Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-01 / 199. szám

SZEGED. SzerketxUMég: Somogyi ucca 22. Lem. Telefon: 23-33. ^Kiadóhivatal: ntHc*@nklInyvtAT­ea jegyiroda ■ Aradi ucca S. Telefon : 13-00.­­ Nyomda : Ldw L­ oól ucca 1». Telefon : 20-34. Távirnd­ é* levélcím • Délmagyarorszán Szeged Csütörtök, 1932 szeptember 1 Ara 16 fillér VIII. évfolyama, 199. s*. I­­­B^S8HBSL3f^*r? ELOFizetÉSi Havonta helyben 3.20 vidéken éa Budapesten 3*00. kü­lfdlddn 0*40 pengdl — egye* azdm Óra hédtdz* nap­lo, votór- es ünnepnap 24 till. Hir­­detések felvétele tarifa azrrlal. Megje­­lent'r hetid 'tlvÉlelével nnnonlareogol a közgyűlés jogköre és a színház A színház kérdése újra aktuálissá válik s mint ahogy a lovag után ül a sötét gond, a színház kérdése újra a törvénytelenség felé tereli a szegedi közigazgatást. Mintha már törvénytelenség nélkül nem is lehetne a szín­ház kérdéséhez hozzányúlni, olyan szigorúan következetes összefüggés alakul ki a színház és a törvé­nyellenesség között ennek a város­nak közigazgatásában. Az a program, amelyik a szeptember ötö­dikére összehívandó közgyűlés munkarendjét vázolta fel, kell, hogy foglalkoztasson minden­kit, aki függetlenül a színháztól és a színház­­politikától, ebben a városban a törvényesség híve. A polgármesteri helyettes úr elmondotta, hogy a szeptember ötödikére összehívandó köz­gyűlésnek csak egyetlen feladata lesz, az, hogy a színigazgatót megválassza s minthogy a mi­niszteri határozat nem teszi kötelezővé a pályá­zat kiírását, a közgyűlésnek csak az lesz a feladata, hogy az eddig jelentkezők közül vá­lassza ki azt a vállalkozót, akire a színház igazgatását rá akarja bízni. A polgármester­­helyettes urnak sem ezt, sem az ez­zel egyidejűleg megtett egyéb kije­lentését a közgyűlés hatáskörére vonat­kozó törvényes rendelkezésekkel össze­­egyeztetni nem lehet. Az igaz, hogy a minisz­teri leirat nem teszi a város kötelességévé azt, hogy pályázatot kiírjon, de nem rendelheti el a pályázat kiírását a közgyűlés? Nem állít­juk, hogy ez helyes, vagy célszerű lenne s nem foglalunk most állást abban a kérdésben sem, hogy a város érdeke harcol-e vagy nem a színigazgató nyombani megválasztása mel­lett, mi csak azt állítjuk, hogy a közgyűlésnek joga van pályázatot kiírnia, mint ahogy a köz­gyűlés választását nem lehet azokra az ajánlkozókra korlátozni, akik eddig a sze­gedi színház igazgatásáért jelentkeztek. A köz­­gyűlésnek természetesen joga van az eddig jelentkezők közül kiválasztani azt az egyént, akire a színház igazgatását rá akarja bízni, de a közgyűlésnek ezt a jogát senki nem vál­toztathatja át a közgyűlés kötelességévé. »A szubvenció ügyét nem engedem tárgyalni, mer­t erre nézve már van jogerős határozat« — mondja az »illetékes hely”. Mi azonban a legnagyobb tisztelettel illetéktelennek tartjuk az illetékes hely jogmagyarázatát. A kis gyűlés valóban döntött abban a kérdésben, hogy a szerz­ődés meghosszabbítása esetére Görög Sándor részére milyen összegű szubvenció fo­lyósítandó. A kisgyűlés határozata ezt tartal­mazza a határozat szavainak jelentései s az előzmények figyelembe vétele szerint is. Van ugyanis egy közgyűlési határozat, ami szerint a most következő évre a városi színigazgató­nak nem adható a múlt évre megszavazott szub­venció. A város polgármestere, amikor kilá­tásba helyezte Görög Sándornak a szerző­dés meghosszabbítását, azt kívánta Görögtől, hogy a szubvenció kérdésében vesse magát alá a hozandó határozatnak. Erre hozta meg ismeretes határozatát a kisgyűlés, de ebből a határozatból kétségtelenül megállapítható az, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a szerződés meghosszabbi­ásának feltétele­zése m­ellett állapította meg a szubvenció összegét. A szerződés azonban nem hosszabbithatott meg s mégha Görög Sándor kapná is meg a városi színház igazgatását, ebben a megbízásb­an a szerződés meghosszabbítását akkor sem le­hetne látni annál kevésbé, mert hiszen a város polgármestere a Görög Sándorral kötött szerző­dést felbontotta s ezt a határozatát a felleb­bezési hatóság is megerősítette. A közgyűlésnek azonban nemcsak az a joga, sőt kötelessége, hogy a színigazgatónak a vá­rosi színház bérletét kiadja, hanem az is, hogy a színházi szerződés tartalmát megálla­pítsa. Nem elég a jelentkezők közül kijelölni annak személyét, akinek a közgyűlés a szín­házi bérletet odaadja, hanem a bérleti szerző­dés szövegének megállapítása is a közgyűlés feladata. Most már hogyan képzelhető