Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

SZEGED, SxerKMXtA*«g- Somogyi ncca 22„l.om. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal kUlcsönkönyvtár é» jegyiroda r Aradi ncca s. Telefon : 13­ 00.­­ Nyomda : Ufw Llodl nem Hl. Telefon? 13.oft TArk­oti a* 'eveiclm oeimoorBroneng siener­ Csütörtök, 1934 február L Ara 12 fillér X. évfolyam. 35. sz. in ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken e* Budapesten 3.00. kü­lföldön *.40 penoA.­­ Egye* *z«m Ara hAtkttr­­nap 12, vniar­ é« llnnennap 20 Ilii. Hir­detések h­ivAtala Intim szerint Menk­­­lenl't hetin KivételAval nanonta rinnel is bethleni szolidaritás !"Bethlen István debreceni hitvallása sze­rint a gyógyulás orvosszereit nem a libe­rális, kapitalisztikus elvek alapján kell keresni, hanem a társadalmi és gazdasági szolidaritás útmutatásai szerint. Hogy ez a terápia milyen kibékíthetet­len ellentétben van a diagnózissal, arról tegnap, ugyanezen a helyen, már szólot­­tunk. Bethlen István szerint a liberaliz­mus véget vethetne a válságnak, de a gyó­gyulás útját nem a liberalizmus irány­vonalában kell keresni. A gyó­gulás esz­közét — szerinte, — nem a beteg ég ter­mészete­s nem a betegséget előidéző okok, hanem a beteg lelkiállapota, elfogultsága és a társadalmi elvekkel szemben mutatott beidegzettségei állapítják meg. E szerint másként kell gyógyítani a himlős bete­get, ha az liberális szülők gyermeke és másként, ha konzervatív apától szárma­zik, más orvosszer győzi le a tüdővész baktériumait, ha katholikus és más, ha református vallású a beteg. Lelkiisme­retes orvos, már­pedig, aki nem lelki­­ismeretes, az nem is orvos, a beteg va­gyoni körülményeit még csak kénytelen néha tekintetbe venni, de nem veheti te­kintetbe a beteg világnézetét, felekezeti, vagy társadalmi elfogultságát. Bethlen István nem a kapitalisztikus elvek alapján keresi a gyógyulás utját. Vájjon ez azt jelenti, hogy elveti magától a kapitalizmus elveit. Józan ember elveti magától azt, ami beteggé tette s ami meg­gyógyítani nem tudja. Arra kell talán gon­dolni, hogy a kapitalizmus elveit Bethlen most megtagadja? Nagyon nehéz volna ennek a kijelentésnek minden konzekven­ciáját levonni. Amíg ez a társadalom s annak minden erkölcsi, gazd­sági, poli­tikai és uralmi intézménye a magántulaj­don elve alapján áll, addig túlságosan ne­héznek, sőt kivihetetlennek látszik az, hogy legdöntőbb elhatározásában, — mert a válságból a kibontakozás útjának meg­keresése a legdöntőbb elhatározás feladá­sa, — mellőzze gazdasági élete alapjai­nak és felülépítményeinek szerepét. Azt kell feltételezni, hogy talán Bethlen Ist­ván mást gondol kapitalisztikus elvek alatt, mint amit általában ez alatt érteni kell, vagy talán csak a kifejezés pontat­lansága okoz kétséget ama terv és tanács között, amivel most a válság megoldásá­nak s a nemzet jövő útjai kijelölésének problémájával a nemzet elé áll. S vajjon a liberális irányzatot meg le­het azzal vádolni, hogy semmit nem tett a társadalmi szolidaritás szolgálatában? Nem az a meggyőződésünk, hogy eleget tett és nem az a meggyőződésünk, hogy idejében tette azt, amit tett, de igazta­­lanság volna azt állítani, hogy nem tett semmit. A polgári társadalom jótékonysá­gának minden eredménye, minden állami és köztestületi berendezés, ami az eleset­tek istápolását, a betegek gyógyítását, a gyermekek és öregek védelmét, a munka­idő szabályozását szolgálja, mind a tár­sadalmi szolidaritás jegyében jött létre. A kapitalisztikus társadalom találta ki a szociálpolitika szavát s a szociál b­ika teendőit. A polgári társadalom, — kér­dezzék meg csak az iparosokat, keres­kedőket s általában a munkáltatókat, — ma valósággal roskadozik a szociális ter­hek sulija alatt. Bizonyára hiba van az intézményekben is, de a segíteni akarás, ha olykor hibás útra téved s hibás esz­közöket vesz is kezébe, mégis megbecsül­hetetlen értéket jelent a szolidaritás felé törekvő ember számára. Ám Bethlen Istvántól mi mást szeret­nénk megkérdezni. Lehet, hogy neki iga­za lesz s lehet, hogy az államfejlődés az egész világon a szolidaritást fogja majd hangsúlyozni. A szolidaritás — igaz, hogy a faji szolidaritás­ — jegyében szervezték meg a német népet s a nemzeti szolida­ritás alapján tették kifelé egységessé Olaszországot is. A