Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)
1932-09-01 / 199. szám
SZEGED. SzerketxUMég: Somogyi ucca 22. Lem. Telefon: 23-33. ^Kiadóhivatal: ntHc*@nklInyvtATea jegyiroda ■ Aradi ucca S. Telefon : 13-00. Nyomda : Ldw L oól ucca 1». Telefon : 20-34. Távirnd é* levélcím • Délmagyarorszán Szeged Csütörtök, 1932 szeptember 1 Ara 16 fillér VIII. évfolyama, 199. s*. IB^S8HBSL3f^*r? ELOFizetÉSi Havonta helyben 3.20 vidéken éa Budapesten 3*00. külfdlddn 0*40 pengdl — egye* azdm Óra hédtdz* naplo, votór- es ünnepnap 24 till. Hirdetések felvétele tarifa azrrlal. Megjelent'r hetid 'tlvÉlelével nnnonlareogol a közgyűlés jogköre és a színház A színház kérdése újra aktuálissá válik s mint ahogy a lovag után ül a sötét gond, a színház kérdése újra a törvénytelenség felé tereli a szegedi közigazgatást. Mintha már törvénytelenség nélkül nem is lehetne a színház kérdéséhez hozzányúlni, olyan szigorúan következetes összefüggés alakul ki a színház és a törvényellenesség között ennek a városnak közigazgatásában. Az a program, amelyik a szeptember ötödikére összehívandó közgyűlés munkarendjét vázolta fel, kell, hogy foglalkoztasson mindenkit, aki függetlenül a színháztól és a színházpolitikától, ebben a városban a törvényesség híve. A polgármesteri helyettes úr elmondotta, hogy a szeptember ötödikére összehívandó közgyűlésnek csak egyetlen feladata lesz, az, hogy a színigazgatót megválassza s minthogy a miniszteri határozat nem teszi kötelezővé a pályázat kiírását, a közgyűlésnek csak az lesz a feladata, hogy az eddig jelentkezők közül válassza ki azt a vállalkozót, akire a színház igazgatását rá akarja bízni. A polgármesterhelyettes urnak sem ezt, sem az ezzel egyidejűleg megtett egyéb kijelentését a közgyűlés hatáskörére vonatkozó törvényes rendelkezésekkel összeegyeztetni nem lehet. Az igaz, hogy a miniszteri leirat nem teszi a város kötelességévé azt, hogy pályázatot kiírjon, de nem rendelheti el a pályázat kiírását a közgyűlés? Nem állítjuk, hogy ez helyes, vagy célszerű lenne s nem foglalunk most állást abban a kérdésben sem, hogy a város érdeke harcol-e vagy nem a színigazgató nyombani megválasztása mellett, mi csak azt állítjuk, hogy a közgyűlésnek joga van pályázatot kiírnia, mint ahogy a közgyűlés választását nem lehet azokra az ajánlkozókra korlátozni, akik eddig a szegedi színház igazgatásáért jelentkeztek. A közgyűlésnek természetesen joga van az eddig jelentkezők közül kiválasztani azt az egyént, akire a színház igazgatását rá akarja bízni, de a közgyűlésnek ezt a jogát senki nem változtathatja át a közgyűlés kötelességévé. »A szubvenció ügyét nem engedem tárgyalni, mert erre nézve már van jogerős határozat« — mondja az »illetékes hely”. Mi azonban a legnagyobb tisztelettel illetéktelennek tartjuk az illetékes hely jogmagyarázatát. A kis gyűlés valóban döntött abban a kérdésben, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére Görög Sándor részére milyen összegű szubvenció folyósítandó. A kisgyűlés határozata ezt tartalmazza a határozat szavainak jelentései s az előzmények figyelembe vétele szerint is. Van ugyanis egy közgyűlési határozat, ami szerint a most következő évre a városi színigazgatónak nem adható a múlt évre megszavazott szubvenció. A város polgármestere, amikor kilátásba helyezte Görög Sándornak a szerződés meghosszabbítását, azt kívánta Görögtől, hogy a szubvenció kérdésében vesse magát alá a hozandó határozatnak. Erre hozta meg ismeretes határozatát a kisgyűlés, de ebből a határozatból kétségtelenül megállapítható az, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a szerződés meghosszabbiásának feltételezése mellett állapította meg a szubvenció összegét. A szerződés azonban nem hosszabbithatott meg s mégha Görög Sándor kapná is meg a városi színház igazgatását, ebben a megbízásban a szerződés meghosszabbítását akkor sem lehetne látni annál kevésbé, mert hiszen a város polgármestere a Görög Sándorral kötött szerződést felbontotta s ezt a határozatát a fellebbezési hatóság is megerősítette. A közgyűlésnek azonban nemcsak az a joga, sőt kötelessége, hogy a színigazgatónak a városi színház bérletét kiadja, hanem az is, hogy a színházi szerződés tartalmát megállapítsa. Nem elég a jelentkezők közül kijelölni annak személyét, akinek a közgyűlés a színházi bérletet odaadja, hanem a bérleti szerződés szövegének megállapítása is a közgyűlés feladata. Most már hogyan