Délmagyarország, 1935. október (11. évfolyam, 221-245. szám)

1935-10-06 / 226. szám

1035 október 6. Kijelölék a nemzetközi autóút városi vonalát: Kossuth Lajos-sugárút, Tisza Lajos­­körút,­ Petőfi Sándor-sugárút (A Délmagyarország munkatársától.) A transz­kontinentális autóút városi vonalának kijelölése megtörtént. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy a nemzetközi autóforgalmat a Kossuth Lajos-su­­gárúton, a Tisza Lajos-körúton és a Petőfi Sán­­dor-sugárúton keresztül bonyolítják le. A napokban összeül az a vegyes bizottság, amely az útvonal kijelölésével kapcsolatos tenni­valókat beszéli meg. Erre az ülésre meghívót kap az elsőfokú közigazgatási hatóság, az ál­­lamrendőrség, a városi mérnöki hivatal, a Dél­vidéki Automobil Club elnöksége. A bizottság meg fogja határozni, hogy az útvonalra milyen jelzések kerülnek, milyen feliratokat kell alkal­mazni az utasok útbaigazítása és tájékoztatása céljából. Foglalkozik a bizottság azzal a kérdés­sel is, hogy szükséges lesz-e az érintett orcák világításának fokozása. Ha a bizottság ennek szük­ségét megállapítja, a mérnöki hivatal kidolgozza a tervezeteit és azt rövidesen a polgármester elé terjeszti. Az előkészületeket most már gyorsan elvégzik, mert az út szegedi szakasza — mint is­meretes — novemberben nyílik meg az autó­for­ga­lom számára. Nagyszabású mozgalmat indítanak az ősrégi algyői templom restaurálására (A Délmagyarország munkatársától.) Algyő község népe igen érdekes mozgalmat indított meg, amelynek az a célja, hogy megteremtse a lehe­tőséget az ősrégi algyői templom restaurálására. Ebből a célból Algyőn Templomépítő Bizottság alakult, amely körlevéllel fordul most azokhoz, akiktől adomány vár a nemes célra. A körlevél röviden ismerteti a roskadozó al­győi templom történetét. Hivatkozik arra, hogy Algyőn már Szent István idejében volt település és az az ősi falu részt vett a magyarság minden szenvedésében. Templomát először a tatárok dúl­ták fel, majd a török időkben másfél évszázadig mecset volt. A toronyról még Móra Ferenc álla­pította meg, hogy az Árpád-kori műemlék­. A hatóság nemrégen bezáratta a templomot, mert a szakértői megállapítás szerint a régi mennyezetgerendák teljesen elkorhadta­k és elkor­hadt a tetőzet is. De szükség van a templom kibővítésére is, mert azt annak idején alig 300 hivő számára építették, ma pedig a községnek 5000 katolikus lakosa van. Hivatkozik a körlevél arra is, hogy 1879-ben Szegeddel együtt Algyőt is elpusztította a Tisza, de amíg Szegedet feltámasztotta a világ áldozat­kész részvéte, Algyőn senki sem segített, sőt a községet egyházilag is, közigazgatásilag is meg­szűntnek nyilvánították. A falu népe azonban a saját erejéből ismét felépítette hajlékát. A há­borúnak Algyő 151 hŐ6Í halottal és ugyanannyi rokkanttal áldozott. A körlevél így fe­jződik be: »A templom építési költségeit ez a szegény kubikus nép nem tudja előteremteni. Ezért for­dulunk a nemes magyar testvéri szivekhez se­gítségért, hogy néhány tégla árával járuljanak hozzá, hogy itt Pusztaszer közelében, a trianoni határ mellett egy régi magyar templom hirdesse a világnak az előtte lobogó országzászlóval és a hősök emléktáblájával a magyar szenvedést és — adja Isten minél előbb — a magyar fel­támadást!« A nagyobb adományozók neveit a templom belsejében márványtáblán örökítik meg és éret­tük évenkint misét mutatnak be. Ki nem tud­ja, nagyon ritk­a, Podvennél a szabás ritka. Egyenruha és úri szabóság. ■­­igyó u. 3. Feketesas a sarok. Cserkészfelszerelések raktár# OIM MAGYAR OR 7 A­G < • l­ump#' olyan fokon egyesítse magadban a kiváló tényerő, gazdaságosság és megbízhatóság előnyeit, mint a Bárányi Tibor három éve főispán Szeged társadalma meleg ünnepségre készül (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged város társadalma ezen az őszön olyan ünneplésre készül, amelyben pártkülönbség nélkül és teljes szívvel vesz részt tényleg az egész szegedi társa­dalom. Baranyi Tibor főispán ünneplésére. Az ünneplésre az szolgáltat alkalmat, hogy most lesz három esztendeje Baranyi főispán beiktatásának. Baranyi Tibor úgyszólván teljesen ismeretle­nül került Szegedre. Amikor három évvel ez­előtt megérkezett főispáni kinevezésének híre, sen­ki sem tudta, hogy ki lesz dr. Aigner Károly utóda. Szegeden, de