Délmagyarország, 1935. június (11. évfolyam, 122-144. szám)
1935-06-22 / 138. szám
SZBOCD. Scerke«zifl«év: Somogyi ucca 22.1. em. Telelom 2303.. Kiadóhivatal, k81c*dnkönyvtár 6* Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 1306. Nyomda: Wwllpót ucca 19. Telefon: 13.00. • Táviradó leveleim: Oilmagyaroazda Szeged. Szombat, 1935 Junius 22. Aradó filér XI. évfolyam, 138. sz. ELŐEIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken él Budapesten 3.00, KÜlWUrtön O 40 pengőt. — Egye* Mám Óra hétktznap 10, vasár- és Ünnepnap in 111. Hírdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenti* netto kivételével naponta reggel. Termésértékesités A néhány napos meleg sárgára festette a obonát és a földeken megjelentek az első eresztek. Egy-két nap múlva mindenfelé megindul az aratás és ezzel a termésértékesités kérdése eddigi elméleti jelentőségéből a legégetőbb aktualitások közé emelkedik. Évről-évre visszatérő nagy és izgató kérdése ez a magyar gazdasági életnek, mert a termés értékesítésétől függ a következő gazdasági és pénzügyi év során az egész közgazdaság, magángazdaság és állami háztartás alakulása. De Magyarországon a termés, különösen a gabonafélék értékesítésének ügye több egyszerű financiális kérdésnél. Nem hiába nevezi a magyar szóhasználat a gabonát életnek, nálunk a gabona értékesítésének külön lélektani jelentősége is van. Évszázados beállítottságunk folytán nagy a hajlandóság nálunk arra, hogy egész gazdasági életünket a gabonapiac alakulása szerint ítéljük meg, noha kétségtelen, hogy különösen a háború óta a mezőgazdasági és ipari termelés egyéb ágai fokozott mértékben nyomultak előtérbe. A múlt esztendőben egész kivitelünk 411 millió koronára rúgott. Ebből 54 millió esett a búzára. Igen tekintélyes szám, de mellette 40 millió kivitelünk volt élőállatokból, 34 villamosgépekből, 20 disznózsírból és szalonnából, 14 tokból és 10—10 millió lisztből és különböző gépekből. A felfogás kizárólagossága, hogy nálunk a gabonától függ minden, ezek szerint nem állhat meg. Ezzel szemben érthető és természetes azonban, ha az egész gazdasági közvélemény feszült érdeklődéssel várja, hogy milyen annak a terményfajtának a termése és miként alakul az értékesítése, amely az ország kiviteli statisztikájának érték tekintetében az első helyet foglalja el. De mennyiségileg is nagy nálunk a gabona jelentősége. Búzatermésünk fölöslege is átlagban öt millió métermázsa körül mozog. Tavaly és a megelőző esztendőben egyformán négy és félmillió métermázsát sikerült kivinni az országból. Ennek, vagy még nagyobb mennyiségnek a külföldön való elhelyezése és általában a gabonában mutatkozó termésfölöslegnek az értékesítése a jelen pillanatban Magyarország legsúlyosabb gazdasági problémája. Gyakorlatban ez a probléma két irányban jelentkezik. Egyrészt el kell helyezni a termésfölösleget a nemzetközi gabonapiacnak olyan alakulása mellett, melynél a tengerentúli termelés óriási megnövekedésének folytán a kínálat állandóan magasan fölötte áll a keresletnek, másrészt elfogadható és olyan árat kell biztosítani a magyar gabonának, hogy a gazda ne dolgozzék egyenes ráfizetésre és a magyar mezőgazdaság rentabilitása biztosítható legyen. Az elmúlt évek tapasztalatai és különösen a megboldogult boletta-rendszerrel folytatott kísérletezések bebizonyították, hogy a bajokat és nehézségeket helyi eszközökkel megoldani nem lehet. Lehetetlen egyik oldalon azt hirdetni, hogy a gazdatársadalom a fenntartó rétege az egész közgazdasági életnek s ugyanakkor a másik oldalon a többi társadalmi osztályok burkolt szubvenciójával biztosítani a fenntartó réteg fennmaradását. Sajnos, arra az ideális állapotra, hogy gabonánk termésfölöslegét liszt formájában, vagy még jobban feldolgozott állapotban vigyük ki s a feldolgozás hasznát a magyar malomiparnak biztosítsuk, a nemzetközi gazdasági politikának jelenlegi helyzete mellett nem számíthatunk. Meg kell elégednünk azzal, hogy a búzát természetes állapotában tudjuk kivinni. Hogy ennek a lehetősége megvan, arra a múlt esztendőben megkötött római egyezmény mutatott példát, amely