Délmagyarország, 1935. szeptember (11. évfolyam, 196-220. szám)
1935-09-01 / 196. szám
2 Hasznos tudni! Rontott gyomrod rendbehozza, Emésztésed szabályozza. Étvágyadat felfokozza, Rossz kedvedet elkobozza, —viz, minden vizek királya. Okos ember, ki e vizet használja! Igmántii Akinek ritkán kell, — vehet kis üveggel. Hipochonder, fáradtlelkü emberek! Gyomrotokra főleg jól ügyeljetek! „I GMÁNDI"-viz a beletek meghajtja, Gyomorbajos rossz kedvetek elhajtja! v • : : ’• ’ ■ „IGMÁNDI" a masiniszta, Ki a gyomrot igazítja! Forrástulajdonos: Schmidthauer Lajos, Komárom. Kint — nehéz helyzetben van az olasz—abesszin viszály miatt és keresi a kivezető utat. Az Oeuvre úgy tudja, hogy az ügyben Laval Ceru 11ival folytatott hosszabb megbeszélést. A Liberté addis-abebai jelentéséből az tűnik ki, hogy a francia vasúttársaság aggódik a dsibuti vasútért. A társaság reméli, hogy Olaszország mindaddig nem fogja bombázni a vasútvonalat, amig az francia igazgatás alatt áll. Anglia gazdasági védnöksége... Paris, augusztus 31. A Paris Soir jelenti Addis-Abebából: Kétségtelen, hogy a négus Anglia gazdasági védnöksége alá akarja magát helyezni és kényszeríteni akarja Angliát, hogy ügyét támogassa. Addis-Abebában a hangulat ma rendkívül bizakodó volt és az általános benyomás az, hogy Abesszínia nem áll többé egyedül Olaszországgal szemben. Annyi kétségtelen — írja a lap —, hogy Anglia és Olaszország között újabb súrlódások fognak keletkezni, mert Mussolini bizonyára fenntartásokat emel majd az ellen, hogy Anglia egyszerűen rátegye kezét Abesszínia természeti kincseire. koztassa a négust arról, hogy az angol kormány kénytelen azt tanácsolni, hogy ne adjon engedményeket. Washington, augusztus 31. A külügyminisztérium megerősítést kaott Addis-Abebából arról a hírről, hogy az etióp kormány és az Afrikai Kutató Társaság között megegyezés jött létre, amelynek értelmében az etióp kormány átengedi ennek a társaságnak Etiópia bizonyos részének kőolajkitermelését. A külügyminisztérium köreiben kijelentették, hogy egy amerikai társaságnak Etiópia gazdasági életében való részvétele az amerikai kormány számára nem jelent közvetlen problémát. Amerikai politikai körök véleménye szerint a kőolajkitermelésre jogosító engedélyezés nem von maga után következményeket az olasz—etióp viszály alakulása tekintetében. Ha Olaszország bevonulna Etiópiába, Amerika tisztán formális tiltakozást emelne. Páris Parisban a kőolajkitermelésre vonatkozó etióp engedmények kedvezőtlen hatást keltettek. A sajtó kétségtelennek tartja, hogy ez az ügy nagy befolyással lesz az angol—olasz— etióp ellentét további fejleményeire. A francia diplomácia — párisi jelentés sze BefOtflét paprikáját, paradicsomát „VillUUL *)al tegye el. Akkor lesz tartós! Évek óta kitünően bevált gyömölcskonzerváló por. Kapható a készítőnél: esrgely Miftzer&sznS! • és Nagykörút sarok. Amerikai jelentés a megállapodásról DÉLMAGYARORSZÁG TQ35 szeptember L szi divat cipőújdonságok Iskola és tornacipők nagy választékban— nyirI áron közvetlen fogyasztóknak. Zsurké cipőáruház Kossuth Lajos sugárút 6. Mussolini: Egymillió olaszt szólítunk fegyverbe Trento, augusztus 31 A