Délmagyarország, 1933. május (9. évfolyam, 98-122. szám)
1933-05-30 / 121. szám
SZEGED. Scerke*stO««g: Somogyi ucca l7.Lem. Telefon: 23-33.^KladóKl Antal, IcBlMOnkBnyylo é* Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 13-oe. — Nyomda > LBw LipAt acea 1 ®. Telefon | ll^oO TAmratl «t levélcím : Délmagyaronrég Szeged Kedd, 1933 május 30 Arab fillér IX. évfolyam, 420. S21. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken ea Budapesten 3.00, kUHOldBn 0.40 pengd. Egyes izém Ara hétköznap 12, Valéri e@ Ünnepnap 20 fill. Hír— petenek felvétele tarifa szerint. Megjelenik hetid kivételével naponta reggel Filléres vonatok és egyebek Lehetetlen, hogy le ne vonjuk a vasárnapi események legalább egy részének konzekvenciáit Nem tehetünk róla, de legjobban az az érdeklődés ragadta meg a figyelmünket, amellyel a filléres vonatok közönsége Szeged iránt viseltetik. Figyelemmel kísérjük azt a forgalmat is, amelyet más városok filléres vonatai bonyolítanak le. A szegedihez hasonló érdeklődést azonban — néhány szórványos esettől eltekintve — nem tapasztaltunk. Úgy látszik, idegenforgalmi tekintetben helyzeti energiánk van, amely abból a presztízsből is táplálkozhatik, hogy — hiába — az ország második városa vagyunk, amely azonban új, remélhetőleg kiapadhatatlan erőforrást nyert a Klebelsberg-féle építkezésekkel . Meg kellene látni s ki kellene aknázni végre ezt a helyzeti energiát. Ehhez szó sem fér. S a város valamennyi társadalmi rétegének javára máris hatalmas lépést tennénk előre azon az úton, amelyen elérhetjük, hogy Szeged Magyarországnak általánosan ismert, sőt elismert idegenforgalmi gócpontja s az egész Délvidéknek központja legyen. Nem kell ide ördöngösség. Képzelje csak el a hatóság, hogy ő is utas az egyik filléres gyorson, amelyik Pestről Szegedre érkezik. A vonaton a kezébe nyomnak egy négyoldalas kis tájékoztatót, amelyet a város idegenforgalmi hivatala ad ki s amely — szegedi szempontból — örvendetes javulásokon megy át. Eyre kifogástalanabbul van megstilizálva. Egyre áttekinthetőbb. Egyre praktikusabb. És egyre több okos újítást tartalmaz. Helyes volt például, hogy autóbuszkirándulásokat rendszeresítettek a városi halgazdasághoz, Pusztaszerre és a tranoni határhoz. Helyes, hogy „Szeged múltja és jelene" címen díjtalan filmelőadást tartanak. Megengedjük, hogy Szeged bemutatása és az idegenek szórakoztatása céljából be lehetne még vezetni néhány újítást. De aztán kész is vagyunk. Maradnának az uccák és terek. Dehát sétáljon egyszer végig a hatóság a széles és szellős Kossuth Lajos-sugáruton. Járjon érdeklődve a Széchenyi-tér kedves parktükrei között. És kongjon lépéseinek ütemei alatt a remek Templom-tér nem túlságos szerencsével megválasztott kövezete, különösen este, mikor sötétségbe burkoltan merevedik meg ez a hangulatkeltésre alkotott és alkalmas gyönyörű városnegyed. Egészen bizonyos, hogy a hatóság is azzal az impresszióval utazna el innen, hogy szép város ez a Szeged, szebb, mint az ország akármelyik más városa, de nagy kár, hogy nem gondoskodnak a falai közé életről, nem emelnek intézményeket, amelyek forrásai lehetnek az idegenek fokozott érdeklődésének, egyúttal minden társadalmi osztály gyarapodásának. A hatóság azonban nem utazik el innen. A hatósg itt marad. A legkisebb sértő szándék nélkül mondjuk, de a hatóság képtelen arra, hogy a filléresen ideutazó idegen okosságával, helyes beosztásával és józan tárgyilagosságával nézze és lássa ezt a várost. Az idegen részére készített hatósági programot azonban csak nem átalja hatósági kezébe venni. A hatóság minden tagja. S akkor nem dobban meg a szívük, hogy ez a program nem kalauzolja el az idegent, mert nem kalauzolhatja a néprajzi múzeumba? Szegedeni Ha például jelen lettek volna és látták volna, hogy Bugac-pusztán mennyire érdekelte még a pestieket is a valódi tarkó, a hamisítatlan rozskenyér s a számadó juhász, kezében azzal a botocskával, amely hasonlít a rőfösüzletek métereihez s amelyre rárovátkolja a juhász, hogy kinek hány darab állatát őrzi. Talán eszükbe jutna, hogy Tápét is közelebb kellene hozni Szegedhez, ha nem kulturlelkesedésből, hát okosságból, hogy a legelemibb kötelesség a múzeumi ásatások anyagának célszerű elhelyezéséről gondoskodni, hogy 80 tagú zenekart nekünk is kellene hirdetni, nemcsak Pécsnek, hogy erőink heroikus megfeszítése árán is kellene rendezni és állandósítani