Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-01 / 273. szám
m>4ED, SierneMtOaég- Somogyi ncea rm. Telefon: 73-33.^KindohlfTBInl, kmmHnklingf Mr estogylodn Aradi ncea 8. Telefon: 13-0*. ^ Syomlin : líl w Lindt ucra 111. Telefon : 13^-od TArtratl é* leveleim : uéimagyaronidg Kzegeil Péntek, 1933 dec. 1. Ara 12 ílIléT IX. évfolyam. ^7. ELOuzETES: Havonta helyben 3.20 Vidéken e* Budapesten 3.00. kUlKSIdOn 0.40 pengő- Egyet tzAm Ara hétköznap 12, vatáre* Ünnepnap 20 Ibi. Hírdelének elvétele tarka szerint. Mettletents HAHÓ kivételével naponta renget A városi üzemek A novemberi közgyűlés tárgysorozatában észrevétlenül húzódott meg s a közgyűlés megjegyzés nélkül vette tudomásul, hogy a polgármester a városi üzemekre vonatkozó adatokat felterjesztette a közérdekeltségek felügyelő hatóságához. Ez az a hatóság, amely egy harminchármas bizottsági rendelet alapján született meg, a pénzügyminisztériumban székel és legfőbb fegyvere egy nagy kék ceruza. Ezzel a kék ceruzával a felügyelő hatóságnak jogában van kiadási tételeket törölni, illetményeket redukálni, állásokat összevonni és egészen megszüntetni, egyszóval az autonómiák és üzemeik felett a legmesszebbmenő gyámkodás jogát gyakorolni. Az indok, amivel ennek a hatóságnak a működését alátámasztják, az, hogy egy ilyen mindenkitől független és senki által nem befolyásolt szervezet képes csak a takarékossági szempontokat a maguk teljességében érvényesíteni. Fogadjuk el, hogy ez így van és szükség volt az autonómiák amúgy is szűkre szabott ogkörének erre a korlátozására. Higyjük el, hogy az autonómiák nem alkalmasak a saját háztartásuk ügyeinek vitelére. Ismerjük el, hogy az autonómiáknak bűnük az, hogy költségvetéseik tárgyalása alkalmával mindig takarékosságot hirdetnek, de végeredményben akár a követési, akár a csatornázási politikánál kortesszempontok érvényesülnek s ha összeadnák azokat a nélkülözhetetlenül szükséges kívánalmaknak pénzbeli ellenértékét, melyet a takarékosságot hangoztató szónokok felvetnek, minden költségelőirányzat kiadási oldalát a duplájára lehetne felduzzasztani. Mondjuk talán még azt is, hogy az autonómiákban a válságot megelőző évek jó konjunktúrája alatt felesleges mértékben megvolt a hajlandóság közüzemek létesítésére s nem egy helyütt, nem egy esetben olyan üzemeket vontak be a közigazgatási feladatok keretébe, melyek a közületre nézve csak felesleges terhet jelentenek. Tegyük fel, hogy mindez így van s azután nézzük az érem ellenkező oldalát. Ha az állam ellenőrzi, hogy az autonómiák felesleges terheket ne rakjanak polgáraik vállára, helyes. Ha a belügyminiszter látni akarja a városok és üzemeik adminisztrációját, hogy a kezelés a legszigorúbb ellenőrzési szempontoknak megfelelően történjék, senki sem emelhet ellene kifogást. Még a külön felügyelő hatóság elvét is elfogadjuk. Mégis két nagyon súlyos elvi kifogásunk van a rendszerrel szemben. Az egyik az, hogy nem lehet mereven dogmatikus szabályokat felállítani, hogy az állam csak a jövedelmező üzemek fenntartását engedheti meg a városoknak. Ez esetben ugyanis a nyomorúság vámszedésével foglalkozó és a mai viszonyok mellett fényesen prosperáló zálogház volna a mintaképe a jó városi üzemnek, viszont félteni kellene a köztisztasági üzemnek a sorsát, amely a város uccáinak és tereinek tisztántartásával foglalkozik, mégpedig a túlzott jövedelmezőség reménye nélkül. Pedig ezzel az üzemmel úgy vagyunk, mint a régi Nemzeti Színház volt Shakespeare darabjaival, amelyeket vagy jól kell adni, vagy sehogy, de adni mindenesetre muszáj. A másik észrevételünk mögött a gyanúnak némi árnyéka húzódik meg. Vájjon az autonómiáknak a pillanatnyi nyomorúság által indokolt megrendszabályozása mögött nem lappang-e az autonómiák állandó béklyóba verésének tudat alatti szándéka? Vájjon a mindenható állam nem azért csökkenti-e a kisebb közületek mozgási szabadságát, nem azért kurtítja meg jövedelmeiket, hogy maga annál több fölött disponálhasson? Isten látja lelkünket, nem adóemelést akarunk, mikor kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy