Délmagyarország, 1933. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1933-02-01 / 26. szám

II. 1 Az igazságügyminiszter a táblai törvénytervezetet változatlanul fenntartja Rövidesen Szenedre ion az igazsáf jOditm­iniszter és a kultuszminiszter Láng-rcificzky Ernő táblaelnök budapesti tárgyalásai (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Láng-Miticzky Ernő, a szegedi Ítélőtábla el­nöke hétfőn Budapesten tartózkodott és a tábla területének kibővítése ügyében több he­lyen eljárt. Az ítélőtáblás elnök most érkezett haza és a Délmagyarország munkatársának kér­désére elmondotta, hogy beszélt az igazság­ügyminiszterrel és e beszélgetés alapján nyu­godtan állíthatja, hogy a táblai területek arányosításá­nak ügye rövidesen a Ház plé­numa elé kerül. Dr. Láng-Miticzky Ernő megkérte az igazság­ügyminisztert, hogy kedden délben fogadja dr. Pálfy József polgármesterhelyettest Kedden este dr. Láng-Miticzky Ernő, az Ítélő­tábla elnöke a következő szövegű sürgönyt kapta a polgármesterhelyettestől: »Lázár igazságügyminiszter úr délben Ba­­ranyi főispánnal együtt fogadott és felhatalma­zott annak közlésére, hogy a táblai arányosítási törvény­tervezetet változatlanul fenntartja. Az igazságügyminiszter a kultuszminiszterrel együtt rövidesen Szegedre­­ ön.« A nyári törvénykezési szünet alatt hajtják végre a táblai reform­törvényt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lá­zár Andor igazságügyminiszter kedden délben fogadta Baranyi Tibor főispánt és Pálfy József polgármesterhelyettest. A város megbízottai előtt az igazságügyminiszter a leghatározot­tabban kijelentette, hogy a táblai kerületek arányosításáról szóló törvényjavaslat változat­lanul marad és azt teljes mértékben szegedi vonatkozásában is fenntartja. Azt tervezi, hogy az addigra már letárgyalt és megszavazott törvényt a nyári törvénykezési szünet ideje alatt fogja életbeléptetni. Az igazság­miniszter Hómon kultuszminiszterrel együtt a közeli napokban Szegedre érkezik, hogy együt­tesen helyszíni szemlét tartsanak az egyetem elhelyezése ügyében. Az igazságügyminiszter nem is tartja vitásnak, hogy nem a táblának, amely saját hajlékába térne vissza, hanem az egyetemnek kell új hajlékot keresnie. A főispán és a polgármesterhelyettes felhívta az igazságügyminiszter figyelmét arra, hogy amennyiben a központi egyetemet a ’eszám­oló­­palotában helyeznék el, úgy az ottani lakóknak legkésőbb február 14-ig fel kell mondani. Hó­­man kultuszminiszter jelenleg gyengélkedik, azonban valószínű, hogy néhány nap múlva már vállalkozhatik a szegedi útra. Bizonyosra vehető, hogy a két miniszter még február 14. előtt Szegedre utazik. Az influenza A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint Szegeden nincs járvány (A Délmagyarország munkatársától.­) Buda­pesti jelentések szerint ott egyre nagyobb me­netekben terjed az influenzajárvány, de a meg­betegedések szerencsére aránylag könnyű és gyors lefolyásúak. A nyugati államokban, kü­lönösen Angliában sokkal súlyosabb a járvány. Szegedet a veszedelem — a főorvosi hivatal jelentése szerint — eddig még szerencsésen elkerülte. A főorvosi hivatalnak járvány­szerű megbetegedésekről egyáltalában nincsen tudo­mása, a kerületi tiszti orvosok ilyen eseteket még nem is jelentettek be, pedig az érvény­ben lévő egészségügyi rendelkezések értelmé­ben minden járványos megbetegedést be kell jelenteniük, akár közvetlenül szereznek róla tudomást, akár a magánorvosok jelentéseiből. A rendeletek szerint ugyanis a magánorvosok­nak is be kell jelenteniük a kerületi orvosnál, ha náluk ragályos beteg jelentkezik. A főorvosi hivatal egés­­ségügyi razziát tartott az összes ömegtartózkodási helye­­en, a közhiva­talokban, az iskolákban, az internátusokban, ezenkívül jelentést kért a katonai hatóságoktól. A beszerzett adatokból azt állapította meg, hogy Szeged területén Influenzajárvány nincs, az in­fluenzás megbetegedések száma még a múlt év januárjában történt megbetegedések szá­mát sem éri el, bár tagadhatatlan, hogy elszór­tan Szegeden is történt Influenzás megbetege­dés. A megbetegedések azonban nem járvány­­szerűek. Nem