király jelenlétében Mussolini a hadgyakorlatokon résztvevő százezer katonához a következő beszédet intézte: — Más időben a gyakorlatok után szabadságidő következett volna. Ebben az esztendőben szabadság nem lesz. Szeptember folyamán további 200 ezer embert fogunk soraitokba behívni, úgy, hogy a hadsereg tényleges létszámát a tervek szerinti egymillió főre emeljük. A világnak újból tudomást kell szereznie arról, hogy nincs értelme képtelen és kihívó módon megtorló intézkedésekről beszélni. Nem mondok le egyetlen katonáról, egyetlen tengerészről és egyetlen repülőről sem, hanem a lehető legmagasabb színvonalra fokozzuk fel minden fegyveres erőnket_____________ 0 brüsszeli gyász Brüsszel, augusztus 31. A király az éjszakát a brüsszeli királyi palotában töltötte. Reggel 7 órakor a laekeni kastélyba ment, hogy találkozzék Erzsébet anyakirálynéval és a Piemonti hercegnővel, akik Olaszországból jövet rögtön Astrid királyné ravatalához siettek. A délelőtt folyamán hivatalos küldöttségek járultak a ravatalhoz, azután megnyitották a palota kapuit, hogy a közönség elvonulhasson a r«■ loéd alatt Mese írta TÖRÖK SÁNDOR. — Aludj — mondom Lurínak, aki unokaöcsém és ötéves — aludj! — s dobbantok a lábammal és a homlokomat is összeráncolom, mire ő hüvelykujját a szájába veszi és azt mondja kényeskedve. — Mesééélj. — Miről? — kérdem. — Hááát — belefurakodik a párnájába — mondd el a vasorrú bábát, a Jancsi és Juliskával. Na jó, hát figyelj ide. Jancsi és Juliska apja szegény favágó volt, aki keservesen dolgozott egész nap, de hiába, így sem tudta előteremteni, a napi kenyeret. Felesége, a gonosz mostoha, váltig mondogatta, hogy veszejtsék el a két gyereket, ketten mégis csak könnyebben megélnek. A szegény ember nehezen ugyan, de végre is rászánta magát, hogy a kicsinyeket kiviszik az erdőbe és otthagyják, hadd falják fel őket a vadállatok! s megdöbbenek. Édes jó Istenem, micsoda elvetemedett nő és micsoda apa! Am Luri feszülten hallgatja és nógat, hogy tovább. Hát mondom, amint következik sorjában. Hogy jöttek haza a ravasz Jancsi jóvoltából először, hogy jöttek haza másodszor is, ám, harmadszor már nem használt semmi agyafúrtság, ott ragadtak az erdőben. Sirnak, rfink — Luri meg se moccan, úgy hallgatja — most érdekes részlet következik: a mézeskalácsos kolbászház. Luri a szája szélét nyalogatja. Na, az öreg boszorka beinvitálja őket, le is feküsznek, s amint elalusznak, vizsgálgatja, gyenge kis húsukat, mert bizony meg akarja enni a két ártatlant. Kannibalizmus, rettenetes. Érzem, hogy meghfl bennem a vér. A boszorka ketrecbe zárja Jancsit, hogy felhizlalja. Mindennap vizsgálgatja, hogy nő-e a haja, ám a ravasz fickó jól becsalna, az ujja helyett egy csontot dug ki a rácson. Végül is forr a víz, hrrr! . . . ma megfőzik Jancsit. Ám Juliska se rest, az eszemadta kispöttöm bepöndöriti a vénasszonyt a kemencébe — hadd süljön meg —, kiszabadítja Jancsit, még van egy akkorácska lélekjelenlétük, hogy kirabolják a házat, megtömik a zsebüket arannyal, drágakővel és usgut hazafelé. Ellenszenves két gyerek, a jószivü kiskacsának, aki általviszi őket a folyón, azt sem mondják félkalap. Hazafutnak, — a