miként sorvad el az autonómiáknak átadott adónem, az általános kereseti adó és miként helyeződik át az adózás súlypontja azokra az adózókra, amelyek kizárólag az állam jövedelmét szolgálják. Mert van legalábbis némi ellentmondás abban, hogy az állam egymás után tolja át a legkülönbözőbb szociális, rendészeti, közoktatásügyi és közlekedési feladatok ellátását az autonómiákra , ugyanakkor annak hangoztatása mellett, hogy takarékoskodni kell a közterhekkel, marokra szorítja tenyerét, mikor ezeknek a terheknek a fedezetét kell előteremteni. Az egyszeri revíziót a közüzemeknél kénytelen-kelletlen tudomásul vesszük s ha eredményt hoz, talán még örömmel is üdvözöljük. Félünk azonban az olyan termékeny ötletektől, amilyeneknek a felmerüléséről máris hallottunk, hogy a városi üzemek „hatékonyabb üzemvitelének előmozdítása céljából“ ezek számára egy központi jellegű igazgatási szervet állítsanak fel Budapesten. Legyen egy nagy mammut-igazgatóság, amely együtt intézi a szegedi vágóhíd és a debreceni krematórium dolgait, a miskolci városi mozit és a bugaci kisvasutat. Ez a szerv intézze központilag takarékosság címén az összes üzemek anyagbeszerzését. Szűnjék meg minden önállóság és húsz fillér megtakarítás címén veszítse el a szegedi és debreceni iparos munkáját, a szombathelyi és győri kereskedő szállítását. Állandósuljon az a panasz, amit hangoztatnak a Társadalombiztosítóval szemben, hogy beszedi a járulékokat a vidéken, a törlőrongyok vásárlását és építkezéseit pedig elintézi megint csak Budapesten. Félünk az ilyen gondolatoktól és ötletektől, még akkor is, ha a belügyminiszter kijelenti, hogy nem tette őket magáévá. Félünk, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak az üzemek igyekeznek létüket meghosszabbítani, ha feleslegessé váltak, hanem az ellenőrző hatóságok is. 5 hét alatt négymilliárd aranyfrankkal csökkent a Francia Bank aranykészlete A „pokoli ciklon" elérte Franciaországot is (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A francia bank arany vesztesége aggasztó mértékben emelkedik. Az aranyállomány öt hét alatt négymilliárd frankkal csökkent. A félhivatalos Temps pokoli ciklonról ír, amely most már Franciaországot is elérte. A veszedelem óráról-órára nő — írja a Temps — és nincs más menekülés, mint a bizalom helyreállítása. Ezért szánja el magát a francia kormány az új belföldi kölcsön kibocsátására és remélni kell, hogy a francia nép megérti az idők szellemét és teljesíti kötelességét Az egyes minisztériumokban lázas gyorsasággal dolgoznak a pénzügyi programon, amelyet a kormány — mint ismeretes — szombaton terjeszt a kamara elé. Rendi alapon szervezik át Németország gazdasági életét A gazdasági élet minden ágát korporációba tömörítik (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gazdasági minisztérium részéről döntő lépés történt a német korporációs állam megvalósítása felé. Dr. Schmidt irodalmi gazdasági miniszter csütörtökön bejelentette a német gazdasági életnek korporációs, azaz rendi alapon történő átszervezését. Közölte, hogy a gazdasági minisztérium haladéktalanul megkezdi a rendi újjáépítés szervezési munkálatait. A nagy gazdasági átszervezés kiinduló pontja a már fennálló gazdasági szervezeteknek korporációs formában történő átalakítása lesz. A német gazdasági élet minden ágát korporációba tömörítik és így építik fel az új német rendi államot Detektívek és rendőrök szállták meg az ír ellenzéki blokk helyiségeit De Valera erélyes rendszabályai (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Dublinből jelentik: De Valera erélyes lépésre szánta el magát az ellenzéki blokk egyre erősödő politikai agitációjának letörésére. Csütörtökön az egész országban detektívek és rendőrcsapatok szállták meg az ellenzéki blokk helyiségeit Házkutatást tartottak C‘duffy tábornok lakásán és az ifjú fasiszták főhadiszállásán, ahol nagymennyiségű fegyvert és muníciót foglaltak le. C‘duffy tábornok lakásán nem találtak semmi gyanúsat. A házkutatások az ír közvéleményben nagy feltűnést keltettek.