képzelhető el s a jogászi gondoskodással hogyan lehet azt összeegyeztetni, hogy albérleti szerződés minden rendelkezésének megállapítása a közgyűlés feladata s a közgyűlés kötelessége, csak egyedül a szubvenció nagyságának kérdése tartozik a kisgyűlés elé? Miért semmisítette meg a belügyminisztérium a város polgármesterének határozatát? Azért, mert ennek a kérdésnek eldöntése a közgyűlés elé tartozik. De ha a közgyűlésnek van hatásköre a színigazgató személyének megállapítására s a közgyűlésnek van hatásköre a színházi szerződés szövegének megállapíására s ezzel azoknak a feltételeknek megállapítására, melyek mellett a városi színház bérletét kiadja, akkor kétségtelen, hogy a szubvenció kérdésében a közgyűlés határozatának nem állhat útjában az a körülmény, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a kisgyűlés már jogerős határozattal a tavalyi szi’igazgató részére a szubvenció összegét megállapította. A belügyminiszter döntése csak arra vonatkozik, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a kisgyűlésnek joga volt a szubvenció összegét ötvenezer pengőt meg nem haladó összegben megállapítani, ha azonban a város új igazgatóval új feltételek mellett új szerződést köt, akkor a közgyűlés jogkörét s ezzel az önkormányzat jogát nem korlátozhatja sem téves, sem helytelen, sem a célszerűségi szempontokat a törvényesség követelményei föjébe helyező magyarázat. Hindenburg csak elvben járult hová a birodalmi gyűlés feloszlatásához Az elnök nem fogadja Weudeckben a horogkeresztes Göring kapitányt Papen kancellár: »A Saar-vidéket sürgősen vissza kell csatolni Németországhoz« Budafiesdi tudósítónk telefonjelentése. Berlinből jelentik: A bevojalmi ggyűjtés feloszlatásának kérdésében a sajtó legnagyobb részének az a véleménye, hogy Papen kancellár csak akkor fog e végső eszközhöz nyúlni, ha nyílt konfliktus tör ki a kormány és a birodalmi gyűlés között. Végleges felhatalmazást a birodalmi gyűlés feloszlatására a kancellár hír szerint még nem kapott. Hindenhan csőlleiben járult hozzá a ház feloszlatásához azzal a kikötéssel, hogy a kancellárnak a döntő pillanatban újból ki kell kérnie az elnök hozzájárulását. A kormányhoz közelálló lapok szerint ilyen körülmények között a feloszlatás időpontja kiárólag a birodalmi gyűlés magatartásától függ. A Házfeloszlatás azonnal megtörténik, mihelyst a parlament nehézségeket támaszt a kormánynak. A német nemzeti párt megtagadta a közösséget a nemzeti szocialista párttal és a centrummal Graef, a birodalmi gyűlés német nemzetpárti alelnöke közölte Göringgel, a birodalmi gyűlés elnökével, hogy nem vehet részt az elnökség akciójában, hogy a parlament együttartására bírja Hindenburg elnököt. Hindenburg nem fellelhette a birodalmi gyűlés újonnan megválasztott elnökségének azt a kérését, hogy sürgősen fogadja neudecki kastélyában. Hindenburg szerdán táviratot küldött Göringnek és közölte, hogy nem tartja helyénvalónak az új elnökség szándékát. A jövő hét folyamán amúgy is visszatér Berlinbe, kéri fel iát a parlament elnökségét, várjanak addig látogatásukkal. Papen szerdán fontos nyilatkozatot tett a Saar-vidék kérdésében, kijelentette, hogy a Saar-vidéket sürgően vissza kell csatolni Németországhoz. — Egészen felesleges büntetés lenne Németországra — mondotta a kancellár —■, ha továbbra is elttartanák a versaillesi szerződésnek azt a rendelkezését, hogy a Saar-vidék 15 évig nem csatlakozhat az anyaországhoz. A német kormány jegyzéke Parisban a katonai fegyverkezés egyenjogúságáról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parsból jelentik: Szerdán délben mgérkezet Párisba a német kormány jegyzéke; erréig teljes egyenjogúságot követel Németországnak a katonai fegyverkezés terén. Neurath báró német külügyminiszter Berlinben felkereste Francois Poncet francia nagykövett és a csak a vele való megbeszélés után nyújtotta át a német kormány jegyzékét, amelyben a leghatározottabban leszögezi Németország álláspontját a katonai egyenrangúság kérdésében. BETHLEN FRANCIAORSZÁGBAN Fontenebleauban Ghyka herceg vendége (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kisból Fontenebleauba utazott, ahol Ghyka her Párisból jelentik: Bethlen István gróf, volt cég, volt román külügyminiszter vendége, magyar miniszterelnök, aki nyolc nap óta Bethlen, aki nemrégiben műtéten esett keresz- Franciaországban tartózkodik, csütörtökön hától, ma már teljesen egészséges.