Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 48-73. szám)
1935-03-14 / 60. szám
A BITVAGYARORSZÁO 1935 roidw 14. MERINO SZALLODA BUDAPEST, IV., Bécsi ucca 2. sz. TELEFON: 81-4-94 és 81-3-96. Töltsön nálunk tavasszal néhány feledhetetlenül szép napot a világhírű budapesti Belváros Igen mérsékelt áru szobák! szivében! Belvárosi nívó - pol- Qiisft panzió-rendszer tetszés szerint beosztásban ’ gart áraid ioz mbi «*« inn Egy fehér golyó pörögni kezd Nemcsak a maga korának hanem a halálát követő évszázadoknak is egyik legnagyobb matematikusa volt Blaise Pascal, a híres tudós. Élete virágában, 39 éves korában halt meg Parisban és életrajzírói elmesélik, hogy eredetileg korlátolt aggyal látta meg a napvilágot. Fiatal korában azonban játszás közben elesett, megütötte a feje és ettől a balesettől kezdve agyának berendezkedése megváltozott. Zseni lett belőle Már tizenhat éves korában matematikai tanulmányt irt. Egyaránt mestere volt a matematika, filozófia és teológia tudományainak. Bejárta az egész világot és tudományos munkái feltűnést keltettek. Elméleteit még ma is tanítják. A Pascal-féle háromszög tétele minden matematikai könyvnek és — eszerint játszanak a rulettkaszinókban is. A kort, amelyben élt, a valószínűség elméletei izgatták. Ez a gondolatkör hajszolta Pascalt is... A rulettgépet mai alakjában ő szerkesztette meg. Igaz, hogy a gép igazi története ezredévekre nyúlik vissza. Kínában már Krisztus előtt kétezer évvel is ismerték a rulettet. És a francia hitesükön is játszottak perdülő dolyóval űzött szerencsejátékokat. Középkori piktorok vásznain gyakran találkozunk ezekkel a szerencsekerekekkel, amelyek magukon viselik a századok miszticizmusát, hol az ördög viaskodik az angyallal rajtuk, hol meg az ember életkorának emelkedése adja meg a golyó számára az irányt. Abban valamennyi megegyezett egymással, hogy a nyerés eshetősége a golyó pörgésétől, tehát a véletlentől függött. Ezeket a mechanikai szerkezeteket használta fel Pascal a maga rulettgépének megkonstruálásánál Lehet, hogy ő mér ismerte a kínai rulettet is, amely egyedül csak a számok elrendezésében és a különböző variációk összeállításában és rendszertelen rendszerében különbözött az ő gépétől. A rulett szó Pascaltól származik. Ezt a kifejezést átvette az egész világ és sehol sem próbálkoztak meg azzal, hogy más nyelvre lefordítsák. Pascalnak az volt a terve, hogy olyan gépezetet szerkesszen, ahol bebizonyítsa, hogy van egy masina, amelyen minden valószínűségi elmélet és minden matematikai rendszer megdől és egyetlen törvény se érvényesülhet. Évekig foglalkozott a problémával és tudományos munkákban bizonyította be, hogy a ruletten szisztéma nem oldható meg és a golyó szeszélyes pörgése a semmiféle valószinüségi számításnak nem engedelmeskedik. Könyveket irt a problémáról, de álmában sem hitte, hogy kísérleti célokból megszerkesztett gépezete egykoron a világ legfelkapottabb szerencsejátéka lesz. Szegényen halt meg — Francois Blanc, a montecarloi kaszinó megalapítója pedig 1877-ben bekövetkezett halálakor 175 millió frankot hagyományozott családjának, a rulett jövedelméből... Hogyan került el a rulett a játékbankokba? Erre a kérdésre bajos lenne feleletet adok Bizonyos csak az, hogy röviddel Pascal halála okán már javában pörgött a fehér golyó a párizsi tripotbam. Aztán bevonult a Palais Royalba és olyan jövedelmet biztosított az államnak is, hogy még Napoleon se szüntette be a játékot, csak kilencre korlátozta a rulettklubok számát. A rulett hatalmába kerítette Angliát és csak 1832-ben tiltották be Londonban a gombamódra elburjánzott kaszinókat A kor morálja a játék mellett volt, senki se szégyelte, ha rulettgépek mellett töltötte el napjainak és éjszakáinak óráit, azonban szégyen volt az, ha valaki vesztés esetén embertársai részvétére akart számítani. A nagy nyerőket éppen úgy ünnepelték, mint a csatatérről hazatérő győzelmes hadvezéreket, a vesztekkel szemben pedig Párizs nem érzett semmi részvétet, mondván, hogy a felnőtt embernek tudnia kell, mit cselekszik és mindenki maga felelős