Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)
1933-01-01 / 1. szám
SZEOEO. Sierlie»*tö»íg: Somogyi ucca 22.1.em. telefon: 23-33.^Eledóhivatal, köletönKönyvMr 6» Togylodn : Aradi ucca 9.telefon : 13-00. Nyomda : Ulw Elpöt ucca 10. Telefon i 20-54. ToninM ej írvdlclm • DélmagyaronzOg Szeged Vasárnap, 1933 Jan. 1 Ara 24 fillér IX. évfolyam, 1. sz. ELŐFIZETÉS! Heventa helyben 3.20 vidéken é* Budapesten 300, külföldlín 0*40 pengd — Egye« SlAm Ara hétkor,nap 10. Valér» és ünnepnap 241111. Hír— detétek «elvitele tarifa nerint. MedelenOc hétfé >kivételével n«nnnfa reggel új év, régi szenvedés Újév az optimizmus ünnepe. Az örömnek egy éjszakára való fellobbanása, a jókedvnek, derűnek s aminek hiánya válságok szakadékába taszította egész világunkat, a bizalomnak farsangja az a dallal, tánccal átharkotizált éjszaka, ami a tűnő és születő évet elválasztja egymástól. Egy éjszakára hivő, bizakodó gyerekek vagyunk mindnyájan. Pedig nem kell több illúzió ahoz a hithez sem, hogy a karácsonyfát csilingelő angyalkák hozzák le az Úristen asztaláról a Jézuska ajándéka képen, mint ahoz, hogy holnap más lesz, mint tegnap volt Dehát — •>xundus vult decipi. Az illúzió forgószinpadnak szeretné látni a történelmet s abba a reménységbe kapaszkodik, hogy a rendező egyszer csak inteni fog, a gépezet megindul s az éjjeli menedékhely díszleteit a kacsalábon forgó kastély csilingelő aranyban és fehér cipóban duslakodó bősége váltja fel. A forgó színpadon elsötétül minden a változások alatt s ebből az egész színházból, ebből a boldogságvárásból, abból a hitből, hogy változás lesz s a nyűtt rongyok helyébe aranysujtéooo mentét, a gondok barázdái helyébe a mosoly duzzadó, kicsattanó teliségét kapjuk, nekünk még más nem jutott, mint ez a sötétség. A freudi pszichológia meg tudná fejteni az újévi problémának paradoxát is. Mi a szilveszteri boldogság forrása? A feledni tudás. A szublimálódásnak az a módja, amelyik trauma nélkül törli le (fájdalom, csak egyetlenegy éjszakára) az emlékeket. A lélek levetkőzik s talán többet is fejt most le magáról, mint az elnyűtt és elpiszkolt ruhát. A lélek vedlése ez, a főnixmadár-komplexum átélése egy éjtszakának vágtató óráiba belezsufolva. A feledés feloldásának öröme tölti el a lelkeket s az uj évtől csak azért tudunk jobbat várni s csak azért tudjuk magunkat lerészegiteni a jobb jövő reménységének italával, mert felejteni tudtunk. Feledés nélkül nincs hit és nincs remény, feledés nélkül nem lennének már illúzióink sem. Feledés nélkül nem lehetne élni. A remény rózsái csak akkor nyilnak már ki, ha Lethe vizével tudjuk öntözni a rózsatőt. S amig mi Lethe vizét öntjük a borospohárba is, hogy gyorsabban, biztosabban és teljesebben tudjunk felejteni s amig mi felejteni akarunk, hogy örülni és remélni tudjunk, addig Németországban nyolcszázezer férfi barangol egyik községből a másikba, kenyérért, munkáért és éjszakai szállásért koldulva. Nyolcszázezer férfihez nyolcszázezer asszony tapad s nyolcszázezer asszony szoknyájába hány százezer gyerek kapaszkodik még? Az országúinak vándorai azokból kerülnek ki, akiket szervezetek, egyesületek és községek nem segélyeznek. A francia munkanélküliség félelmetes arányban nő, az amerikai veteránok dübörgő marsa alatt megdobbant a föld és megdobbant a lelkiismeret . Anglia munkanélküliei már sorkatonasággá szervezték tüntető sétájukat. Ital adhat-e feledést és feledés adhat-e nyugalmat és örömet, amikor reng a föld a munkanélküliek didergő léptei alatt az egész világon, reng a föd és megdermed a lelkiismeret. A munkanélküliség problémája jobban sanyargatja ma az emberiséget, mint minden más kéráss, megoldatlanság, elintézetlenség és kötelességmulasztás együttvéve. Voltak századok, amikor a vallási ellenfélek állították csatasorba a nemzeteket s egyházi zászlók alatt vívták meg véres csatáikat az igaz hit védelmében. Voltak századok, amelyeket a nemzetiségi ellentétek festették véresre s a nacionalista érzés emberi holttestekből emelt emlékeket a győzők magasabbrendűségének. Azután jöttek idők, amikor azt hittük, hogy a társadalmi osztályellentétek véresebb háborúkat fognak felidézni, mint amilyeneket a vallási és nemzetiségi ellentétek lobbantottak fel s tápláltak szinte az utolsó vércseppig. S most azt látjuk, hogy