talán másutt is, leplezetlen idegenkedéssel fogadnak minden ismeretlent, kü­lönösen azt, akinek fontos pozíciót kell betöltenie. Ennek az idegenkedésnek, amely tagadhatatlanul Baranyi Tibor személye iránt is megnyilatkozott Szegeden, van magyarázata. Szegednek egyszer­­kétszer nem volt nagy szerencséje az idegenek­kel, akik nem is igen tudtak beleilleszkedni a szegedi keretek közé. Baranyi Tibor egyik leg­szebb érdeme éppen az, hogy hihetetlenül rövid idő alatt szegedivé vált, szinte példaadó sze­gedivé, a szegedi érdekek és szempontok­ lelkes, önzetlen harcosává. Ez az oka annak, hogy Sze­ged igen lassan melegedő társadalma egészen szo­katlanul gyorsan szeretetébe fogadta az uj fő­ispánt és egyre fokozódó szeretetében megtar­totta mind a mai napig. Mint említettük, idegenként került a szegedi főispán díszes és felelősségteljes pozíciójába. Sze­­­geden kinevezése alkalmából csak annyit tudtak róla, hogy főszolgabíró volt Nógrád­országban, a Rétsági járás főszolgabírája. Teh­át megyei em­ber, ami viszont Szegeden nem igen alkalmas kö­rülmény az előzetes bizalom kitermelésére. A sze­gediek sohasem barátkozhattak meg a megyei szellemmel, amely nem igen egyeztethető össze a városi gondolattal, a városi mentalitással. Őszin­tén szólva, Szeged a megyei szellem átplántá­­lásától tartott Baranyi kinevezésével kapcsolat­ban, de aztán, rövid néhány hét alatt, annál kel­lemesebben csalódott, mert Baranyi Tiborban, a volt főszolgabíróban a­­ városi szempontok leglel­kesebb megértőjét és*' istápolóját ismerte meg­ mindenki. De megszerette mindenki benne az embert, a szó legnemesebb, legidéélisabb értelmében vető magyar urat is, a magyar urnak azt a típusát, amely talán csak a Jókai-regények alakjai kö­zött található föl. (Baranyi Tibornak különben közvetlen kapcsolata is­­ van Jókai regényalakjai­val, dédunokája annak a Baranyi Miklósnak, akinek életregényét a nagy mesemondó az Eget­­vivó asszonysziv cimü regényében írta meg. Ezt még néhai Móra Ferenc nyomozta ki, akivel az uj főispán nagyon hamar kötött igen bensőséges barátságot.) A főispán egyéniségét talán a leg­jobban ez a barátság jellemzi és az a látogatás, amelyet installációja után néhány rövid héttel tett Szeged beteg költőjénél, Juhász Gyulánál a klinikán. Aztán még valami. Baranyi Tibor modern em­ber, aki a mai kornak megfelelően tudja viselni méltóságát és akinek a méltósága sohasem sért, sohasem bánt senkit. Első tisztviselője tudott len­ni a városnak, aki sohasem rejtőzik és zárkózik párnázott ajtók mögé és akinek az érdeklődése, a közvetlensége sohasem éreztet leereszkedést. A szó legteljesebb értelmében rendelkezésére áll­ mindig és minden érdemes komoly ügyben a vá­rosnak, a város hatóságának éppen úgy, mint a közönségének. Ha a városról, ha Szegedről, sze­gedi érdekről van szó, soha sincsenek politikai, vagy pártszempontjai. Ez a titka annak, hogy Baranyi Tiborban senki sem látja a pártem­bert, mindenki Szeged főispánját látja benne és ez a titka annak is, hogy az egész város a szeretetébe fogadta, szeretetébe tudta fogadni ezekben a po­litikai feszültségekkel annyira telített időkben is. És vele együtt szeretetébe fogadta titkárát, báró dr. Tunkl Tamást is, aki vele jött három évvel ezelőtt Szegedre, vele együtt dolgozik azóta lan­kadatlan lelkesedéssel Szegedért, a szegedi ér­dekek és szempontok ér­vény­esí­léséért és aki min­den téren, minden tekintetben ugyanazt az un szellemet képviseli, mint a főispán. Az installáció harmadik évfordulójára benső­séges, meleg ünnepséget készítenek elő, az ünnep­ség programját rövidesen össze is állítják már és kétségtelen, hogy ebből a programból részt kér magának a szegedi társadalom minden rétege. BÚTOR Asztalosmesterek Bútorcsarnoka, ff Tel. 19­82 Szeged, Dugonics tér II . Perzsaszőnyeg nemesített magyar perzsa­ Czi­ll1ÍlQnÍ9llíltÍQ szőnyegeket legolcsóbban kaphat. ULUIiyOyjQvIlflu. Mindenféle szőnyeget szakszerűen javít „Qábor" szőnyegszövő, Nemestakács u. 30. Mindazoknak a rokonoknak» jóba* ■ rátáknak» akik felejthetetlen fiam» illetőleg testvérünk» Vőneky Mihály ■ végtisztességén megjelentek» vala* s mint a Vasutasok vezetőségének» ez­úton mondunk hálás köszönetet­ A gyászoló család wmmmm­mmmmmmmmmm mérsékelt^ árakban | Szendrényi Géza 6b Toa 90

Next