tetteiért. Közben a rulett fehér golyója vígan pergett 1837 december harmincegyedikéig, amikor Lajos Fülöp törvénye alapján Franciaországban hivatalosan megszűnt a játék és a játékvállalkozók székhelyüket az apró német fejedelemségek városaiba tették át Wiesbaden, Ems, Nauheim, Baden-Baden, Hamburg lettek a rulett későbbi stációi, majd amikor a német egység összekovácsolta az egységes Németországot, átvonult a rulett a Cote d‘Azus mellé, ahonnan újra megkezdte diadalmas «őjét az egész világra. Mi hát a rulett? Egy korongalakú gépezet, amely harminchét rekeszre van osztva. Ezekben a rekeszekben számok vannak, meglehetős rendszertelenségben elszórva. Az egyik szára véréé, a maárik tekerte. Alacsony számok vannak magasak mellett és páros számok váltakoznak páratlanokkal. Blaise Pascalnak az volt az eredeti terve, hogy a számokat olyan variációban helyezze el egymás mellett hogy a VÖT« mellett mindig fekete, a páros mellett mindig páratlan, a kis szám mellett mindig magas szám helyezkedjék el. Jóllehet ő is tisztában volt azzal, hogy az végeredményben ugyanaz lenne, ha a számok sorrendben kerülnek a rulett korongjára. De ő — ez volt bevallott célja — a rendszertelenséget kereste. Tervét tökéletesen nem tudta megvalósítani, egyedül azt érte el hogy a vörös és fekete színek kivétel nélkül váltakoznak. Egytől tízig és 19-től 26-ig a páratlan számok vörösek, a többieknél pedig a párosak. Nem sikerült teljesen a kis és nagy számok — kicsiknek hívja • rulett az egytől 18-ig, nagynak a 19-től 36-ig terjedő számokat — részarányos elhelyezése sem. A piros és páratlan számok egymás melletti elhelyezésénél szintén nem tudott Pascal, akit pedig hosszú évekig foglalkoztatott a rulett problémája, olyan megoldást találni, mint a vörösnél és feketénét. A henger egy darab fekete fából készült Rendkívül pontosan szerkesztett hegyes acélcsövekre támaszkodik. Ezek körül végez körforgást úgy, hogy a krupié megforgatja a fogantyút. A henger pereme befelé hajlik és ez gátolja a golyó forgását Belül apró arckúpocskák vannak, azért, hogy ezekbe ütközzék a golyó és ez is rendszertelenné tegye pályafutását. A hengerrel ellentétes irányban futó elefántcsontgolyó forgása véget érvén, a golyó a számok alatt elhelyezett rekeszek egyikébe esik. A krupié hangosan adja tudtul, hogy melyik számban áll meg a golyó és azok a játékosok nyertek, akik előre megtették a számmal összefüggő lehetőségeket. Tízféle esélynek százötvenné«a kombinációja ad lehetőséget a kiszámíthatatlan százezrükre rugó esélyeknek. Lehet tenni egy számot, két számot, hat számot, tizenkét számot, tizennyote *zámo és huszonnégy számot ugyanazzal az egy téttel. De lehet tenni a feketére, vörösre, páros, vagy páratlan számokra, az alacsonyakra, vagy magasakra. Lehet tenni annyiféle kombinációra, amennyire az ember akar. A kifizetés mindig a valószínűség százalékától függ, legmagasabb, ha számra tett valaki, ekkor a bank a tét harinc* ötszörösét fizeti ki — a betét a játékosoké murald — és legkisebb, ha huszonnégy számra tett valaki, ekkor tétjének csak felét kapja nyereségnek. A golyó útja — kiszámíthatatlan. Moceenék törvényei. Minden elmélet vele szemben megbukott. Egy öreg krupié, — huszonöt évig dolgozott a francia Riviérán, most Badenben pörgeti a fehér golyót — ezt mondta nekem: — Ma sem tudok többet, mint tudtam akkor, amikor először ültem le a henger mellé. Amit az emberek mesélnek, az mind csak a mese. Aminthogy, ha feldobunk egy pénzdarabot a magasba, sohasem tudjuk, hogy »fej, vagy írás" esik-e a földre, szénképpen nem született még ember, aki előre tudná, hol tart habot a rulett harminchét rekeszében a picinyke elefántcsontgolyó... Ezt Pascal se tudta ... ...És ezútul se tudja meg e lőre senki.14 Paál JÓK Újdonság iránti érzékünket igazoljuk, amikor a mai nappal üzembe helyeztük az általunk gyártott ____________aláírás bevésőgépet. Ezen géppel annak, ki nálunk 6 pengőn felüli értékben vásárol töltőtollat vagy csavariont, ingyen bevéssük aláírását. (Régebben nálunk vásárolt töltőtollakba is De aláíráséi: W3RTH és RENGEY.