egy meghatározott, a világpiacnál jelentékenyen magasabb, de az ausztriai és olaszországi belső jegyzéseknél még mindig tetemesen alacsonyabb árak mellett garantálta 3,2 millió méter mázsa magyar búzának Ausztriában és Olaszországban való elhelyezését. Az idén a tárgyalások ugyanebben az irányban és ugyanezen az alapon indultak meg és ha hihetünk az osztrák és olasz részről nagyon sokszor elhangzott kijelentéseknek, hogy megvan a komoly törekvés a Magyarországgal való kölcsönös gazdasági együttműködésre, akkor remélhetjük, hogy a tárgyalások eredménnyel is fognak zárulni Legalábbis erre enged következtetni a földművelésügyi miniszternek az az optimisztikus kijelentése, hogy az idén gabona érték, flletlenül nem fog maradni. Eddig ez az év a gazdasági csapások esztendeje volt. A májusi fagy lehervasztotta a gyümölcs- és szőlőterméshez fűzött reménykedéseket. A június elejei jég olyan károkat okozott az alföldön, aminőre már hosszú esztendők óta nem volt eset. Aggódó reménykedéssel és reménykedő szorongással nézünk az aratásnak és a termés értékesítésének elébe, hogy itt térüljön meg, ami az elemi csapások során elveszett s a magyar gazdasági élet a megpróbáltatások után könnyebben tudja megállani az elkövetkezendő hónapokat. Eden tanácskozása Párisban Lavallal Az angol népszövetségi miniszter vasárnap Rómába utazik Paris, június 21. Eden angol népszövetségi miniszter csütörtök este Párisba érkezett, ahol Laval miniszterelnök megbízottja várta a pályaudvaron. A francia kormány tagjai a reggeli órákban minisztertanácsra ültek össze, hogy megbeszéljék az angol miniszterrel folytatandó tárgyalások ayagát. A nemzetközi politikának újabb meglepetése: Eden Párisból nem tér vissza Londonba, hanem tovább utazik Rómába, hogy tárgyalsokat folytasson Mussolinival. A News Chronicle szerint Eden azért megy Rómába, hogy megkísérelje visszatartani Olaszországot annak a fenyegetésének a megvalósításától, hogy otthagyja a Népszövetséget. Laval és Eden péntek délelőtti megbeszélései baráti légkörben folytak le. Laval kiemelte azt a tényt, hogy az angol—német tengerészeti megegyezést véglegesnek nyilvánították és megjegyezte, hogy a német tengerészeti kérdés korai fedezése megnehezíti azoknak a kérdéseknek törvényes úton történő megoldását, amelyek Németország szárazföldi és légi újrafegyverkezésével kapcsolatban felmerültek. Laval a tanácskozás végeztével a következő nyilatkozatot tette: — Eden ismertette azokat az indokokat, amelyek az angol kormányt arra az elhatározásra bírták, hogy megkösse a Németországgal a haditengerészeti egyezményt. Nem mulasztottam el az alkalmat, hogy ismét hangoztassam előtte azokat a fenntartásokat, amelyekkel kormányom az egyezménnyel kapcsolatban élt. Rómából jelentik. Még nem tudják, hogy Eden mikor érkezik az olasz fővárosba. Mindenesetre vasárnap estére, vagy hétfő reggelre várják. Mussolini nem tartózkodik Rómában és nincs kizárva, hogy a megbeszélések nem Rómában, hanem valamely, a francia határ közelében levő városban lesznek. Megbukott Jettics A megalakítandó új szerb kormány Belgrád, június 21. Drámai események után Jeftics jugoszláv miniszterelnök a kormány tagjaival együtt lemondott. Az események a szkupslina új elnökének megválasztásával kezdődtek és csütörtökön délután a minisztertanácson robbantak ki. A tanácsülésen felszólalt dr. Kosulj Marko közmunkaügyi miniszter, aki horvát nemzetiségű és éles beszédben támadást intézett Jeftics ellen azért, mert amikor a királygyilkossággal kapcsolatban Banic képviselő megtámadta a diktatúrájú horvátokat, a miniszterelnök ez ellen nem tiltakozott. Ez nagy felháborodást keltett a horvátok között és ő is levonja a konzekvenciákat, lemond miniszterségéről, de a többi miniszter lemondását is követeli. Dr. Vrbanic és dr. Auer szolidáris volt Kosulj Markoval és ők is bejelentették lemondásukat. Ezután gyorsan peregtek az események; bejelentette lemondását dr. Stojadinovics szerb nemzetiségi pénzügyminiszter is. Ilyen körülmények között Jeffies más helyreállítja a polgári szabadságjogokat és megalkotja a demokratikus választójogot