Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)
1932-06-01 / 123. szám
flCOCO. teernetiiatégi Somogyi tf.L«n.Telefon: 23-13.KladAblratal, kfleMtakOnyyiAr «* letiytradat Aradi • Dcca A. Telefont 13>OA.^Nyomdat Ittw Ufdlacco 1». Telefont 20-34. TATtrotl éo leveleim - n«lmaoyoronzAa r Szerda, 1932 Junius 1 ____ Ara Io mérem, évfolyam, 123. o. ELŐFIZETÉSI Havonta helyisen 3.20 vidéken él Budapesten 300, kurmidon 0*40 pengd. ^ Egye> e*A«n Ara hélklis« mp M, mtAr> Ae Ünnepnap ›4 dlL Hír■letétek felvétele tarifa taerfnl. Mente« lenlk hétfő kivételével a»D»"«’ respel Cemondott a J • Izgalmas minisztertanács a román királyndl <mil bídóutónk telefon jelenete.) Bakszestbe’i je a»‘k: A Jorga kormány kedden düután «britfek Előzőleg Károly királynál minisztertanács ült össze, amelyen megvitatták az ország pénzügyi helyzetét A felányt nem elégítették ki a miniszterek Információt és elhagyta az üléstermet. Már a miniszterek is távozóban voltak, amikor a Unity a lépcsőről hívta vissza Jorgát és azt kérdezte tőle, hogy tud-e nyolc nap alatt olyan takarékossági programot kidolgozni, amelyek keretében biztosítani lehetne, hogy a közliszriaelők megkapják hátralékot fizetésüket. A király olyan erélyes hennán beszélt Jorgával, hogy a miniszterelnök a király részéről bizalmatlanságot látott és nyomban beadta az önakomány lemondását, amit a király elfogadott. Valószínűleg Tihdeson kap megbízást koncentrációs kabinet alakítására. Játék a színház kirsil Megint a színház, újra a színház s attól tartunk, megint olyan idók következnek, amikor a színházi tárgyalások zajosabbakká válnak, mint maga a színház. A legutolsó közgyűlés napirendjén szerepelt a színház szubvenciójának könlése, ezt a tárgyat azonban akkor a közgyűlés megkérdezése nélkül a napirendről levették. Azt a törvénymagyarázatot propagálták, hogy ha a színigazgató ötvenezer pengőnél kevesebb szubvenciót kér, akkor nem a közgyűlés, hanem a kisgyár jogosított a kérelem felett határozni. A gyűlésről tehát lekerült ez a tárgy a a Li. gyűlés napirendjére tűzték ki A »jósoratba vetlek, onnan is kiveszlek «-sors teljesedik be s e kérelem felett Mert a színházi szubvenció ügyét a polgármester a kisgyülés napirendjéről is le akarta venni, a kisgyülés azonban •* nem hagyta magát Ez a mai helyzet Dehát minek ez a nyárvégi játék a szubvenció körül? Vagy komoly megfontolás alapján veszik le a kérdést a közgyűlés napirendjéről s akkor a kisgyűlés hatáskörét kell elismerni e kérdés feletti döntés számára, vagy nem volt átgondolt ez az intézkedés , akkor valakinek mégis csak kell t felelősséget vállalni azért, hogy a színház kérdése még mindig az elintézetlen problémák közé tartozik. Mert a kisgyűlés határozatával legalább is a közigazgatási jog szerint ez a kérdés még nyugvópontra nem jutott Kerüljük ez alkalommal az állásfoglalást nemcsak a személyi kérdésekben, hanem abban is, hogy a város milyen összegű szubvencióval járuljon hozzá a jövő évi színiszezon biztosításához. Most csak azt tesszük szóvá, hogy a városi közigazgatás milyen késedelmesen látott hozzá ennek a kérdésnek elhatározásához s mennyi felelősséget vállalt ok nélkül magára ennek a kérdésnek közgyűlésről kisgyűlésre, kisgyűlésről közgyűlésre való tologatásával. Joggal kifogásoljuk azt, hogy csak most határoztak ebben a kérdésben s a színház sorsát eddig még biztosítani sem igyekeztek. A kisgyűlés határozatit meg lehet majd fellebbezni s ha majd e hó végén a fellebbezést fel is terjesztik a belügyminisztériumba, mikorra szabad remélni a fellebbezésnek elintézését? Közben meg kell kezdeni a szintszezont s lehet, hogy közben be is kell majd fejezni s a belügyminisztérium még mindig nem intézi el a fellebbezést Mennyi khaosz, mennyi bizonytalanság, mennyi jogvita származik majd ebből a rendezetlenségből ! A színigazgató nem tudja majd, hogy hogyan kalkuláljon, mire számíthat s miről kell lemondania. Olyan szituációban, amikor tíz pengőn felborulhat a helyzet, szabad-e ilyen bizonytalanságnak kitenni nem a színigazgatót, hanem a színházat? S ha majd a belügyminisztérium, — tegyük fel a legjjobbat — januárban vagy februárban érvényt szerez a törvény rendelkezésének és — kénytelen lesz vele — megsemmisíti a kisgyűlés határozatát. A kisgyülésnek majd a belügyminisztérium feloldó határozata után, jó esetben, a jövő év tavaszán kell majd afelett döntenie, hogy az előző év szeptember habtól kezdve mennyi szubvenciót adjon a város a színigazgatónak. Nem gondolják, hogy a kisgyülés hatásköri túllépésével sokkal több kárt okozott a színháznak, mint amennyit használni szeretett volna? Amikor taktikai okok győzedelmeskednek a törvény felett, akkor még mindig bizonytalanságot és zűrzavart teremtett a törvény rendelkezéseinek negligálása. A közigazgatás újra