kérdésünk az, hogy a nemzeti határok között megszervezett s csupán az országhatárokon belül élőkre kiterjedő szolidaritás ki fogja-e vezetni a világ népeit a válságból s meg fogja-e teremteni azt a nemzetközi együttműkö­dést, a termelésnek, elosztásnak és fo­gyasztásnak azt a nemzetközi szabadságát, amel­­’c — Bethlen Istvá­n szerint — egyedül volna alkalmas a válság megszüntetésére. A szolidaritás megszervezésére nem egy példa volt már. Volt idő, amikor vallási alapon szervezték szolidárissá a társa­dalmat s volt idő, amikor a nemzetiségi eszme volt a szolidaritás alapja és tenge­lye. A történelem azonban arra tanít, hogy minden szervezkedés, aminek rá­­diusa csak az országhatárokig ér, a nem­zetek közötti, a szolidaritások közötti el­lenségeskedésre vezet. Jobb lesz majd Európa s a világ népének sorsa, ha nem az egyes nemzetek, hanem az egyes szo­lidaritások fognak egymással megmérkőz­ni a hatalomért, a piacért, vagy az aranyért? Legyen nemzeti élet és legyen nemzet­közi szolidaritás. A nemzeti szolidaritás nem a fogalmakat gyúrja át, csak a ne­veket kereszteli el. Áíár pedig nem más szóra, hanem más gondolatra, nem más­ elnevezésre, hanem más tartalomra, nem más kifejezésre, hanem más irányra, más lelkiségre van szüksége ennek a meggyö­tört világnak. Az orosz sztratoszféra-repülők halálos szerencsétlensége A ballon a rekordrepülés után lezuhant és felrobbant . A három repülőt holtan találták meg a gondolában Varsó, január 31. Hármas halálos tragédiá­val fejeződött be az orosz tudósok sztratosz­féra repülése. Mint tegnap jelentettük, az Osso­­viachim léggömb kedden reggel szállt fel a sztratoszférába és a rádiójelentések nemsokára újabb csodálatos rekordról számoltak be. A repülők 77 fokos hidegben 20.600 méter ma­gasságba emelkedtek és közben fontos mérése­ket, megfigyeléseket végeztek. A rekordmagas­ság elérése után jelentették, hogy megkezdték a leszállást. Ezután sokáig nem érkezett hír, míg most a kutatásukra indult repülőgépek a mosz­­kvai kazán­­vonal mellett holtan találták meg a tudós repülőket gépük roncsai között. A katasztrófáról jelentéseink a következők: Moszkvából jelentik: Az Ossoviachim társa­ság különböző szikratávíró állomásokról azt a jelentést kapta, hogy a sztratoszférarepülőket Moszkvától többszáz kilométer távolságban hol­tan találták meg. Az orosz katonai és polgári repülőflotta több repülőgépe a szerencsétlenség színhelyére indult, hogy a részleteket tisztázza. A Reuter Iroda moszkvai jelentése szerint az orosz sztratoszféra léggömb 3 utasát a léggömb gondolájában holtan találták meg. A gondolára a moszkva—kazáni vasútvonal mellett fekvő Potmszky falu közelében bukkantak rá. Úgy látszik, hogy a gondola leszakadt a léggömbről és úgy zuhant a földre. Moszkvából jelentik. A kommunista párt gyű­lésén szerdán este bejelentették, hogy kedden délután a sztratoszféra léggömb gondolája Kosz­­tocsnik állomástól 8 kilométernyire lezuhant. A három repülő meghalt Az egyik holttest a fel­­ismerhetetlenségig összeroncsolódott. Egy szem­tanú elbeszélése szerint a katasztrófa pillana­tában két erős robbanás hallatszott A gondola elvált a léggömbtől és lezuhant. A léggömb a következő pillanatban felszállt és eltűnt. A tu­dományos műszerek tel­jesen elpusztultak. Dollfuss kiáltványa Ausztriához Könyörtelenül hozzálát az állam ellenségeinek kiirtásához Megtisztítják a köztisztviselői kart (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécs­­ből jelentik: Dollfuss kancellár szerdán kiáltványt intézett az osztrák néphez és beje­lentette, hogy a kormány könyörtelenül hoz­zálát az állam ellenségeinek kiirtásához. Nem lesz­ tekintettel senkire és semmire, könyörte­lenül megindítja a harcot az állam ellenségei ellen. A kancellár ezután bejelentette, hogy meg­bízta a közbiztonsági ügyek legfőbb vezetőjét, Fey helyettes kancellárt, tegye meg haladék­talanul mindazokat az intézkedéseket, amelye­ket szükségesnek tart az állam és a lakosság tel­jes biztonságának védelmére. Felhívta külö­nösen arra, hogy a megbízhatatlan állami al­kalmazottak eltávolításáról szóló szü­kségren­­deletet a szövetségi, a tartományi, a közigazga­tási és a közbiztonsági szervekkel szemben is alkalmazza. Felszólította ezenkívül a szemé­lyi ügyek kormánybiztosai, kezdje meg a most

Next