vallási, nemzetiségi és osztályellentétek felett álló külömbséget teremt a követelés és tartozás. Nem vallásért és nem nemzetiségért, nem is osztályának politikai és gazdasági uralmáért küzd és szenved most az emberiség, hanem főkönyvi tételekért, váltóelfogadványokért, utalványok beváltásáért s ahogy mindezt szebben, elfogadhatóbban, zengőbben, tisztábban és lelkesebben mondják: munkáért és kenyérért. Visszamegyünk, nem a természethez, mint ahogy a nagy pogány követelte, hanem a barlanglaké ős igényeihez: nem akarunk már mást, csak az élet folytatásának legprimitívebb feltételeit, a jóllakásnak biztonságát , amikor a munkanélküliek dübörgő lépései alatt dobban a föld s amikor megszámlálhatatlan milliók kenyérért és munkáért hiába nyújtják ki reszkető karjukat, akkor menekülhetünk e a riadt lépések és riadt tekintetek elől egy naptári dátum illúziójához s a feledés vigasztalásához? A legsúlyosabb kérdések megoldatlanul hömplyögnek át az évek mesgyéin s az új év alig ígér mást, csak uj évgyűrűt a szenvedések évezredes, örökélő fáján. „Valamennyi állam újjáépítésére szükség van A francia elnök újévi beszéde (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.") Párisból jelentik: Az Elysée palotában szombaton délután az újév alkalmából nagy diplomáciai fogadtatás volt, amelyen megjelentek az összes Párisban időző diplomaták. A diplomáciai kar doyenje köszöntötte Lebrun elnököt, aki válaszában a gazdasági i^áépítés szükségességét hangoztatta. Kijelentette, hogy valamennyi állam újjáépítésére szükség van és hogy ez a munka csakis a nemzetek együttes összefogásával, működésével érhető el. — Folytatni kell — mondotta — a béke konszolidálását és a jövőben is meg kell tenni mindent a biztonság érdekében. Valósággá kell tenni azt a hitet, hogy a támadó háború bűn és hogy a konfliktusokat a jog és igazság elve alapján békésen kell elintézni. Göring nem meg Hindenburg elöli Hitlerért provokálni akarják az elnököt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés elnökségét az idei újévi fogadtatásnál csak a harmadik alelnök, a szocialista Loebe fogja képviselni Hindenburg elnök előtt. A gyűlés elnöke, a nemzeti szocialista Göring nem jelenik meg Hindenburgnál, azzal az indokolással, hogy hosszabb időre szabadságot kapott. A baloldali lapok éles cikkekben foglalkoznak az üggyel és azt írják, hogy Göring Hillert parancsára marad távol a fogadtatástól és a lapok megállapították azt is, hogy a nemzeti szocialisták ezzel a magatartásukkal nyíltan provokálni akarják az elnököt. Az első alelnök, a centrumpárti Rauch szövetkezeti kongresszusra utazott, a bajor néppárti Esser, a második alelnök pedig hosszabb ideje beteg. Száztzoldalas vádirat Dréhr Imre ellen Az Ügyészség súlyos megállapításai a vádirat indokolásában — »Az OTI-ügyekben én vagyok a miniszter« Budapest, december 31. Elkészült a budapesti ügyészség vádirata Dréhr Imre ellen. A vádiratot ma délelőtt juttatta el Baróthy Pál főügyész a budapesti büntető törvényszék elnökéhez, Török Gézához. A vádpontok a következők: háromrendbeli hűtlen kezelés büntette, egy rendbeli hűtlen kezelés vétsége, egy rendbeli csalás büntette és tizenhárom rendbeli hivatali sikkasztás büntette. Nagy részletességgel tárja fel a vádirat Dréhr Imrének a Krausz Simon bankházával való kapcsolatát: ,,Dréhr Imre abból a célból, — mondja a vádirat —, hogy Krausz Simonnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, mint a népjóléti minisztérium politikai államtitkára, a kincstárnak tudva és akarva vagyoni kárt okozott“... • ezután felsorolja a bicskei kastélyvásárlást, a hűvösvölgyi üdülőtelep megvásárlásának ügyét, az albertfalvai építkezést, az autókicserélések, a Vass-féle bútorok ügyét s ezenfelül különböző sikkasztási vádakat, fénykép- és szoborügyeket, stb. A százoldalas indokolás elmondja, hogy Dréhr Imre eleinte különböző, hivatali méltóságával össze sem egyeztethető szolgálatokkal igyekezett Vass József miniszter bizalmába férkőzni. Az apró szolgálatok magukkal hozták, hogy Dréhr Imre állandóan a miniszter közvetlen közelében tartózkodhatott. A fokozatosan kimélyülő érintkezést Dréhr Imre arra használta fel, hogy a miniszter hatásköréből egyes ügyek intézését szinte észrevétlenül teljes hatáskörrel magához vonta, más-