játékos kezébe vette a színházat , talán nem is gondol arra, hogy exisztenciák sorsán kívül a város színházának élete is függ ennek a játéknak sikerétől. És a játékos hazardéria még soha jóra nem vezetett Egyesek tevékenységi szenvedélyét ez a játék kielégítette, de a kielégülés mellett a város komoly s nem az egyéni kedvtelések szolgálatára rendelt érdekei kielégítetlenek maradtak. Ha a közigazgatás kenyeret és munkát nem tud adni, legalább játékot ígér. De ebből a játékból még a játékosoknak sem lesz se kenyerük, se nyugalmak. A régi rezsim, a közgazdaság, az ifjúság, a numerus clausus, kenyér és kultúra Peyer Károlyt egy napra kizárták a parlament Okaérfil a kultusztárca általában Bwtapeet, május 31. A képviselőház mai ülésén folytatták a kultusztárca költségvetésének vitáját Éber Antal. A nemzeti jövedelmek több mint 40 százalékát veszik igénybe a közterhek. A jelenlegi kultuszminiszter kétségkívül eredményt produkált a költségvetés csökkentésénél, de meg kell állapítania, hogy az elmnlt rezsim nem fedett különbséget tenni nélkülödMk és fdléUmA/ szükséges alkotások között. Elismeri Klebelsberg érdemeit de ha a szükséglet sorrendjét figyelembe veszi, felmerül az a kérdés, vajjon közgazdasági kultúra nem létezik? Azoknak, akik a dolgokat intézik, a közgazdasági kultúráról nem volt fogalmuk, mert ennek legfőbb szabálya az, hogy az alkotásokat az ország teherbíróképességével arányba kell hozni. — Nagy meglepetés, hogy művészeti fifUaléze. K*r» 600.000 pengő van felvéve a költségvetésben és 57 mezőgadsági népiskolára szintén 600.000 pengőt lát a mezőgazdasági szakoktatás nem kultúra? Vagy helyes-e az, hogy a kereskedelmi *• Ipari szakoktatásra annyit költ az Allam, mint amennyit egyedül az Operaházéál Klebelsberg az alföldi bizottság ülésein olyan problémákkal hozakodott elő, amelyeket éveken át egész n elhanyagoltak. Miből akarunk megélni. Zenéből, sportból, gyűjteményegyetemből, vagy a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kultúrából? — Magyarországnak hat egyeteme van, ezek között egy közgazdasági. És ez van a legszegényebben dotálva. Úgy látszik, közgazdasági tudományra nincs szükség! Olyan nagy elmék példája mutatja, mint a volt kultuszminiszter, hogy közgazdasági tudás nélkül nem lehet az állami élet egyetlen fontos terén sem komoly eredményeket eléről- Szükségesnek tartja, hogy a közgazdasági tanítást a középiskolákba bevezessék. Radikális intézkedéseket kíván a kultuszköltségvetés leépítése terén. AndreelU Károly szerint a művészi célok számára a kormány keveset irányzott elő a költségvetésben. Szóhoz kell enjedni a legmodernebb irányzatokat is. Beck Lajos a színházi válság!*)! beszélt Az Operaháznál alapvető hibát követett el a kormány, mert két év bőkezű beruházása során nem tudta az Opera technikai berendezését felülítani és a nyugdíjkérdést rendezni. Kápaán Károly a tanítók sinora helyzetéről beszélt Eckhardt Tibor az állásnélküli diplomás ifjúság elhelyezkedési lehetőségeiről és problémáiról beszélt. Majd az álláshalmozások rendszerének megszüntetését követeli A fővárosnál felületes vizsgálódás után 700 álláshalmozót találtak, de legalább 1500 álláshalmozót lehetne találni a városnál. Az ifjúságnak pedig erről a helyről azt mondja, hogy vissza a faluba. Meg kell szüntetni azt, hogy minden magyar ifjú a fővárosba törekedek. Előbb kenyér kell, csak ezután lehet magasabb kulferált törekvésekre gondolni. A szomszéd népek nyelvét kell tanítani az iskolákban! Meg kell ismerkedni a szomszéd népek kultúrájával. Az elmúlt tíz-tizenöt év alatt módfelett megnövekedett a diplomás nők elhelyezkedési lehetősége. Ahogyan a magyar fiatalságnak azt kiáltja, hogy vissza a faluba, a magyar nőknek azt mondja: Vlasza a családhoz! Ezzel nem azt akarja mondani, hogy a nők ne tanuljanak, de rámutat arra, hogy minden nő, aki közpályán van, egy férfinak veszi el a kenyeret. ‘ Nem* mondja, hogy má.ról-hónapra lehet és kell ezt megvalósítani, de a mellékkén esetként űzött női műnka helyett a magyar fiatalságot kell munkához juttatni! A kultusztárca költségvetését nem fogadja el. "• Ssipkéz Sándor után Sándor Pál a színházakról beszélt Az Operát elsőrendűen vezetik, minden dicséretet megérdemel. Ezután a közgazdasági egyetemről beszél és kéri, hogy ne szüntessék meg. Hivatkozik a kormányzó kőszegi beszédére: az ifjúság menjen temetőpályákra. A költségvetést nem fogadja el. Fitz Artur szerint a rostavizsga nem megfelelő, mert a pubertás korában még nem dönthető el a tehetség kérdése. Szünet uorán Kéthly Anna megállapította, hogy még mindig ellenforradalmi mzerben vagyunk, amely csak hódolatot vár, bírálatot nem tűr el. Ha a volt kultuszminiszter biznos sokat támadott pénzeket nem kultur célokra költött vo’n akkor ezek az ősz •* | < 7