Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1932-07-01 / 148. szám
»XCOeu. >>K«-rn«. >*«»*^a' Somooyl Uic-n 22. Lem T«-lolor»: 23—33. ^ KlBrtrthlrofnl, kHlc*(1r kOnrvíAi é* legytrodn ■ Arr»«1t noon *. Trleloni 13-06. - Nyomda s Lllw Lin At ucea IW. Telefon « 10-34. TAilrall ».• irvairlm noirnrnTnroriTAo Mrnod Péníek, 1932 iulitis 1 vm. Ara Ki fillér / évlolyam. IAS.^Mz/ HIM tLÖKIZETf.l: Hov«»nlo helyben 3.20 vidéken 6* Bui«pe*ten 3-4VO. ItlIllIMddn 0-43 periqfl. - furet »rAni Arn hélk«*-n nnn 1». TnMr. «"■•» Unnepnnp *4 <111. Illrr< deKMek lelvMele fort»« »xnrlnl. Meqte|rnIT h#t(A Uive*el4vel •'-n-.-'t > r<-.TO«-| A népjóléti fejfájára Másfél hónappal ezelőtt a képviselőház minden különösebb emóció nélkül megswivazta azt a háromszikasztis törvényjavaslatot, amely megszünteti a népjóléti minisztériumot. A megszavazott javaslat éppen olyan simán átment a felsőház retoriáján, mint 1632 évi XII. törvénycink belekerüít a törvénytárba és az immár tételes törvénynek megfelelően a népjóléti minisztérim mai nappal, egy évtucatra visszatekintő, dicsőséges jelzővel alig illethető pályafutás után beszünteti működését. Hagyatékán a többi minisztériumok osztoznak. Az oroszlánrészt a belügyminisztérium kapja, oda kerülnek a társadalombiztosítás ügyei, kisebb munkafeladatok jutnak belőle a kereskedelmi, honvédelmi és pénzügyminisztériumnak is. Meghalt egy minisztérium, sok könnyet alig fognak hullajtani utána. Pedig senki sem állíthatja, hogy olyan virágzók volnának a közállapotaink és olyan jólét tobzódna akár az Alföldön, akár a Dunántúlon, akár pedig az ország fővárosában, hogy a Szociálpolitika nagy kérdés,i külön gondozást is igényelnének. Ellenkezőleg, soha nagyobb szükség nem volt megértő, céltudatos, a gondozottak érdekeit szolgáló, de egyúttal a terheket viselők teherbíró képességével számoló szociálpolitikára, mint a gazdasági válság mostani szomorú idején. Ha a népjóléti minisztérium ezt a célkitűzést látta volna állandóan a szemei előtt és ezeket a célokat igyekezett volna megvalósítani, merjük állítani, hogy még a mostani takarékossági járvány idején sem lett volna olyan hatalom, amely éppen a népjólétinek a megszüntetésével kezdhette volna meg leépítési programjának megvalósítását. Országos, felzúdulás fogadta volna a népjóléti megszületésének tervét, nem pedig a mostani fásult közöny, amely nyugodtan tudomásul veszi, hogy hántolják egy minisztérium sírját és legfeljebb csak azt sérelmezi, hogy örökségéből a társadalombiztosítás ügyei az érdekeltek közvéleményének egyértelmű megnyilatkozása és többszörös miniszteri kijelentések után miért kerültek a Belügyminisztériumba a rendőrügyek mellé és miért nem a kereskedelmibe, ahol a munkásbiztosítás gondolata megszületett és ahova, külön szociális minisztérium hijján, tartoznék is. A népjóléti volt az a minisztérium, amely nagy feladatok megvalósításának ködíezettségével indult neki pályájának, de nem tudta megszerettetni magát. A közvélemény átérezte a népjólét kérdéseinek nagy fontosságát, de idegenkedett attól a minisztériumtól, melynek tisztviselői kara hirtelen összetételénél fogva nem tudta biztosítani az ügymenetnek és a gondozására bízott feladatoknak sima és zökkenés nélküli intézését. A közvélemény előtt nem volt szimpatikus az a minisztérium, amely mindig beszéltetett magáról, akár a társadalombiztosító felhőkarcolójával, akár az albertfalvai építkezésekkel, akár a minisztérium udvarán az autók számára épített fordító koronggal kapcsolatban. Még akkor is, ha nem volt alapjuk a különböző mendemondáknak, a közvélemény a népjóléti minisztériumot a szép asszony erkölcsének a normája szerint ítélte meg, amelyet annál inkább szoktak magasra becsülni, minél kevesebbet beszélnek róla. A gyakorlat megvalósítás lehetőségeivel számolni nem tudó mindenáron való alkotni vágyás, a lex Vas«egymásra következése a hatáskör . sének mohósága, amely még a többi minisztériumok magas építkezéseinek ügyeit is a népjóléti minisztérium technikai ügyosztályának hatáskörébe vonta, a társadalombiztosítás gyakorlatában a fiskális és policiális elveknek érvényre juttatása, majd végezetül a feljelentések házi és külső vizsgálatok, miniszterelnöki, ügyészi és bírói beavatkozások sorozata, előkészítették azt a közhangulatot, amelynek már csak eredője a népjólétit megszüntető törvény, befejezője pedig magának a nagy reménységekkel létesített minisztérium teljes megszüntetése. A népjóléti minisztérium a jövőre csak emlék marad, amelyről talán úgy fognak megemlékezni néhány esztendő