Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)
1936-02-01 / 28. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG 1936 február 1. sági és pénzügyi válság volt. — Ennek folytán — mondotta Bethlen —, nagy tisztelettel adózom a miniszterelnök úr bátorságának, hogy ezt a javaslatot mégis elővette. Igaz, hogy ez a bámulatom megtorpan a 19. szakasz olvasásánál. Ma ne nyúljunk reformokhoz, amíg az előfeltételek nincsenek megadva, hogyha nem biztos a végrehajtás tekintetében a gondoskodás, aktualitása egy későbbi generációra maradjon. (Taps a baloldalon.) — Ha ennek ellenére kész vagyok a javaslatot megszavazni, annak valóban nem a politikai bizalom az oka, ellenkezőleg. — Egyfelől bizonyítékot kívánok szolgáltatni, hogy sohasem állott meg az a tény, melyet a miniszterelnök felállított, hogy tudniillik nagy reformjait a háta mögött állott párt, vagy annak tagjai, akikhez magamat is bátor vagyok sorozni, elgáncsolni készültek. De egy másik okból is megszavazom a javaslatot és ez a fontosabb. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma hogy birtokpolitikai kérdéseket kiemeljük a pártpolitikai ellentétekből. Engedjék meg, hogy személyes momentumokat is vigyek a kérdésbe. Matolcsy Mátyás képviselőtársam azzal érvelt, hogy Erdélyt azért vesztettük el, mert nem hajtották idejében végre a földosztást. Bármennyire is elismerem az ő jóhiszeműségét, mégis azt kell mondanom, hogy ebben szemernyi igazság sincs. Nem az idézte elő Erdély elvesztését, hogy azt a nyolcszázalékos magyar birtokot nem osztottuk el a román parasztok között, hanem hogy ezt a 8 százalékos birtokot hagytuk elporladni a román parasztság javára és nem a magyarokéra. — Foglalkoztunk birtokpolitikai kérdésekkel a háború után is. Hiszen, mint miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal én hajtottam végre azt a földreformot, amelyet olyan vígan és önkényesen gáncsol el az igen tisztelt túloldal. Ez a reform nagy forradalmi hullám levezetését jelentette és ha nem történt volna meg, a túloldal képviselői nem ülnének olyan nyugodtan, mint ma — A hitbizományi intézmény elbírálásánál — folytatta Bethlen — a nagy liberális korszak nagy államférfiai, Deák, Széchenyi, Kossuth nem helyezkedhettek más álláspontra, minthogy a hitbizományt el kell törölni, mert a korszellem azt követelte. Ma azonban azt kell mondani, hogy ez a korszak egyoldalú volt, amikor a gazdasági életet teljesen a szabadverseny talapzatára állították. Mindaddig, amíg nincs vagyonilag független, keresztény intelligens réteg (taps és helyeslés a kormánypárton, a keresztény párton és a független kisgazdapárton), amely őket a vezetésben az ország politikájában helyettesíti, addig a korlátlan felszabadítás végeredményben szülő oka volt a földnélküli proletáriátus megszületésének. Bethlen ezután így folytatta beszédét: — Meg kell találni a közös nevezőt abban a tekintetben, hogy milyen az egészséges földosztás. Nem tudjuk, hogy ebben a tekintetben mi a kormány felfogása. Kívánatos, hogy minél több kisbirtokos legyen, aki családjával együtt meg tud élni és kívánatos az is, hogy megmaradjon a magyar középbirtok és a nagybirtok is, mert ezt a magyar politikai és szociális szempontok is követelik. Ezután azzal foglalkozott, hogy hogyan jutunk ki a mostani helyzetből. Kijelentette, hogy földosztással semmi esetre sem. — Iparosodásunkat nagy erővel folytatni kell a magyarság érdekében és a falu lakosságának érdekében, mert csak így vezethető le a munkanélküliség problémája. Friedrich István: Látom, már nincs semmi baj. Visszamegy miniszterelnöknek. (Derültség.) Bethlen: Az a baj, hogy nagy proletártömegek vannak, amelyekkel szemben nem áll munkaalkalom. Ez a viszony folyton romlik, mert a közép- és nagybirtok folytonosan porlik. A telepítés diósa mulatság, kár arra pazarolni a rendelkezésre álló kevés pénzt. Mindent el kell követni, hogy a földbirtok intenzívebb művelése újból lehetővé váljék. Ezután a javaslat részletintézkedéseivel foglalkozott. — Az volna a helyes — mondotta —, ha a hitbizománynak lehetőséget adnának, hogy három évtized alatt házbirtokban, iparban, vagy tőkében keresse az elhelyezkedést, úgy, hogy kötöttségét is megtarthatja. Azt halljuk, hogy ma zsidó kezében van a tőke és nagy összefogásra van szükség ebben a vonatkozásban, hogy elhelyezkedhessen az iparban és a pénzügyi életben a keresztény tőke. Érdeke volna az ilyen elhelyezkedés az iparnak is. Annak, hogy iparellenes hangulat van, tulajdonképen az az oka, hogy túlnyomórészt nem keresztény kézben van iparunk és ennek folytán az antiszemitizmus az iparellenes formájában éli ki magát. Beszédét azzal fejezte be hogy amikor szavazatát a javaslat mellett adja le, kéri az igazságügyminisztert, ne tekintse politikai kérdésnek a javaslatot, hanem tartsa nyitva az ajtót a meggyőzés