Délmagyarország, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)
1933-03-01 / 49. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.1.cm. Telefon: 23-33.^Kladóhivatal, kOlorlnkönyvtári* tegytrochB - Aradi tieea S. Telefon: 13-00. — Nyomda : Löw Linói ucca 19. Telefon : 20-34. TAylalt é* Ievitclm : Délmagyaroszág Szeged Szerda, 1933 március 1 óra 16 fillér IX. évfolyam, 49. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 'Vidéken ó* Budapesten 300, külfööldön 0-40 pengd — Egyes szem óra hétkli*naplO, vatAr- és Ünnepnap 24 fill. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megje 1en«c hétfő kivételével naponta réggé Közgyűlés — kisgyűlés A közgyűlés ügyrendjéről alkotott szabályrendelet, úgy látszik, olyan súlyos problémákat vetett fel a belügyminisztériumban, hogy három évig kellett gondolkodni a közgyűlési határozat jóváhagyásának módján és feltételein. Horatius azt tanácsolta a költőknek, hogy kilenc évig pihentessék műveiket, mielőtt kiadják kezükből, — talán költő vizsgálta felül ezt a szabályrendeletet s a Horatius ajánlotta kilenc évnek egy harmadrészéig tartotta vissza az elintézést. Végtére is ma már nem bigákon közlekedünk, hanem földi és légi taxikon s amikor az élet tempója meggyorsult, a kilenc évet is redukálni kellett. Ez a redukálás már csak azért is érthető és természetes, mert a tisztviselők ma igazán hozzászokhatnak a redukáláshoz. De ha három év múlva érkezett is le a szabályrendelet, — jobb későn, mint soha, — mégis éreztetni fogja hatását a szegedi közigazgatásban. A miniszteri álláspont megint — nem a szegedi közigazgatás rendszerének adott igazat s már megint azoknak állásfoglalását igazolta, akiknek a törvény rendelkezéseinek értelmezésében a kényelmesség szempontjait döntőknek nem tekintik. A szegedi közigazgatásban ugyanis az utolsó három évben először csak óvatos tapogatózással, később egyre bátoruló rendszerességgel az lett a divat, hogy a kisgyűlés és közgyűlés hatáskörét az egyéni meggyőződés és egyéni kényelem nézőpontjai szerint állapították meg. A törvény ugyan elég pontosan meghatározza, hogy mely ügyek tartoznak a közgyűlés és mely ügyek a kisgyűés elé, a törvény pontos rendelkezését azonban kissé szabadon, sőt kissé szabadosan értelmezték. Ez az értelmezés kivétel nélkül afelé hajlott, hogy a közgyűlés hatáskörét csökkentse s a kisgyűlés hatáskörét növelje. A város vezetői számára ugyanis a kisgyűlés kényelmesebb testület, mint a közgyűlés. Magyarország minisztereinek átlagos életkora a negyvenöt év alatt van, de a szegedi kisgyülés tagjainak életkora a hatvanöt év felett. Természetesen ez még nem lenne baj, bár a ma élők addig fogják sürgetni a fiatalok érvényesülését, hogy azokat, akik a fiatalságért lázadoznak, az utánuk jövő fiatalok fogják félreszorítani. (A ma élete derekán élő nemzedék nem tud érvényesülni, mert még nem elég öreg s mire elég öreg lesz, addigra eredménye lesz a fiatalság érvényesüléséért vívott harcának.) Az nem lenne baj, hogy a szegedi kisgyülés a vének tanácsa, ha öregen is helyt tudna állani a város polgárságának érdekeiért, ha öregen is szembe tudna helyezkedni minden olyan törekvéssel, amelyik a város érdekét nem szolgálja. A kisgyűlés azonban sokkal fegyelmezettebb, sokkal cirkumspektusosabb, sokkal lojálisabb, nagyobb, sokkal nagyobb szerepet juttat a személyi tekintetek mérlegelésének, sokkal fontosabb tényezőnek tekinti a hivatalok tekintélyét, semhogy azt az energiát, erélyt, határozottságot és hajlíthatatlan eltökéltséget tudná mutatni, ami nélkül ma közigazgatási hatóság hibátlanul feladatát elvégezni nem tudja. A közgyűlésen olykor vitatkozni kell, a közgyűlésen olykor harcolni kell, a közgyűlésen olykor elhangzik kemény igazság, alapos vád és jogos szemrehányás is, a közgyűlés olykor számonkéri a mulasztásokat s magyarázatot sürget a nehezen magyarázható intézkedésekről, a kisgyűlés viszont elfogad, helyesel, igazol, hozzájárul és megszavaz. A közgyűlés a hegyi patak, amelyik ha határozott irányban halad is, szeszélyes kitérések, szabálytalan esések szaggatják meg medrét, a kisgyülés pedig a halastó, melynek sima vizét nem bodrozza fel soha vihar s az elégedett halász mindig éppen azt a halat fogja ki belőle, amire éppen szüksége van. A közgyűlésen még csak felhangzik néha a Petur bánok kemény szava s a Tiborcok fájdalmas elkeseredése, a kisgyülésen csak a Mikhál bánok reszketnek s az udvarnokok hajtják el a kellemetlen legyeket. („Csak szúnyogok, csak