Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)
1933-08-01 / 171. szám
DEI MAC. yAROP<?7&n D kamaratársulat 74 pengő segélyt kapott a várostól, mert a színészek nem tudtak Szegedről elutazni Utazási segélyül visszafizették a vigalmi adó felét (A Délmmgyarország munkatársától.) Vasárnap este tartotta utolsó előadását Szegeden Bársony Aladár színigazgató társulata: a Magyar Játékszín Kamaratársulat, de a színészek még hétfőn is Szegeden voltak, mert nem tudtak elutazni. Két héten át látszott a társulat és annak ellenére, hogy kitűnő előadásokat produkáltak, nem tudták megkeresni a legszükségesebb összeget. A színház napi bevétele átlagosan 100 pengő körül mozgott, ebből azonban a 10 százalékos vigalmi adót is meg kellett fizetni a városnak. Máról-mára éltek a színészek és a társulat még annyit sem tudott megtakarítani, amelyből az elutazásra tellett volna. Nem volt más kiút, a színészek a város hatóságához fordultak támogatásért. Bársony igazgató vezetésével hétfőn délelőtt négytagú deputáció jelent meg dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél és azt kérték, hogy a város térítse vissza a társulatnak az esténkint befizetett vigalmi adó összegét. Két hét alatt 18 pengőt fizetett be vigalmi adó rímén a Magyar Játékszín Kamaratársulat és azzal kérték vissza most ezt az összeget hogy ez éppen elegendő volna az elutazáshoz és a díszletek elszállításához A polgármesterhelyettes mérlegelve a színészek súlyos helyzetét, a befizetett vigalmadó felét, 74 pengőt, mint a város segélyét, kiutaltatta a színészeknek, akik kedden reggel utaznak el Szegedről. 1933 augusztus T Előjegyzett MOZI IDÉNYJEGYEK átvehetők a Széchenyi Mozi irodájában 10—12 és 46 óráig. 1 millió 200 ezer pengős hiány a város jövő évi költségvetésében A kiadások és a bevételek esése — A legutolsó békeévvel szemben háromszázezer pengővel emelkedtek a város kiadásai — A tisztviselők száma és fizetése — Skultéty főszámvevő részletes jelentése a polgármesterhez (A Délmagyarország munkatársától.) Többhetes munka után a város számvevősége elkészült a város jövő évi költségvetésének összeállításával. A háztartási költségvetésben az 1934. évre a kiadások 7,503.405 pengőben, a bevételek pedig 6,307.150 pengőben vannak előirányozva, eszerint a hiány 1.276.255 pengő. Ezt az összeget a számvevőség az állami földadó, a házadó, társulati és tandémadó után kirovandó 80 százalékos pótadóból kívánja fedezni. A költségelőirányzat jelenlegi végösszegei szerint az ezévi 80 százalékos pótadót nem áll felemelni. Érdekes összehasonlítani a jövő évi költségvetést az 1933 évi költségvetés főbb adataival. Kitűnik ennek során, hogy jövőre a kiadások 1,340.526 pengővel, a bevételek pedig 1,197.182 pengővel estek. Még érdekesebb az összehasonlítás az utolsó békeév és a jövő évi költségelőirányzat között. Az 1914. évi költségvetés bevétele 7.926.468 pengő, a kiadás 7.288.967 pengő volt; a bevétel tehát 1,618318 pengővel esett vissza, a kiadás ellenben 294 468 neritővel emelkedett az 1914 évi költségvetéshez viszonyítva. A város háztartása tehát, a húsz év előtti helyzettel szemben évi 1.912 000 pengővel kedvezőtlenebb. Skultéty Sándor főszámvevő az összeállított költségelőirányzatokat terjedelmes jelentés kíséretében terjesztette be hétfőn dr. Pálfy József polgármesterhelyetteshez. A jelentés a következőket mondja: — A költségvetési tervezet egybeállításánál igyekeztem a realitás szigorú betartásával oly eredményt elérni, amelynek nim ián a pótadó ez évi 80 százalékos kulcsának felemelése mellőzhető legyen. A város jövedelmei nemcsak a súlyos gazdasági helyzet következtében romlottak le, — mondja tovább a jelentés, hanem a különféle rendeletek alapján a jövedelmek erősen korlátoztalak és korábban az állam által viselt kiadásokból súlyos terheket raktak a város háztartására. Ha csak a múlt évre tekintünk vissza, amikor rendelettel minden ellenszolgáltatás nélkül a borfogyasztási adót felére szállította le a kormányzat és ezáltal évi 365.000 pengő jövedelem elvesztésével pótolhatatlan veszteség hárul a város háztartására, mely jövedelemnek el nem vesztese esetén ma nem 80 százalék, hanem csak 56 százalékos pótadóval kellene számolni. — A részletekre itt kiterjeszkedni nem kívánok — mondja a főszámvevő jelentése —, de sajnos, hogy ily formán a város háztartása a korábban élvezett, de megszüntetett bevételek rímén eddig évi 1.080.000 pengőt vesztett el, amely