gonosz mostoha már meghalt — s ők a még gonoszabb apával a rablott kincsből most már boldogan élnek. Komolyan mondom, rettenetesen fel vagyok háborodva és ... félek. Ám Luri boldogan hunyorog és azt mondja — méég. Jó, hát mesélem például a csizmás kandúrt. Hogy lett az oktondi kölyökből egy kandúr segítségével gazdag király, anélkül, hogy a kisujját megmozdította volna. Mesélem, hogy Fajankó, mivel, a testvérei között a legbárgyubb, hát királykisasszonyt kap feleségül. Mesélem, hogy a lusta lány, miután összevissza hazudozik, királyt kap férjül. Mesélem a vándorkatonát, akit a boszorkány mesés kincshez juttat, mire — ó, még betyárbecsület sincs benne — kardjával leüti a fejét. Azután az ebül szerzett pénzen dáridózik, eszik, iszik naphosszat s végül a bűvös kutyák segítségével megöleti az őt halálraitélő bírákat, sőt magát a királyt és királynét is minden regementestől s ott helyben a tömlő vér és levegőbe repülő holttestek kellős közepén, elveszi a szépséges királykisasszonyt, aki boldog pirulással sóhajt boldogító, igent szülei gyilkosának. Nagyon este van már és mesélem, mesélem a sok vért és rablott kincset, panamát és gyűlölséget s látom, hogy a Luzi egész műsorában ragyogó pályát futnak be a gonoszok, a lusták, a buták. Nagyon este van már és komolyan félek. A folyosón nehéz léptek csoíszannak és összerezzenek, az emeleten valaki sóhajt s nekem a fogam vacog. A gyerek édesem nevet s kis kezével tapsikol, mikor hallja, hogy a királyi család koponyája — minden regementestől — hogy locsosan szét a köveken s a bátor, okos, ügyes katona, a vakmerő, lelkiismeretlen szélhámos diadalmaskodik. Ejnye, hát csak nem ijedek meg egy-két dajkamesétől! Tovább, tovább, talán mesélnék az ezeregyéjszakából valamit. Aladdin csodalámpája például. Mesélem. Aladdin csínytevő, rossz gyerek, szegény anyjának csak szomorúságot okoz. Lustálkodik, pimaszkodik, dolgozni, nem szeret. Könnyű kereset reményében egy varázslóhoz szegődik inasnak. A varázsló jól bánik vele, rögtön ruhákat csináltat neki, eteti, itatja, mire első adandó alkalommal — becsapja, meglopja. Szigorúan meghagyja neki a mestere —, mikor leereszti a bűvös sziklai hegybe —, hogy ne nyúljon a drágakövekhez és a derék Aladdin úgy megpakolja magát gyémánttal, rubinttal, smaragddal, hogy ki sem fér a lyukon. Aladdin azután a varázsszerek segítségével nekilát a könnyű életnek. Egyet csavar a gyűrűn s palotája van, kettőt dörzsöl a lámpán s feleségül veszi a szultán leányát, sőt a végén meg is öli a varázslót, akinek mindent köszönhet. Fázom és borzongok s rossz érzések szaladgálnak a mellemben — Luri nagyokat pislog ,boldogan és ártatlanul s azt mondja — juj «Jo szép, még! Na jó, próbálkozom, még eggyel — selondom Ali baba és a negyven rablóit A hideg veríték kiver, mire a végére érek. Előbb a becsületes Ali baba kirabolja a rablókat! Aztán Ali babát becsapja a saját testvére. A gonosz testvért diribdarabra vagdalják a rablók. Viszont a hűséges szolgáló sem esett a feje lágyára s kedves, gazdáját éjszaka összevarratja egy vargával és eltemeti — közben a felesége utánahal bánatában Luri nevet, én reszketek, csak legalább nappal