számára, mert csakis a kölcsönös meggyőzés és eszmék útján juthatunk el ahhoz az egészséges megoldáshoz, amelyet ha megvalósítunk, a kormánynak legnagyobb politikai sikere lesz. Némethy Vilmos volt a következő felszólaló. Hangoztatta, hogy a nagy hitbizományok területének csökkentése közérdek, de nem hiszi, hogy a hitbizományi kisbirtok létesítése alkalmas eszköz volna a birtokésaprózódások megakadályozására. Erre a célra a legmegfelelőbb a családi birtok intézménye. Mélyreható földreformra volna szükség, de legalább a törpebirtokosokat kell akkora területhez juttatni, hogy belőle megélhessenek. A törvényjavaslatot nem fogadta el. Rajniss Ferenc azzal kezdte, hogy a hitbizomány német importintézmény. A javaslat a haladó konzervativizmus jegyében készült, még rosszakarattal sem lelhető fel benne a diktatórikus intézmény. A mammár hitbizományokra külön törvényt kellene hozni. A javaslatot elfogadta. Korniss Gyula alelnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház legközelebbi ülését kedden délután tartja. Az ülés 8 óra előtt ért véget. Pénteki hírek szerint jimecs György lesz Szeged uj főispánja Budapest, január 31. Beszámolt a Délmagyarország arról, hogy Baranyi Tibor főispán legutóbbi felmentése után egymásután terjedtek el hírek és kombinációk az új főispán kinevezése ügyében. A legkülönbözőbb nevek szerepeltek a kombinációkban először több szegedi névről beszéltek, majd arról érkeztek hírek, hogy a kormány más politikai tényezők közül készül kiválasztani a szegedi főispánt. Néhány nap előtt egy budapesti jelentés arról számolt be, hogy Ney Géza pest megyei főjegyző kinevezéséről tárgyalnak, de ezt a hírt sem erősítették meg. Pénteken este azután újabb tervről számolt be több budapesti jelentés, most már egészen konkrét formában. A hír szerint az új szegedi főispán vitéz Imecs György belügyminisztériumi titkár lesz, akinek kinevezéséről^ a jelentés szerint már megtörtént a döntés is. Vitéz Imecs György eddig nem szerepelt a politikai életben; jól ismert, becsült és értékelt tisztviselője a belügyminisztériumnak. Kiváló fiatal, energikus egyéniségnek ismerik, aki már nem egyszer tett tanúságot munkásságával értékes kvalitásairól. Imecs György erdélyi családból származik, végigharcolta a világháborút és magas katonai kitüntetésekben részesült. Előbb az államrendőrségnél teljesített szolgálatot, onnan került át a belügyminisztériumba, ahol jelenleg az elnöki osztályban működik. A budapesti hírek a közeli napokra várják kinevezését. Kétszáz szótöbbséggel bzánkát szávazták a Sarrant-kormányok Páris, január 81. Izgalmas ülése volt pénteken a francia kamarának. A tegnapi kormánynyilatkozat után egész nap tartottak az interpellációk, majd Sarrant miniszterelnök válaszolt. Izgatott légkörben került sor az esti órákban a szavazásra. A helyzet még bizonytalannak látszott, de a szavazás eredményét tisztázta az a válasz, amit Sarraut Leon Blum kérdéseire adott. A miniszterelnök kijelentette, hogy a jobboldali szövetségekről szóló törvényt alkalmazni fogja, ha arra szükség lesz, a közelgő választási kampány során pedig a rádiót az összes pártok rendelkezésére fogja bocsájtani. A népfront erre elhatározta, hogy a kormány mellett szavaz, így az egész baloldal támogatásával nagy többséggel bizalmat szavaztak az új kormánynak. szó ellenében képviselő szavazott a kormány mellett. Menyasszonyi kelengyék Kondilisz tábornok hirtelen halála Athén, január 31. Kondilisz tábornok váratlanul elhunyt, Kondilisz szívszorulásban szenvedett, hirtelen halálát szívszélhüdés okozta. Kondilisz legelszántabb ellenfele volt Venizelosznak. 1935. márciusában a forradalom ellen Kondilisz vezeti a hadműveleteket és sikerül legyőznie Venizeloszt. Kondiliszt bízzák meg az új kormány megalakításával. Népszavazást rendel el, melynek az a célja, hogy eldöntse, visszajöhet-e II. György Görögországba. A népszavazás monarchista győzelmet hozott. Kondilisz elérte célját, II. György visszajöhetett Athénbe és Görögország ismét királyság lett. Közben Tsaldaris tábornok és Metaxas azkészen és rendelésre, ágy és asztalnemüek, sifonok, Palisz TestvéraimLzal vádolták, hogy diktatúrára tör. A király visszatérése után Kondilisz lemondott, utóda Demerdzisz miniszterelnök lett. Athénből jelentik: Minthogy olyan hírek kerültek forgalomba, hogy Kondilisz tábornok mérgezés áldozata lett, elrendelték a holttest felboncolását. Valódi ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ZEI //-szemüvegek lempeghizst&többftU. ’» tl ÁliK M KELLER«»nél. ibrasz u 3. Építkezési ScfMcsont » kaphatnak bankösszeköttetésünk révén azon építtetők, akiknek az építkezéshez nincs meg teljesen a szükséges tőke. Mindenfajta tégla és cserp kiváló minőségben a legolcsóbb árak mellett. — Kiváló járdatégla is kapható. KERTÉSZ-TÉGLAGYÁR, Cserepes sor.