Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)
1935-10-01 / 221. szám
SS etz«St#o: Somogyi ncca _ . Telefon! 23-33.-KladOMvald, kVlcsOnkönyvtAr é* légy Irodát Aradi ucca a. Telefont 13—00. - Nyomdát LOW UpOl ncca 1O. Telelom 13-00. - 1 Orlall é* lewCIolnrw MlmagyarortsAa Szeged. Kedd, 1935 október I. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, ZZI. s*. ELVeiZETfiS > Havonta helyben 3.20, Vidéken M Budapesten 3.00. kUUOidOn • 40 pengd. — Egyen uAmara httkV» nap ÍO. wanAr- On Ünnepnap ÍO tUL. Hir- deletek felvétele larifa szerint. Megjelenne hetid kivételével naponta reggel. Az uj Nemzeti Forgalmas Rákóczi úton siettünk este negyed nyolc táján az uj Nemzetibe. A pompásan kivilágított előcsarnokban estélyi ruhás társaságba botlottunk. Megkerültük őket, hogy minél előbb beérjünk a ruhatárhoz. Amíg a megkerülő mozdulat tartott, néhány mondatot sikerült ellesni. — Mit szólsz hozzá? — Mihez? — Ehhez a kivilágításhoz? — Akár a Corvin depandansza. Siettünk. A kabátunkat már útközben kezdtük levetni. De nem álltuk meg, hogy közben hátra ne nézzünk. Két feltűnően szép nő beszélgetésének voltunk fültanúja. Bubisra nyírt hajukat a fodrász tartósan ellátta. Ujjaikon messzire piroslottak a körmök. Szájukon széles piros, szemöldökük helyén keskeny fekete vonal. A Corvin-áruházhoz való hasonlatban van valami abból a szellemből, amelyben Pest egyrésze a Nemzeti új igazgatóját fogadta és bírálja. De a szegény ország nem engedhet meg magának olyan fényűzéseket, mint a szépséges Budapest. A hatalmas állami szubvencióval fönntartott első drámai színházzal szememélyes tendencia erőltetése nélkül, sőt mindenfajta személyes szempont emelkedett háttérbe szorítása mellett kell foglalkozni. Azt, hogy jó modorú és helyes taktikájú-e, előzékeny, vagy elegáns Németh Antal, nem az igazgatói működéséhez fűződő várakozásoknál kell figyelembe venni. Kizárólag a képességei számítanak. És a tudása. Viszont vitatni se lehet, hogy elméletileg kitűnően képzett ember. A színház tölti be az életét. Eddigi intézkedéseivel — szerződtetéseinek nagy része is ide tartozik —, azokat igazolja, akik várakozással tekintenek munkássága elé. A szerény szegedi újság nem szerezheti meg a részletkérdésekbe való elmélyedés élvezetét. De talán nem is egészen erre a helyre tartozik a disputa arról, hogy miért volt helyes Csortos Gyula szerződtetése, hogy kialakult szinpadpolitikai programszerűség és egészséges szinpadirodalmi irány körül kijegecesedett tervszerűség szólitott-e nyolc— tiz neves uj tagot — igazán nem nagy szám — a Nemzeti lendületesebbnek, az élő irodalommal s a huszadik század harmadik évtizedbeli színjátszással közelebbi kapcsolatot tartanak megálmodott színpadára. De elsőrendű kötelességünk — persze, ezen a helyen is —, olyan hivatalos színházpolitikát sürgetni, mely mellett joggal és okkal mondhatja az egész ország magáénak az egész ország — lerongyolódott, szegény ország — pénzén fenntartott, az egész ország szinikulturájának reprezentálására, de kulturéletének megizmosítására is hivatott Intézményt. Az Operaház igazgatója, nem is olyan régen, foglalkozott a vidék zenei életének a központból kiinduló megélénkítésével és megszervezésével. Többféle terv merült fel. Sajnos, nem valósult meg egyik se. Lehet, hogy azóta a tervezgetésekről is letettek. Szerencse, hogy a vidék nem hagyja magát. Legalább Szeged nem. Hatalmas érdeklődés mellett egyre több és nívósabb operaelőadása van. Az igazgató kalkulációját persze nem értjük. De részünkre talány az egész vidéki színészet, gyarlóságaival és számvetéseivel, kicsinyességeivel és hősi kitartásával, műsorának robotos ezerféleségével és tehetségeinek kifogyhatatlanságával. Mit lehetne csinálni a csökönyös és lelkes küzdelemnek ezen a területén, ha nem hagynák magukra és városukra minden hivatalos helyek. Mert ne lehetne úgy szerződtetni a Nemzeti tagjait, hogy kötelezik őket évenkénti tizenkét fellépésre, mondjuk a három egyetemi városban. A vasúti jeggyel a kereskedelmi kormánynak kellene támogatni a fejlettebb vidéki gócpontok színészetét. A színészek megelégednének fél fellépési díjjal, de azt sem az igazgatótól, hanem a Nemzetitől kapnák. A Nemzetinek — a vidéki színészet támogatása címén — a kultuszkormány megtérítené ezeket a fellépési díjakat. Mindenki jól téma. A kultuszkormány is. Mondjuk, hogy huszonöt színész jönne számításba és mindegyik — mint már említettük — tizenkét fellépésre lenne kötelezve. Egy