múlva, mint ahogy a cári Oroszországnak is volt népfelvilírlásitrsi minisztériuma, amelynek kétségkívül volt nagyszerű programja és feladatköre, csak éppen ezt a programot nem tudta teljesíteni és ezt a feladatkört nem tudta betölteni. A szociális ügyek minisztériuma megszűnt, de megmaradt a szociális problémák óriási tömeire, a betegség- és baleset elleni munkásbiztosítás, az aggkori- és rokkantbiztosítás, a munkásvédelem, a munkaközvelelés, az önhibájukon kívül munkanélküliek ügye és mindazok a kérdések, amelyek a háború befejezésétől számítva mindenütt fokozott mértékben tolódtak át a ki nem elégítő társadalmi gondoskodás és karitatív pepecselések köréből az állami gondozás köretéie. A népjóléti megszüntetése nem jelentheti ezekben a kérdésekben a feladatkör összeszűkülését és a felelősség megcsökkenését. Ellenkezőleg: a népjóléti tragédiája azt mutatja és azt parancsolja, hogy mindezeket a kéndéseket a jövőben hatékonyabban és jobban kell ellátni Az öt hitelező nagyhatalom feltételei Németország számára Tisztázódott a helyzet Utasaiméban (Budapesti tudónalónk telefonjelentése.) Lausannebei ’jciniii: Az öt legjobi hitelező hatalom delegátusai csütörtökön délután tanácskoztak afölött, hogy milyen javaslatot terjesszenek Németország elé a jóvátételi kérdésben. A tanácskozás eredményeképen a hitelező nagyhatalmak kilátásba helyezik a jőviteli fizetések törlése esetben, ha Németország teljeszi a következő feltételeket : A német birodalom egy r.'ilthird aranymárkát fizet a jövőben megalakítandó európai közös pénztárba és kötelezi magát, hogy megfizeti azokat az összegeket, amelyeket a hitelező hatalmak az amerikai kormánnyal folytatott tárgyalásaik során Amerikával szemben vállalnak háborús tartozásaik fejében. Ez az összeg körülbetül négy milliárd márkára tehető, azonban lehetséges, hogy a tárgyalok során a végösszeg nyolcmillárd márkára, esetleg még többre is emelkedik. Berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a tamannei helyzet tisztázódott. Németország megmondta, hogy fizetni akar, ha a fizetendő összegek nem a francia jóvátételi követelésekre mennek, hanem Európa újjáépítésére és hogyha tőllik a versaillesi békeszerződésnek azt a szakaszát, amely egyedül Németországra háríta a felelősséget a világháború felelősségéért. Herriot nyilatkozata (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lausanneból jelentik: A tanácskozások még a késő éjszakai órákban is tartanak. Herriot újságírók előtt kijelentette, hogy úgy látszik, a németek a német választások miatt el akarják halasztatni a konferenciát. A Németországgal" szemben támasztott követelésről azt mondotta Herriot, hogy nem három, négy, vagy esetleg nyolcmilliárd márkáról van szó, hanem Franciaország azt akarja, hogy Németország fizesse meg azt az összeget, amellyel az antant-államok Amerikának tartoznak. yvi ‘kormányozó nem fogadta el gróf Károlyi Gyula lemondását Budapest, június 30. A Hivatalos lap pénteki száma közli a kormányzó kéziratát, amelyet gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz intézett. A kormányzó közli a miniszterelnöktel, hogy a kormány felajánlott lemondását nem fogadja el. A miniszterelnök azzal indokolta a lemondást, hogy azokat a feladatokat, amelyeket vállalt, elvégezte. A kormányzó megállapítja, hogy az egymást követő, valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldásánál a kormányzat munkáját a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt — mondja e kézirat —, ami a mai nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és körültekintést igényel: az államháztartás egyensúlyának és a pengő értékállandóságának biztosítását. Azonban ma — folytatja a kézirat — a nemzet egységének kifejezésre juttatására fokozott mértékben van szükség. A kormányzó végül a minisztériumot a legteljesebb bizalmáról biztosítva, arra kéri a miniszterelnököt, hogy továbbra i vállalja lisztének ellátását. A Kormány új birtokpolitika tervét dolgozza ki a nyári szünetben (Budapesti tudósítónk telefonjelenése.) A Délmagyarország az elmúlt hetekben a kormányválságról szóló hírekkel kapcsolatban megírta, hogy gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a költségvetés felsőházi megszavazása után fogja bejelenteni lemondást azzal az indokolással, hogy a kormány végrehajtotta azokat a feladatokat, melyekre vállalkozott. A kormánynak ez a lemondása megtörtént, a kormányzó azonban kéziratában arra kérte a miniszterelnököt, hogy maradjon továbbra is a kormány élén. A miniszterelnök csütörtökön este az egységes