szállítják le a kisvasút tarifáját (A Délmagyarország munkatársától.) A kisvasút üzleteredménye az elmúlt évben igen kedvezőtlen volt. Több mint hatvanezer pen­gővel növekedett az a teher, amelyet a vasút fenntartása hárított a városra. A ráfizetés nö­vekedésének az oka a forgalom nagyarányú csökkenése volt és egyelőre sajnos semmi olyan jel nem mutatkozik, amely a további visszaesés elmaradását jelentené. A városi üzemek központi igazgatósága a gazdaközön­ség hosszú ideje tartó sürgetésére a múlt év­ben módosította kissé a kisvasút tarifáját, a rövidebb vonalszakaszokon valamennyivel le­szállította a viteldíjat, de ez a viteldíjmérsék­­lés nem volt általános jellegű és így a hatása sem lehetett kielégítő. Az Alsótanyai Gazdasági Egyesület most újabb beadványt intézett a város hatóságához és a kisvasút dí­jszabásának általános mérsék­lését kérte. Igen érdekesek azok a szempontok, amelyekre a beadvány felhívja a városi ható­ság figyelmét. Az egyesület kifejti, hogy a részleges tarifacsökkentésnek nem is lehetett meg a várt hatása, mert a nagyobb vonalsza­kaszokon változatlanul magas maradt az uta­zás ára, már­pedig a kisvasút forgalmának ép­p­­en a nagyobb vonalszakaszokon bonyolódna e a jelentékenyebb, a kifizetőbb része. A je­lenlegi díjszabás szerint egy-egy városi út a kisvasúton két-három pengőbe kerül oda­­vissza, már­pedig egy utas nem vihet annyi iacra való árut magával, amennyiből a mai rak mellett kiárulhatná a vasúti költséget fe­dező hasznot. Így a tanyaiak inkább gyalog­szerrel jönnek be a városba, vagy pedig össze­állnak többen, közös kocsit fogadnak és azzal hozzák be terményeiket a piacra. A városi üzemek központi igazgatósága hét­főn foglalkozott az alsótanyai egyesület bead­ványával. Az üzemigazgatóságot nem győzték meg a beadványban fölsorakoztatott érvek és így kimondotta, hogy a kisvasút tarifáját nem lehet leszállítani. A határozatot a régi, száz­szor megcáfolt recept szerint indokolta meg az üzemigazgatóság. Az indokolás lényege az, hogy a tarifa leszállítása növelné a kisvasút deficitjét, már­pedig a város a mai pénzügyi helyzetben nagyobb terhet már nem vállalhat a kisvasút fenntartásáért. Az üzemigazgatóság megfeledkezett arról, hogy ez a tarifapolitika már régen csődöt mondott, megfeledkezett ar­ról, hogy a nagyvasút legkifizetőbb vállalko­zásai a filléres vonatok, mert az olcsó tarifa fokozott mértékben megnöveli minden közle­kedési eszköz forgalmát. M­a l­t 13-01 tart olcsó téli vásár Lusztig Imre harisnya, kötöttáru üzletében Széchenyi - tér 2. Tisza-szálló mellett. n Galsworthy meghalt London, január 31. John Galsworthy, az an­gol próza és drámairodalom egyik legkiválóbb képviselője, a világszerte ismert művész, aki­nek regényei és realisztikus társadalmi szín­művei Magyarországon is szokatlan sikereket arattak, egyheti betegség után kedden Lon­donban meghalt. Galsworthy 1867-ben szüle­tett. Leginkább mint a Forsyte-Saga című ha­talmas regénysorozat szerzőjét ismerik. Elnöke volt a Pen-Club­oknak és tavaly a Pen-Clubok budapesti kongresszusa alkalmával Magyaror­szágon is járt Galsworthy elhunyta alkalmából a magyar kormány utasította Bárdossy László londoni ideiglenes ügyvivőt, hogy a nagy angol író családjának fejezze ki a magyar nemzet rész­vétét és ravatalára helyezzen el koszorút N­ náthaláz miatt elhalasztották a közigazgatási reform tárgyalását Budapest, január 31. A képviselőház köz­­igazgatási bi­ott­ágának kedden délelőtt kellett volna tárgyalnia a közigazgatás rendezéséről szóló törvény módosítására vonatkozó törvény­­javaslatot. A bizottsági tárgyaláson meg is je­lent Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, Blaha Ferenc belügyi államtitkár, a miniszteri referensekkel, a bizottság tagjai közül azonban többen betegeskednek, úgy, hogy nem jöhettek el az ülésre. Minthogy a bizottság előadója, F. Szabó Géza szintén beteg, a bizottság ülését nem tartották meg és bizonytalan időpontra halasztották el. MOZI Belvárosi Szerdán Marlene Di­rich: Szőke Vénusz Széchenyi Szerdán Charley, a harci kanári Korzó Szerdán Zoro Huni a perzsavásáron «»Éjszaka rémei

Next