Délmagyarország, 1934. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1934-09-01 / 197. szám

SZBOEO, »MrkesstO*«g: Somogy« nccn *1. i.em. Telefon: 113-33.^Kfi»dóhIVBtel ktHd­Onkönyvtár é* Jegyiroda : Aradi uccu S. Telefon : 13-0«.­­ Nyomda : Ufw I spOt noci­ 19. Telefon r 13^-0«. TISvirnI’ Szombat, 1934 szeptember 1 X. évfolyam, 107. §z. Ara 12 filér ElŐFIZETEL: RnT«nta helyben 3.20 Vidéken a* Budapesten 3.Ä0, BUlfoldön 0.40 pengd. / Egyes szAm Ara h«ko z­­nap k, vatár- es Ünnepnap 20 IMI. Híre detesek felvétele tarifa szerint Meole­­lanik hét«« UrételAveá napodo reggel Egységes front a választójogért Nem szeretnénk személyi részéhez hozzá­szólni annak a választójogi csetepaténak, amelyik most foglalkoztatja a politikai párto­kat. A választójog ügye nem a pártoké. A pártok vezetői hajbakaphatnak és kibékülhet­nek, a pártvezérek a választójog problémáját felhasználhatják pajzsnak és buzogánynak, a választójog a hatalom megszerzésének lehet e politika urainak szemében eszköz és lehet akadály, — mindez a politika és a politikusok ügye. Ettől függetlenül a választójog problé­mája oda van nőve az egész nemzet életsorsához s mint a csapadék lehet áldás és átok, — áldás, ha megtermékenyíti a földet s táplálja a növényeket, de átok, ha a gátak közé szorított eleven ereje kénytelen elsöpörni maga elől minden akadályt, vagy ha felhőszakadás árja mossa ki a földből az élet magvait. Annak a tervezetnek, melynek szerzője is­meretlen, de a fokozatos felelősség elve alap­ján valakinek még felelni kell érte, nemcsak sziptomatikus jelentősége van. Nemcsak azt mutatja, hogy í­g­y is lehet gondolkodni a háború befejezése után tizenhat évvel s az általános választójogért vívott küzdelem — negyvenedik évében. Ha annak gondolkodá­sát árulná el ez a tervezet, aki m­é­g a m­e­g­­levő választójogot is sokalja, aki úgy gondolkodik, hogy a nemzetnek csak a vezérét kell megválasztania, aki az általános és titkos választójogtól félti nemzetét, akkor legfeljebb azt mondhatnánk: milyen elma­radt, mennyire történelmi horizont nélküli, milyen sokat felejtő és milyen keveset tanuló azoknak álláspontja, akik még ma is ott tar­tanak, hogy alkotmányosságot akar­nak nemzet nélkül, demokráciát akarnak nép nélkül és parlamentari­z­­m­u­s­t akarnak általános választó­jog n­é­l­k­ü­l. Ha ez a tervezet a választójog elleneseinek sorából került volna ki, akkor megkönnyebbülve nézhetnénk a választójog sorsa elé, mert ha csak ez és ha csak ennyi te­lik ki a választójogellenes front vezérkarából, akkor talán mégis szabad reménykedni abban, hogy egyszer végre a nemzet érdekei is érvényesülhetnek a választójogi probléma megoldásában. Dehát nincs így. A tervezet ott készült, ahol rendszerváltozásról szoktak beszél­ni, ahol lábhoz tett fegyverrel vár­ják : megvalósítja-e a kormány a titkos vá­­l­a­s­z­t­ó­j­o­g­o­t, ahol a népi demokrácia s a népies politika követelése politikai sikereik legfőbb forrása volt. A magyar ellenzék eddig a választójog kiterjesztéséért harcolt, ez az el­ső jelenség, ami arra figyelmezteti a választó­jog híveit, hogy talán még az ellenzék felé i­s frontot kell alakítaniok a választó­jogért vívott küzdelemben s talán még arra is sor kerül, hogy a kormányt az ellenzék egyik szárnyával szemben támogatni kell a­ választójog kiterjesztésének egyik-másik rész­letkérdésében. A helyzetnek ezt a groteszk­­si nagyon kevéssé fogjuk majd élvezni. A kormánynak nem arra van szüksége, hogy a jogkiterjesztéssel szemben még ösztönzést is kapjon, a kormányt, ami­­t, harcra indul a választójogi reform ú­tján, bűn azzal a látszattal félrevezetni, de elég nagyobb bűn azzal az igazsággal meggyőzni, hogy a jogkiterjesztés helyett a jogfosztás­­ könnyebbé és simábbá fogja tenni a választójog parlamenti küzdelmét a kormány számára. Jól tudja azt m­indenki, hogy a kormánynak saját pártjában is nehéz akadályokat kell legyőznie a titkos választó­jog kérdésében s a nyilvánosságra került ter­vezetnek veszedelmét abban kell meglátni, hogy az a jogok megszükítésében, a jogfosz­tás fokozásában a súlyos probléma megoldá­sának megkönnyítését jelöli meg. Mi szüksé­ge lesz a kormánynak arra, hogy saját párt­jának ellenzékét legyőzze, ha az ellenzék ma­ga kevesebbet akar, mint a kormány belső el­lenzéke? Akarhat többet a kormány, mint amennyit a népi politika képviseletéhez