el s a­ jogászi gondoskodással hogyan lehet azt ös­­­szeegyeztetni, hogy albérleti szerződés minden rendelkezésének megállapítása a közgyűlés fel­adata s a közgyűlés kötelessége, csak egyedül a szubvenció nagyságának kérdése tartozik a kisgyűlés elé? Miért semmisítette meg a bel­ügyminisztérium a város polgármesterének ha­tározatát? Azért, mert ennek a kérdésnek el­döntése a közgyűlés elé tartozik. De ha a köz­gyűlésnek van hatásköre a színigazgató szemé­lyének megáll­apít­ására s a közgyűlésnek van hatásköre a színházi szerződés szövegének megállapí­ására s ezzel azoknak a feltételek­nek megállapítására, melyek mellett a városi színház bérletét kiadja, akkor kétségtelen, hogy a szubvenció kérdésében a közgyűlés határoza­tának nem állhat útjában az a körülmény, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a kisgyűlés már jogerős határozattal a tavalyi szi’­igazgató részére a szubvenció összegét meg­állapította. A belügyminiszter döntése csak arra vonatkozik, hogy a szerződés meghosszab­bítása esetére a kisgyűlésnek joga volt a szub­venció összegét ötvenezer pengőt meg nem haladó összegben megállapítani, ha azonban a város új igazgatóval új feltételek mellett új szerződést köt, akkor a közgyűlés jogkörét s­­ ezzel az önkormányzat jogát nem korlátoz­hatja sem téves, sem helytelen, sem a cél­szerűségi szempontokat a törvényesség köve­telményei föjébe helyező magyarázat. Hindenburg csak elvben járult hová a birodalmi gyűlés feloszlatásához Az elnök nem fogadja Weudeckben a horogkeresztes Göring kapitányt Papen kancellár: »A Saar-vidéket sürgősen vissza kell csatolni Németországhoz« Budafiesdi tudósítónk telefonjelentése.­ Berlinből jelentik: A bevo­jalmi ggyűjtés feloszlatásának kérdé­sében a sajtó legnagyobb részének az a véleménye, hogy Papen kancellár csak akkor fog e végső eszközhöz nyúlni, ha nyílt konfliktus tör ki a kormány és a birodalmi gyűlés között. Végleges felhatalmazást a birodalmi gyűlés feloszlatására a kancellár hír szerint még nem kapott. Hindenhan­ csőll­eib­en járult hozzá a ház feloszlatásához azzal a kikötéssel, hogy a kancellárnak a döntő pillanatban újból ki kell kérnie az elnök hozzá­járulását. A kormányhoz közelálló lapok szerint ilyen körülmények között a feloszlatás időpontja k­i­árólag a birodalmi gyűlés magatartásától függ. A Házfeloszlatás azonnal megtörténik, mihelyst a parlament nehézségeket támaszt a kormánynak. A német nemzeti párt megtagadta a közösséget a nemzeti szocialista párttal és a centrummal Graef, a birodalmi gyűlés német nemze­t­párti alelnök­e közölte Göringgel, a­­ birodalmi gyűlés elnökével, hogy n­em­ vehet részt az elnökség ak­ciójában, hogy a parlament együttartására bírja Hind­en­­burg elnököt. Hindenburg nem fellelhette a birodalmi gyűlés újonnan megválasztott el­nökségének azt a kérését, hogy sürgősen fogad­ja neudecki kastélyában. Hindenburg szerdán táviratot küldött Göringnek és közölte, hogy nem tartja helyénvalónak az új elnökség szán­dékát. A jövő hét folyamán amúgy is vis­­­szatér Berlinbe, kéri fel iát a parlament el­nökségét, várjanak addig látogatásukkal. Papen szerdán fontos nyilatkozatot tett a Saar-vidék kérdésében, kijelentette, hogy a Saar-vidéket sürgő­en vissza kell csatolni Németországhoz. — Egészen felesleges büntetés lenne Német­országra — mondotta a kancellár —■, ha to­vábbra is elttartanák a versaillesi szerző­désnek azt a rendelkezését, hogy a Saar-vidék 15 évig nem csatlakozhat az anyaországhoz. A német kormány jegyzéke Parisban a katonai fegyverkezés egyenjogúságáról (Budapesti tudósítónk tele­fon­jelentése.) Pa­rsból jelentik: Szerdán délben m­gérkeze­t Párisba a német kormány jegyzéke; erréig tel­jes egyenjogúságot követel Németországnak a katonai fegyverkezés terén. Neurath báró német külügyminiszter Ber­linben felkereste Francois Poncet francia nagykövett és a csak a vele való megbeszé­lés után nyújtotta át a német kormány jegy­zékét, amelyben a leghatározottabban leszö­gezi Németország álláspontját a katonai egyen­rangúság kérdésében. BETHLEN FRANCIAORSZÁGBAN Fontenebleauban Ghyka herceg vendége (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kisból Fontenebleauba utazott, ahol Ghyka her­ Párisból jelentik: Bethlen István gróf, volt cég, volt román külügyminiszter vendége, magyar miniszterelnök, aki nyolc nap óta Bethlen, aki nemrégiben műtéten esett keresz- Franciaországban tartózkodik, csütörtökön há­­tól, ma már teljesen egészséges.

Next