Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-01 / 148. szám

»XCOeu. >>K«-rn«. >*«»*^a' Somooyl Uic-n 22. Lem T«-lolor»: 23—33. ^ KlBrtrthlrofnl, kHlc*(1r kOnrvíAi é* legytrodn ■ Arr»«1t noon *. Trleloni 13-06. - Nyomda s Lllw Lin At ucea IW. Telefon « 10-34. TAilrall ».• irvairlm noirnrnTnroriTAo Mrnod Péníek, 1932 iulitis 1 vm. Ara Ki fillér / évlolyam. IAS.^Mz/ HIM tLÖKIZETf.l: Hov«»nlo helyben 3.20 vidéken 6* Bui«pe*ten 3-4VO. ItlIllIMddn 0-43 periqfl. - furet »rAni Arn hélk«*­­-n nnn 1». TnMr. «"■•» Unnepnnp *4 <111. Illr­­r< deKMek lelvMele fort»« »xnrlnl. Meqte­­|rnIT h#t(A Uive*el4vel •'-n-.-'t > r<-.TO«-| A népjóléti fejfájára Másfél hónappal ezelőtt a képviselőház min­­den különösebb emóció nélkül me­gswivazta azt a háromszikasztis törvén­yja­vaslatot, amely megszünteti a népjóléti minisztériumot. A meg­szavazott javaslat éppen olyan simán átment a felsőház retoriáján, mint 1632 évi XII. tör­vényci­nk belekerüít a törvénytárba és az­ im­már tételes törvénynek megfelelően a népjó­léti minisztérim­ mai nappal, egy évtucatra visszatekintő, dicsőséges jelzővel alig illethető pályafutás u­tán beszünteti működését. Hagya­tékán a többi minisztériumok osztoznak. Az oroszlánrészt a belügyminisztérium kapja, oda kerülnek a társadalom­biztosít­ás ügyei, kisebb munkafeladatok jutnak belőle a kereskedelmi, honvédelmi és pénzügyminisztériumnak is. Meghalt egy minisztérium, sok könnyet alig fognak hullajtani utána. Pedig senki sem állíthatja, hogy olyan vi­rágzók volnának a közállapotaink és olyan jólét tobzódna akár az Alföldön, akár a Du­nántúlon, akár pedig az­ ország fővárosában, hogy a Szociálpolitika nagy kérdés,­i külön gondozást is igényelnének. Ellenkezőleg, soha nagyobb szükség nem volt megértő, céltuda­­tos, a gondozottak érdekeit szolgáló, de egyút­tal a terheket viselők teherbíró képességével számoló szociálpolitikára, mint a gazdasági válság mostani szomorú idején. Ha a népjó­léti minisztérium ezt a célkitűzést látta vol­na állandóan a szemei előtt és ezeket a cé­lokat igyekezett volna megvalósítani, merjük állítani, hogy még a mostani takarékossági járvány idején sem lett volna olyan hatalom, amely éppen a népjólétinek a megszüntetésé­vel kezdhette volna meg leépítési program­jának megvalósítását. Országos, felzúdulás fo­gadta volna a népjóléti megszületésének ter­vét, nem pedig a mostani fásult közöny, amely nyugodtan tudomásul veszi, hogy hántolják egy minisztérium sírját és legfeljebb csak azt sérelmezi, hogy örökségéből a társadalombiz­tosítás ügyei az érdekeltek közvéleményének egyértelmű megnyilatkozása és többszörös mi­niszteri kijelentések után miért kerültek a Be­lügyminisztériumba a rendőrügyek mellé és miért nem a kereskedelmibe, ahol a mun­­kásbiztosítás gondolata megszületett és ahova, külön szociális minisztérium hijján, tartoz­­­nék is. A népjóléti volt az a minisztérium, amely nagy feladatok megvalósításának kö­díezettsé­­gével indult neki pályájának, de ne­m tudta megszerettetni magát. A közvélemény átérez­­te a nép­jólét kérdéseinek nagy fontosságát, de idegenkedett attól a minisztériumtól, mely­nek tisztviselői kara hirtelen összetételénél fogva nem tudta biztosítani az ügymenetnek és a gondozására bízott feladatoknak sima és zökkenés nélküli intézését. A közvélemény előtt nem volt szimpatikus az a minisztérium, amely mindig b­eszéltetett magáról, akár a tár­­sa­dalom­biztosító felhőkarcolójával, akár az al­bertfalvai építkezésekkel, akár a minisztérium udvarán az autók számára épített fordító ko­ronggal kapcsolatban. Még akkor is, ha nem volt alapjuk a különböző mende­mondáknak, a közvélemény a népjóléti minisztériumot a szép asszony erkölcsének a normája szerint ítélte meg, amelyet annál inkább szoktak ma­gasra becsülni, minél kevesebbet beszélnek róla. A gyakorla­t megvalósítás lehetőségeivel szá­molni nem tudó mindenáron való alkotni vá­gyás, a lex Vas«e­gymásra kö­vetkezése a hatáskör­­ .