veszteséghez hozzászámítandó a felsőbbhatósági utasítás és törvényes rendeletekkel, korábban az állam háztartása által viselt s a város háztartására rakott újabb terhek révén 820.000 pengővel, vagyis összesen évi 1.900.000 pengővel kedvezőtlenebb helyzetbe került a város háztartása. Ezzel szemben a kormányzat bizonyos jövedelmi forrásokat, minő a forgalmi adó, kereseti adó és fogyasztási adók, a város háztartásának átengedett ugyan, de ezek a jövedelmi források hozadéka állandó visszaeséssel, — évi 1.413.000 pengőben számolhatók, — így már évi 500.000 pengővel kedvezőtlenebb a városi háztartás jövedelme a most érintett vonatkozásban. Ezenfelül az államháztartás javára a városi adóhivatal hajtja be az összes adókat, márpedig a városi adóhivatal által 1932-ben behajtott 7.587.859 pengőből 65 százalék az államkincstárt illeti, így az adóhivatal 320.000 pengős kiadásából 208.000 pengő aránylag az államkincstárt terhelné, mégsem kap a város az adóbehajtásért egy fillér költségtérítést sem. De nemcsak az adóbehajtást, hanem az egyéb más, az állam helyett téljesített feladatok képezték az alapját annak, hogy az állam bizonyos jövedelmi forrásokat a városnak átengedett. A változott helyzet azonban ma az, hogy különösen az állam által viselt terheknek áthárításával, az átengedett jövedelmi források kellő fedezetet nem nyújtanak. A városi jövedelmek másik katasztrófális tétele a földbérjövedelem s az azzal kapcsolatos közterhek viselése. Mig 1914-ben a városi földek bruttó haszna 2,945.129 pengő volt s ezt a földbérjövedelmet 167.000 pengős közteher terhelte, vagyis a földek akkor évi 1,878.000 pengős tiszta hasznot hajtottak, addig az 1934. évi költségvetésben a földek bruttó jövedelme rímén 1,187.166 pengő van előirányozva, amely jövedelmeket az 1934. évi költségvetés szerint évi 281.000 pengő közteher terheli, vagyis a földek tiszta jövedelem címén az 1934. évi költségvetésben 906.000 pengő jövedelem szerepel, így a földek jövedelme az 1914. évi jövedelemmel szemben 972.000 pengővel esett vissza. A város által felvett kölcsönök tőke- és kamattörlesztő részlete az 1933. évi költségvetésben még 2,098.845 pengő teherrel irányoztatott elő, addig a jövő évi költségvetésben a vonatkozó kormányrendeletek figyelembevételével a dollárkölcsönök után tőketörlesztést nem irányoztam elő, a kamatokat pedig 5 százalékban a dollár napi árfolyama alapján vettem számításba, így a hitelügynél a múlt évi terheléssel szemben 1.213.876 pengő fedezetéről gondoskodtam, vagyis 805.269 pengővel kevesebb fedezetről. Habár az előirányzatom alapját képező kormányrendelet hatálya 1933 decemberben lejár, véleményem szerint gondolni sem lehet arra, hogy akár egy végleges megoldással, akár ideiglenes megoldással a város háztartása, a külföldi kölcsöneinél, az ezidő szerint érvényes kötelezettségnél, terhesebb helyzet elé állíttatnék. — Minthogy a személyi kiadások tétele — mondja a főszámvevő —, a költségvetés tárgyalásánál leginkább vita tárgyát képezi, erre vonatkozólag a következőket jelentem: “ Szeged város fizetett alkalmazottainak létszáma (beleértve a nyugdíjasokat is) összesen 1504. Ebből a létszámból tisztviselő 269 gyakornok 24 kezelő 38 altiszt 199 tanszemélyzet 165 forgalmi adóhivatali alkalmazott 28 nem szervezett ideiglenes álláson alkalmazottak 226 szervezett módosítással megszüntetett létszámfeletti alkalmazottak és kisegítő dijnokok nyugdíjasok összesen. — A személyi kiadás végösszege az 1934. évi költségelőirányzatban összesen 2.901.272 pengőt tesz ki, egy alkalmazott átlagos jövedelme évi 1855 pengő. A költségvetés kiadásaihoz arányítva a személyi kiadás 38,2 százaléknak felel meg. A fizetés és a lakbérek leszállítása előtt 1932-ben, az összilletmény 3,705.413.29 pengőt tett ki, míg az 1934. évi költségvetésben előirányzott személyi kiadás 2,901.272.60, vagyis ezen a címen elért megtakarítás 804.140.69 pen 8«. — Az 1934. évi költségvetésben elsőizben szerepel a hősi sírok gondozási alapja, mivel a hősi sírokat jövőben a városnak kell gondozni. Ezen a cimen évi 3000 pengőt kellett a költségvetésbe beállítani. Végül jelenti a főszámvevő, hogy az 1934. évi üzemi költségvetésben elsőizben szerepel a fehértói halgazdaság. Az üzem előirányzatába 110 445 1504 üzletét Kárász ucca 3. sz. alá (Brauswätter helyiség) MUSKÁTLI Nózi munkáboll áthelyezi. Átköltözés előtt régi helyiségében Kölcsey fucca 5. sz. rendkivül ocsó vásárt rendez.