perzsaszőnyeget nekik", — igy valahogy mondják a Bánk bánban is.) A miniszteri leirat most véget vet ennek a tündéri állapotnak. A miniszteri leirat most végre Szegeden is életbe lépteti a törvény idevonatkozó rendelkezéseit s megszünteti Berlin, február 28. A Reichstag épületében a tegnapi tűzvész szörnyű pusztítást végzett. Az épület változatlanul áll, azonban a belseje jóformán teljesen elpusztult. A kupolatermet sikerült megmenteni, elkerülte a tűzvész a parlament négy szárnyát is, azonban a nagyterem elpusztult. A tűzoltóság munkáját főképpen az nehezítette meg, hogy egyszerre 20—30 helyen csaptak fel a lángok. Amikor az első lángnyelveket észrevették, egy férfi akart kiosonni az épületből. A férfit elfogták és kiderült, hogy ő gyújtotta fel az épületet Van der Lubbenek hívják, holland állampolgár, 24 éves kőműves, kommunista agitátor. Bevallotta, hogy a tűzvészt ő okozta és tagadta, hogy cinkosai lettek volna. A tűzoltóságnak hét órai megfeszített munka után sikerült lokalizálnia a tüzet. Ezután a kabinet azonnal tanácskozásra ült össze és elhatározta, hogy a legsúlyosabb rendszabályokat lépteti életbe. A gyújtogatás ügyében hivatalos jelentést adtak ki. A jelentés megállapítja, hogy a tűzvész sokmilliós kárt okozott. A jelentés a gyújtogatást a németországi bolsevista terror legarcátlanabb és legszörnyűségesebb cselekedetének nevezi. A Liebknecht-házban lefoglalt anyag között pontos utasításokat talált a rendőrség arra az esetre, hogy miként kell végrehajtani kommunista forradalom esetén a terrorisztikus intézkedéseket. Ezek szerint fel kell gyújtani valamennyi kormányépületet, kastélyt, múzeumot és fontos üzemet. A Reichstag felgyújtása a polgárháború megindításának fáklyájául szolgált volna. Kedden azt az állapotot, hogy az ügyek kényessége s az ügyeket intézők kényelmessége szerint döntsék el a határozni hivatott közigazgatási szervet. Ez a szokás a törvény rendelkezései ellenére alakult ki s itt volt már az ideje annak, hogy a felügyeleti hatóság ne csak a pótadónkat emelje s ne csak ezer pengős tételeket esztergályozzon le a költségvetésből, hanem szerezzen érvényt a törvény rendelkezéseinek is, ha Szegdn nem is volt senki, aki a törvény védelmére vállalkozott volna. A törvény lehet hibás, a törvény lehet helytelen, a törvény rendelkezései lehetnek tévesek, — mindenkinek megvan a joga ahhoz, hogy alkotmányos úton a törvény megváltoztatásáért küzdjön, de ahhoz senkinek nem volt és nincs joga, hogy a maga személyes meggyőződését a törvény helyébe állítsa s a maga kényelmével konkurráljon a törvény rendelkezéseinek. A miniszteri leirat, reméljük, véget vet a közgyűlés mesterségesen teremtett alárendelt helyzetének, az egész birodalomban meg kellett volna kezdődni a terrorisztikus cselekedeteknek, egyes személyek, továbbá a magántulajdon1 ellen, hogy megindulhasson az általános politgárháború. Hétfőn este minden középületet és fontos üzemet megszállt a rendőrség. Az egész rendőr őrséget szigorú készültségbe helyezték. A kommunista frakció két vezető tagját letartóztatták, valamennyi kommunista képviselőt őrizetbe vették, valamennyi kommunista napilapot, folyóiratot, röpcédulát és plakátot egész Poroszország területére négyheti időtartamra betiltottak. Betiltották 14 napra a szociáldemokrata párt valamennyi lapját, folyóiratát is. A berlini Lokalanzeiger azt írja, hogy két kommunista képviselő, Torgler és Usenen megszökött, ellenük letartóztatási parancsot adtak ki. A letartóztatott kommunista képviselőket a rendőrök töltött revolverrel őrzik és nem engedik, hogy egymással beszéljenek. A letartóztatott kommunisták száma mintegy ezerre tehető. A letartóztatottak között van Ludwig Lenn, a „Háború“ című nagysikerű könyv írója, Egon Erwin Eisele, az ismert publicista dr. Max Hodan városi orvos, sexuológus, Thälmann* volt birodalmi elnökjelölt. A legutóbb kibocsájtott szükségrendelet feljogosítja a rendőrséget arra, hogy mindenkitg hónapig őrizetben tartson, akire hazaárulás gyanúja esik. Drákói szükségrendeletek Németországban felfüggesztették az alkotmány érvényességét a személyes szabadságra, a gyülekezésre, a sajtójogra, a telefon- és levéltitokra, a házkutatásokra — Halállal büntetik a gyújtogatást és robbantást — Betiltották az összes kommunista és szociáldemokrata lapokat — Lezárták a kommunisták összes helyiségeit — Letartóztatták a képviselőket . A rendőrség jelentése szerint nyílt polgárháborút terveztek a Rajna-vidéken