Délmagyarország, 1932. április (8. évfolyam, 73-99. szám)

1932-04-01 / 73. szám

SZEGED. Szerkesztőteg: Somogyi neon 22.1. cm. Telefon: 23—S3­­­ Kiadóhlrotnl. kmca BakonyrtAr A* jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-00. — Nyomda­i Lt­w l.lfMVt ncca 19. Telefon : 20-34. Toylratl ét levélcím • nélmagyarország Szeged Péntek, 1932 április 1v «IdSklm M Budapesten .VOO^UItnicWn ' r *» „r-- B-40 pengd. -> ügye« isAm An hétk»*« Ara 1 © fillér _ i xmnaA­la, vatAr> «t Ünnepnap M ML Htr-VITT .. r 1 - I .. ■ I <94 . ■ mvt ~ rdefeek felvétele tort*« »«eítor. Megfe­▼ 111. CVlOiy £ 1111, 71. §Z © n4t.*­ lenm hftlIA klvitelAvel nwnonln recq'-l A kormány takarékossági okokból bérbe akarja adni a Nemzeti Színházat és az Operaházat? A 6-os bizottság elé kerül a költségvetéstervezet (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes pártban olyan hírek terjedtek el, hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter a költségvetés végleges összeállítása előtt összehi­vatja a 6-os bizottságot, amellyel a költség­­vetéstervezetet tételről-tételre letárgyaltatja és megállapíttatja, hogy hol és milyen arányú in­­dukciókat lehetne az állam­háztartás Ixa­n­mén keresztülvinni. Ezzel kapcsolatban ama tS Weszéln­ek­, Még pedig egészen határozott formában, hogy a kormány takarékossági okok miatt foglalkozik a Nemzeti Színház és az Operaház bérbeadá­sának gondolatával. Hir szerint a kormány, elhatározott szándéka, hogy abban az esetben, ha megfelelő bérlő jelentkezik megfelelő aján­lattal, mind a két kultúrintézményt átadja a magánvállalkozásnak és így mentesíti a költ­ségvetést az állami színházak fentartásának terheitől. Rostavizsga Olyan szépen és poétikusan hangzó név, hogy szinte felvidul az ember szíve és lelke, ha olvassa. Úgy látszik, az új kultuszminisz­­t­er nemcsak a testkultúrának lesz első baj­noka hivataloskodásának tartama alatt Ma­gyarországon, hanem gondoskodik arról is, hogy a középiskolai oktatás terén is szállóige jelentőségére igényt tartó reformokkal örökítse meg nevét Bizonyos ugyanis, hogy a rosta­vizsgának elkeresztelt kis érettségi, amelyet a negyedik osztály, esetleg még egyszer az ötödik osztály után kell majd letenni a kö­zépiskolás diáknak, hamarosan fogalommá válik és meg fog rögződni nemcsak a diákok, hanem a szülők tudatában is. A­ különböző főigazgatók és egyéb tanügyi szakemberek, akik annak idején megyőző ér­vekkel bizonyították be a formális iskolai vizs­gák meddőségét és célszerűtlenségét, most a fel­­sőbbség iránti köteles hódolattal és a Máv. hetvenöt százalékos vonatait megszégyenítő gyorsasággal eszmélnek rá a rostavizsga fel­tétlen szükségességére. Megállapítják, amit mindnyájan tudunk, hogy túlságosan nagy az intellektus«- pályák*-« toduioie száma és fel­tétlenül szükséges, hogy a főiskolák felé roha­nók áradata elé gátat emeljenek. Ennek­ pe­dig legcélszerűbb módja, ha a negyedik és ötödik osztály elvégzése után a poétikus hang­­zású rostavizsgán szűrik meg a középiskolák növendékeit. Anélkül, hogy tanügyi szakemberek vol­nánk és méginkább anélkül, hogy vitába száll­­nánk az intellektuális pályák túlzsúfoltságá­nak ténybeli megállapításával, tisztelettel kér­dezzük, hogy a rostavizsga intézményének be­állítása mennyiben lesz alkalmas annak meg­­nyugtató megállapítására, hogy a szőke és barna, kerekfejű és' hosszúfejü nebulók' közül Iol alkalmas igazán arra, hogy az egyetem előcsarnokává előléptetett középiskola »felsőbb osztályába fellépjen?* Vajjon, ha a tanár négy esztendőnek feltételezhetőleg lelkiismeretes munkája és minden osztály végeztével egy hétig tartó »összefoglalása után nem tudta megállapítani egyik vagy másik növendékének a tudományos továbbképzésre való alkalma­tosságát, mennyiben fogja pótolhatni ezt a hiányosságot az egy napig tartó rostavizsgá­nak lutinszerű intézménye? A dolog lényege szempontjából jelenthet-e többet a rostavizs­ga egy új izgalomnál, akár a szülők, akár a gyermekek számára? Talán még megértenénk a rostavizsgát és némi aggodalommal bár, de bele tudnánk nyugodni ennek az új pedagógiai fogalomnak kultúrrendszerünkben való meghonosodásába, ha választ kapnánk arra, hogy mi történik azokkal, akik a rostavizsgán könnyűnek talál­tatnak