szabadtéri játékokat, hogy a Tiszán nemcsak motoros közlekedésnek, hanem az ország legszebb strandjának is várnia kellene az idegent. Örvendetes tanulsága volt ránk nézve a Délvidéki Kongresszusnak is. Amikor arról tárgyaltak, hogy állandóan Szegeden tartsák-e az állandó Délvidéki Vásárt, vagy pedig Vándorvásárt csináljanak-e belőle, amely egyik évben egyik, másik évben másik, harmadik évben harmadik délvidéki városban üti fel a fejét, akkor egy-két lokálpatrióta beszéde után sorra álltak fel vásárhelyi, orosházi és más hozzászólók — egyik sem szegedi — és a Délvidéki Vásár szegedi állandósága mellett törtek pálcát. Rendes viszonyok között az ilyesmi föl se tűnne. De az utóbbi évek méltatlan mellőzései és igazságtalan támadásai után Szeged erejének és tekintélyének csorbulatlan elismerését látjuk ezekben a megnyilatkozásokban. Nem optimizmus beszél tehát belőlünk, amikor azt mondjuk, nem kell semmi más, csak az, hogy a hatóság városkormányzó munkájának végzéséért új, a régitől teljesen elütő viszonyokkal számoló útra lépjen és el lehet érni, hogy Szeged centruma legyen messzi vidékeknek s idegenforgalmi gócpont nemcsak országos, hanem bizonyos tekintetben európai viszonylatban is. Ezért a célért mindenkinek meg kell tenni a magáét. Most megtette az ipartestület. Megteszi állandóan a sajtó. Tegye meg a hatóság is. Annyival inkább, mert a munka oroszlánrészét más, mint ő, el sem végezheti. Bécsi jelentés szerint a Hitler-kormány rendeletére letartóztatták Schleicher tábornokot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A késő éjszakai órákban megbízhatónak ismert berlini forrásból azt jelentik, hogy a Hitler-kormány rendeletére letartóztatták Schleicher tábornok, volt kancellárt és a Kustrin erődbe internálták. A letartóztatás okáról és annak körülményeiről részletek nincsenek. Schleicher — mint ismeretes —, a Hitler-kormány uralomra jutása előtt volt kancellárja a német birodalomnak. A horogkeresztes diktatúra elnémította az utolsó kritikai hangot is (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A hatóságok elnémították az utolsó német lapot is, amely még néha-néha kritizálni merte az új rendszert. A német nemzeti párthoz közelálló Deutsche Allegemeine Zeitung hétfő esti számát elkobozták, mert „Testvérimre“ címmel olyan cikket közölt, amelynek tartalma nem felelt meg a nemzeti szocialista politika érdekeinek. Minden jel szerint az elkobzást betiltás fogja követni. Transzfermoratórium ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi bank épületében hétfőn délelőtt megkezdődött Németország magánbankigazgatóinak értekezlete, amelyen el kll dőlni, hogy Németország teljesíti-e a német magántartozásokról szóló követeléseket, vagy pedig transzfermoratóriumot hirdet. Az első ülésen Schacht, a birodalmi bank elnöke számolt be a birodalmi bank és a német devizapiac helyzetéről, majd részletesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek a transzfermoratórium kihirdetésére késztethetnék a kormányt. Az esküdtszék és a szabadságjogok helyreállítását sürgette az ellenzék az igazságügyi költségvetés vitájában Budapest, május 29. A képviselőház hétfő délutáni ülésén folytatták az igazságügyi költségvetés tárgyalását. Az első felszólaló Wolff Károly volt, aki a büntetőjogi és a részvényjogi reformot sürgette. A kommunizmussal szemben — mondotta —, hatályosabb védelemre van szükség. Gál Jenő, az esküdtszék visszaállítását követelte modernebb formában, majd arról beszélt, hogy az ideiglenes letartóztatások ügyét manapság igen könnyen kezelik. Lányi Márton után Györki Imre intézkedéseket sürgetett a szabadságjogok helyreállítására, a kivételes állapotok megszüntetésére és az esküdtbíróságok visszaállítására. Fábián Béla az ügyvédek nehéz helyzetével foglalkozott, majd Lázár Andor igazságügyminiszter beszélt. Hangsúlyozta a községi bíráskodás szükségességét. Kijelentette, hogy az ügyvédekkel szemben az utóbbi években sok igazságtalan nyilatkozat történt A közjegyzői állások szaporítását nem tartja helyesnek. Végül az igazságügyi jogalkotásról beszélt. Eckhardt Tibor élesen bírálta az igazságügyminisztérium működését, majd a gyűléstilatom felfüggesztését kérte. Kelemen Kornél után Vázsonyi János a halálbüntetés eltörlését kérte. Farkas Géza az összeférhetetlenségi törvény újratárgyalását indítványozta és a képviselői fizetés helyett a napidíjrendszer beve-