fellépést átlag száz pengőjével lehet számítani, — félár — az államnak tehát évi harmincezer pengőjébe kerülne az egész reform. Támogatná azonban a Nemzeti tagjait, mert hiszen az a kevés, amivel emelkednék a fizetés, állandó lenne. De támogatná — a nagy nívóemelkedés bebiztosítása mellett — a vidéki színészetet is végre. Ha Szegednek — pozíciója és a színészetért eddig hozott áldozatai arányában — évenkint mondjuk százötven ilyen vendégszereplés jutna — a színigazgatóra csak a szegedi lakás és ellátás terhe hárulna —, egészen bizonyos, hogy kevés koncepció hozzáadásával a környékre is vonzerőt gyakorló prózai előadásokat rendezhetne. Elsimítandó nehézségek lennének még. De azok elsimíthatók. Bizonyos azonban, hogy az ország egész kultúréletére kihatna, ha Bajor Gizi, Kiss Ferenc, Dayka Margit, Odry Árpád, Tőkés Anna, Csortos Gyula és a többiek úgyszólván állandó vendégszereplésével gyökerében megváltoznék Szeged, Debrecen és Pécs színházi élete. Még csak annyit, hogy meg ne ijedjenek az érdekelt színigazgatók. Nem kellene százötven prózai előadást tartani egy szezonban. Szeged beoszthatja a százötven vendégszereplést úgy is, hogy egy este három-négy vendégművészt is fellépteti. Ez az egy kis reform is mélyen a gyökerekig hatna gyógyítóan és ezernyi eredményt szülne. Az ország egyelőre Pesten is alig tudja élvezni a Nemzetit. A legolcsóbb földszinti helye négy és fél pengőbe kerül. Méregdrága, mint valamennyi pesti színház, amelyekben a ruhatár is komoly tételekbe kerül. Megkezdődik az afrikai háború Különböző jelentések szerint az olasz csapatok hozzákezdtek a hadműveletek előkészítéséhez • A négus elrendelte az általános mozgósítást London, szeptember 30- A négus vasárnap táviratban értesítette a Népszövetségi Tanács elnökét, hogy elrendelte Abesszíniában a mozgósítást Erre az elhatározásra a négust — a távirat szerint — a fokozódó olasz csapatösszevonások kényszerítették. London, szeptember 30. Az Evening Standard jelenti; Hir szerint az olasz csapatok a francia Szomáliföld közelében az ideiglenes abesszin határon át, mintegy 32 kilométerrel előbbre nyomultak. Hir szerint az olasz csapatok megszállták Ud-hegység és a francia Szomáliföld közötti háromszöget. A jelentés után a dzsibuti francia csapatok parancsnoka nyomban szakértőket küldött ki azzal a megbízatással, hogy 40 kilométer hosszúságban oszlopokkal jelölje meg a határt. A szakértőket egy csapat szenegáli kíséri. Elővigyázatosságból 50 francia repülőgépet 24 órás felderítő repülésre küldtek ki. Azt sejtik, hogy az olasz előrenyomulás célja Dualle városka, amely mintegy 16 kilométernyire fekszik a francia Szomáliföldtől. A jelentés szerint az állítólagos olasz előrenyomulás olyan helyen történt, ahol a határ nincs pontosan megállapítva. Róma cáfol A Britissh United Presse szerint abesszin hivatalos körök azt látják, hogy az olasz csapatok az italuali és azmarai támpont felől már megkezdték a hadműveleteket, ami az Abesszíniába való betörés előkészülte. Állítólag olasz repülőgépek abesszin terület felett keringtek és az abesszin határ közelében ágyú- és gépfegyvertűz hallható. Heálé Szelasszié levelet irt Viktor Emnáiméi olasz királynak- akit drámai hangon arra kért, hogy akadályozza meg a két keresztény nép egymás elleni háborúját- Biztosította az olasz királyt, hogy az abesszin nép nagyrabecsüli az olasz nemzetet-Rómából jelentik. Azt a hírt, hogy az olasz csapatok megindultak az etióp határ ellen, a leghatározottabban megcáfolják. Az angol válasz Párisi jelentés szerint közzétették azt a jegyzéket, amelyet a londoni kormány válaszolt a francia kormánynak arra a kérdésére, mit tenne Anglia, ha valamelyik állam a népszövetségi alapokmány egyik szakaszát megsértené Hoare angol külügyminiszter válaszában közölte, hogy az angol kormány a lehetőségekhez mérten teljesíti a ráháramló kötelezettségeket Az a a törekvése Angliának, hogy nemzetközi ügyekben a törvény uralma érvényesüljön Anglia mindig hű volt a népszövetségi eszme iránt- A Népszövetség és vele együtt Anglia az alapokmány együttes fenntartását és különlegesen a mindennemű támadási cselekedettel szemben szilárd és együttes ellenállását védi-A külügyminiszter a továbbiak során hangoztatta, hogy a 16 szakasz "negatív" cselekedetekre nem vonatkozik és ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a világ nem megmerevedett valami-Hoare válaszát politikai körökben kedvezően fogadták- Olasz előnyomulás?