és elhullanak és azokkal, akik a rosta ráráspróbáját kiállják és tanügyi nyelven szól­va »felsőbb tanulmányukra képesíttetnek*. Tegyük fel, hogy valaki elhullott a vizsgán, — mi történjék vele? Menjen kereskedelmi vagy ipari pályára, igyekezzék bejutni a fel­ső kereskedelmi, vagy felső ipariskolába? De hisz a felső kereskedelmi iskolák tanárai ed­dig is amiatt panaszkodnak, hogy ők a gyen­gébb anyagot kapják, pedig iskolájuk­­ tan­anyaga több és nehezebb, mint a többi közép­iskoláké. A felső ipariskolába pedig­ bejutni oly nehéz, hogy az csak kevés kivételeseknek adatik meg és ezeknek is csak egyévi próba­idő után. És ha valaki megállta a rostavizsgát, vajjon mi lesz vele? Meri-e vállalni bármelyik tan­ügyi szakember, hogy ez a szortírozás igaz­ságos lesz és csakugyan az alkalmasok jutnak­ majd előre és ezen a kérdésen túlmenőleg tud-e bárki is biztatást nyújtani a vizsgán át­­jutottaknak, hogy a rostavizsga egy szemer­nyit is segített jövő elhelyezkedésük nehéz problémáján? Akaratlanul is sorozatosan tó­dulnak elibvmk ezek a kérdések, amelyek nél­kül nem tudjuk elfogadni a rostavizsga gon­dolatát és nem tudjuk elhinni, hogy ennek az intézménynek a kitalálása nyereséget jelentsen akár a magyar tanügy, akár pedig a tan­ügy­ben érdekelt magyar társadalom számára. Április 6-án fll össze Londonban a nagyhatalmak dunai konferenciája (Budapesti tudósítónk ieUsfonjelenléte.) Lon­donból jelentik: A kormány által kiadott hiva­talos közlemény Szerint április 6-án összeül Londonban a nagy nagyhatalom konferen­ciája, hogy letárgyalja a dunai államok lfm­dasági együttműködésére vonatkozó terveket. Sir John Simon külügyminiszter a konferencia miatt genfi utazását néhány­ nappal elhalasz­totta. Éles ellenzéki felszólalások a Ház csütörtöki ülésén Súlyos szociáldemokrata kritikák a közigazgatási hatóságok túlkapásairól • Viharokkal kezdődött a parlament n­ ülésszaka Budapest, március 31. Nagy érdeklődés mellett kezdődött meg csütörtökön délelőtt a parlament ülése. Napirend előtt Andaházy­ Kamila Béla szó­lalt fel és hevesen támadta a biztosítótársaságokat, amelyek szerinte a valorizáció kérdésében meg­tévesztették a pénzügyminisztert A devizarende­­letekkel kapcsolatban felemlítette, hogy a biztosí­­tók százezer dollárokat vihetnek ki, amikor kis sikereket száz dollárokért elfognak. Lázár Miklós: A fél ország elvérzett már egy­­szer a biztosítóknál . .­­­­ — Andaházy.Kasnyit: Mi érdeke lehet a kormány­nak hogy megengedi, hogy jelentékeny össze­gek vándoroljanak ki az országból. 107 törvény,­hozó üt a biztosítók igazgatóságában, a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél, amely altruistának vallja magát, a vezérigazgató havi 10 ezer pengőt kap. Kun Béla az általános gazdabajokról akart beszélni, de ezt nem engedték meg neki. Kijelenti, hogyha a kormány nem tudja kezét erősen a kormányrúdon tartani, hagyja el helyét. Követelte, hogy a magyar közép és kisbirtokoso­kat szabadítsák meg a kamatuzsorától és az ár­drágításoktól. A nagybankok miatt elpusztulnak a gazdák. Támadta az Altruista Bankot, amely a fizetni nem tudó kisgazdákat sorra perli és ár­­verezteti. A földművelésügyi miniszter szélmalom­harcot viv a kartelek ellen. órkfri zajban jelentette ki Kim Béla, hogy­ a Falura konkollyal kézért öcsül kUMSK­ • hódmezővásárhelyi ínségesek részéne. — Hol az ügyész? — kiáltják a baloldalom. Kun Béla beszéde végén már vihar lomból * Házban, az elnök többször figyelme*«, hogy beszédideje lejárt, majd megszó­­l a vih­arcsengő. Purgig Emil földművelésügyi miniszter nagy vi­­harban szólalt fel és a vásárhelyi gabona visza­­élésekről beszél: — valamelye» visszaélés történt — mondta —> mire « baloldalon nagy zaj támad. — Mi, hogy vain­mel Tje a visszaélést — kiáltoz­ták Purgly Emil felelősségem tudatában Sütöm, hogy a búzamintát nem abból a vagonból vették, amelyet leszállítottak. Erre újból kitör a vihar. A miniszter további szavait elnyomja a tám­a. — Kösz­énpor és n­ás anyagok motik a vagon­­ban, — folytatja a miniszter. Hódmezővásárhely polgármesterét utasítottam, hogy vizsgálja meg az ügyet A visszaélés meg lesz torolva. Vlain Ferenc: Ismerjük már ezt a módszert) Pargly Emil (indulatosan^: Ha art ■*■ ©»«,

Next