­ sének mohó­sága, amely még a többi minisztériumok ma­gas é­pítkezéseinek ügyeit is a népjóléti mi­nisztérium technikai ügyosztályának hatáskö­rébe vonta, a társadalombiztosítás gyakorla­tában a fiskális és policiális elveknek érvényre juttatása, majd végezetül a feljelentések há­zi és külső vizsgálatok, miniszterelnöki, ügyé­­szi és bírói beavatkozások sorozata, előkészí­tették azt a közhangulatot, amelynek már csak eredője a népjólétit megszüntető tör­vény, befejezője pedig magának a nagy re­ménységekkel létesített minisztérium teljes megszüntetése. A népjóléti minisztérium a jö­vőre csak emlék marad, amelyről talán úgy fognak megemlékezni néhány esztendő múl­va, mint ahogy a cári­­ Oroszországnak is volt népfelvilírlásitr­si minisztériuma, amely­nek kétségkívül volt nagyszerű programja és feladatköre, csak éppen ezt a programot nem tudta tel­jesíteni és ezt a feladatkört nem­ tudta betölteni. A szociális ügyek minisztériuma megszűnt, de megmaradt a szociális problémák óriási tömeire, a betegség- és baleset elleni munkás­­biztosítás, az aggkori- és rokkantbiztosítás, a munkásvédelem, a munkaközvelelé­s, az önhi­bájukon kívül munkanélküliek ügye és mind­azok a kérdések, amelyek a háború befejezé­sétől számítva mindenütt fokozott mértékb­en tolódtak át a ki nem elégítő társadalmi gon­doskodás és karitatív pepecselések köréből az állami gondozás köretéie. A népjóléti meg­szüntetése nem jelentheti ezekben a kérdé­sekben a feladatkör összeszűkülését és a fe­lelősség megcsökkenését. Ellenkezőleg: a nép­jóléti tragédiája azt mutatja és azt paran­csolja, hogy mindezeket a kéndéseket a jövő­ben hatékonyabban és jobban kell ellátni Az öt hitelező nagyhatalom feltételei Németország számára Tisztázódott a helyzet Utasaiméban (Budapesti tudónalónk telefonjelentése.) Lausan­­nebei ’jciniii: Az­ öt legjob­i hitelező hata­lom delegátusai csütörtökön délután tanácskoztak afölött, hogy milyen javaslatot terjesszenek Német­ország elé a jóvátételi kérdésben. A tanácskozás eredményeképen a hitelező nagyhatalmak kilátás­­b­a helyezik a jőv­iteli fizetések törlése eset­­ben, ha Németország teljeszi a következő fel­tét­eleket : A német birodalom egy r.'ilthird aranymárkát fizet a jövőben megalakítandó európai közös pénztárba és kötelezi magát, hogy megfizeti azokat az össze­geket, amelyeket a hitelező hatalmak az amerikai kormánnyal folytatott tárgyalásaik során Ameriká­val szemben vállalnak háborús tartozásaik fejé­­ben. Ez az összeg körül­be­­tül négy milliárd már­­kára tehető, azonban lehetséges, hogy a tárgya­lok során a végösszeg nyolcmillárd márkára, eset­­leg még többre is emelkedik. Berlini politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a tamannei helyzet tisztázódott. Németország meg­mondta, hogy fizetni akar, ha a fizetendő össze­­gek nem a francia jóvá­tételi követelésekre men­nek, hanem Európa újjáépítésére és hogyha tőllik a versaillesi békeszerződésnek azt a szakaszát, amely egyedül Németországra háríta a felelős­séget a világháború­ felelősségéért. Herriot nyilatkozata (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lau­san­­neból jelentik: A tanácskozások még a késő éj­szakai órákban is tartanak. Herriot újságírók előtt kijelentette, hogy úgy látszik, a németek a német választások miatt el akarják halasztatni a kon­ferenciát. A Németországgal" szemben támasztott követelésről azt mondotta Herriot, hogy nem há­rom, négy, vagy esetleg nyolcmilliárd márkáról van szó, hanem Franciaország azt akarja, hogy Németország fizesse meg azt az összeget, amellyel az antant-államok Amerikának tartoznak. yvi ‘kormányozó nem fogadta el gróf Károlyi Gyula lemondását Budapest, június 30. A Hivatalos lap pén­teki száma közli a kormányzó kéziratát, ame­lyet gróf Károlyi Gyula miniszterelnökhöz in­tézett. A kormányzó közli a miniszterelnök­tel, hogy a kormány felajánlott lemondását nem fogadja el. A miniszterelnök azzal indokolta a lemondást, hogy azokat a feladatokat, ame­lyeket vállalt, elvégezte. A k­ormányzó meg­állapítja, hogy az egymást követő, valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldá­sánál a kormányzat munkáját a lehetőségek keretein belül siker kísérte. Elértük azt — mondja e kézirat —, ami a mai nehéz vi­szonyok között rendkívüli erőfeszítést és körül­tekintést igényel: az államháztartás egyensú­lyának és a pengő értékállandóságának biz­tosítását. Azonban ma — folytatja a kéz­irat — a nemzet egységének kifejezésre jutta­tására fokozott mértékben van szükség. A kor­mányzó végül a minisztériumot a legteljesebb bizalmáról biztosítva, arra kéri a miniszter­elnököt, hogy továbbra i vállalja lisztének ellátását. A Kormány új birtokpolitika tervét dolgoz­za ki a nyári szünetben (Budapesti tudósítónk telefonjelen­ése.) A Dél­­magyarország az elmúlt hetekben a kormányvál­­ságról szóló hírekkel kapcsolatban megírta, hogy gróf Károlyi Gyula miniszterelnök a költségvetés felsőházi megszavazása után fogja bejelenteni le­­m­ondá­st azzal az indokolással, hogy a kormány végrehajtotta azokat a feladatokat, melyekre vál­lalkozott. A kormánynak ez a lemondása megtör­tént, a kormányzó azonban kéziratában arra kérte a miniszterelnököt, hogy maradjon továbbra is a kormány élén. A miniszterelnök csütörtökön este az egységes

Next