadta. Az ülés végén Paul Botmcoar annak a véleményének adott kifejezést, hogy sikerülni fog Sanghajban megállapodni. Az ülés végén érkezett meg Genfbe a Kent hajón folyó tárgyalásokról szóló jelentés, mely nagyban hozzájárult az optimista hangulat emeléséhez. A jelentés arról szólt, hogy a Ukgyaldsok kedvező mederben folyhat és lehetséges, hogy már a közeli órákban fordulat áll be a japán—kinti konfliktusba«.