tartozó titkos kodifikátor szükségesnek és megengedhetőnek tart? Mi Eckhardt Ti­bort sokkal nagyobb politikai értéknek tekint­jük, semhogy ne remélhetnénk azt, hogy a magyarság jogának kiterjesztéséért vívott nemzeti küzdelemben meg fogja találni a nép­jogokért küzdők oldalán azt a helyet, ami képességeinek s tekintélyének megfelel. S megfelel azoknak a követeléseknek is, me­lyeknek harcos képviselője volt eddig a ma­gyar politikai közéletben­ A tervezetnek annyi haszna mindenesetre van, hogy megmutatja, ezt már mégsem lehet. A tervezetnek köszönhetjük minden­esetre azt az elementáris felhábo­rodást, ami, reméljük, nagyobb ereje lesz a választójogi küzdelemnek, mint amilyen akadálya az a felfogás, ami a tervezet sorai közül kiködlik. Amin hónapok óta hiába fá­radoztak, azt percek alatt teremtette meg a felháborodás spontaneitása: a választó­jogért s a jogok kiterjesztéséért küzdők egységét. Ez az egység­­ most megvan G­r­i­g­e­r Miklóstól P­e­y­e­r Károlyig s azt hisszük, hogy ennek az egységes front­nak küzdelmeiben vezető szerepet fognak ját­szani a kisgazda­pártnak ama tagjai is, akik pártjukat nem a kormánytámogatás előszobájának tekintették s akik leg­alább annyi súlyt adnak a maguk szavának, mint amennyit szavuk és állásfoglalásaik szá­mára másoktól megkövetelnek. Ezért a spon­tán létrejött egységért még hálásak is lehe­tünk a tem­eeet ismeretlen szerzőjének. Az ellenzék éles harcot indít Eckhardt választójogi tervezete ellen Pénteken este nyilvánosságra hozták a tervezetet, amely­­ azonos a leleplezett javaslattal­­- Megdöbbentő pontok a tervezetben A független kisgazdapárt tudomásul vette Eckhardt Tibor eljárását és Dinnyés Lajost kizárta a pártból Budapest, augusztus 31. A független kisgaz­dapárt pénteken délben tartotta meg a válasz­tójogi tervezet ügyében nagy érdeklődéssel várt értekezletét- Dinnyés Lajos nem jelent meg az értekezleten. Eckhardt Tibor­­ részletesen foglalkozott a választójogi tervezettel, majd a ,,bizalmas el­gondolásokkal“, amelyeket ő készített és ame­lyek a párt nagy része előtt nem voltak ismeret­lenek. Eckhardt ismertette a titkos választójog megalkotása érdekében folytatott tárgyalásait és azt a megoldást, amelyet tárgyalásaiból ki­folyólag a titkos választójog és „a legbecsüle­tesebb választási eljárás“ fejében engedmény gyanánt helyesnek tart és amelyet Sztranyav­­szky Sándornak megküldött. A párt tudomásul vette Eckhardt eljárását. Bejelentette még Eckhardt Tibor, hogy mint fődelegátus részt vesz a Népszövetség szep­temberi ülésszakának tárgyalásain. Végül kimondotta a párt, hogy Dinnyés La­jos képviselőt egy esti lapban megjelent nyilat­kozata után nem tekinti tagjának tovább• Eckhardt hiteles szövege Ajánlási rendszer, hatévi helybenlakás, a kisebbségi elv megtagadása, közsegély, listakapcsolás (Budapesti tudósítónk telefon­jelentése.) Az a heves politikai harc, amely a parlament össze­­ülése előtt a legutóbbi napokban pattant ki a titkos választójog körül, előreláthatóan még sok izgalmas napon keresztül fogja foglalkoztatni a közvéleményt. — A kisgazdapárt értekezlete után Eck­hardt Tibor „A Független Kisgazda“ című hetilap rendkívüli kiadásában közreadta vá­lasztójogi tervezetét, amelyre a lap élén oda­nyomatta: „Hiteles szöveg“. Budapest uccáin a késő esti órákban jelent meg a kisgazdapárt hivatalos lapjának rendkívüli kiadása. Mindenki kiváncsi volt arra, hogy mit tartalmaz az Eckhardt-féle javaslat és men­­nyiben különbözik attól, amelyet néhány nap­pal ezelőtt nyilvánosságra hoztak. Politikai kö­rökben a rendkívüli kiadás megjelenése után azonnal megállapították, hogy a leleplezett vá­lasztójogi tervezet, — amelynek szerzőségét Eckhardt Tibor megcáfolta — lényegében és a konkrétumokat illetően nem tér el attól, amelyet Eckhardt Tibor a rendkívüli kiadásban mint hiteles szöveget nyilvánosságra hozott. Megállapították, hogy Eckhardt a lajstromos választás mellett azt követeli, hogy ajánlásra csak azoknak a pártok­nak legyen szükségük, amelyek a jelenlegi parlamentben tíznél ke­vesebb képviselővel rendelkeznek. Ezeknek körülbelül tízezer ajánlást követelt akkor, amidőn köztudomású és közigazgatási bírósági megállapított tény, hogy az ajánlások rendszere a választásoknál a legtöbb visszaélé­sekre ad alkalmat. A hiteles szöveg fenntartja a listakapcsolások lehet

Next