Délmagyarország, 1936. február (12. évfolyam, 28-52. szám)

1936-02-01 / 28. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG 1936 február 1. sági és pénzügyi válság volt. — Ennek folytán — mondotta Bethlen —, nagy tisztelettel adózom a miniszterelnök úr bátorságának, hogy ezt a javaslatot mégis elő­vette. Igaz, hogy ez a bámulatom megtorpan a 19. szakasz olvasásánál. Ma ne nyúljunk reformokhoz, amíg az előfeltételek nincsenek megadva, hogyha nem biztos a végrehajtás tekintetében a gondoskodás, aktualitása egy későbbi gene­rációra maradjon. (Taps a baloldalon.) — Ha ennek ellenére kész vagyok a javasla­tot megszavazni, annak valóban nem a politikai bizalom az oka, ellenkezőleg. — Egyfelől bizonyítékot kívánok szolgáltat­ni, hogy sohasem állott meg az a tény, melyet a miniszterelnök felállított, hogy tudniillik nagy reformjait a háta mögött állott párt, vagy an­nak tagjai, akikhez magamat is bátor vagyok sorozni, elgáncsolni készültek. De egy másik okból is megszavazom a javaslatot és ez a fontosabb. Sohasem volt nagyobb érdek, mint ma hogy birtokpolitikai kérdéseket kiemel­jük a pártpolitikai ellentétekből.­­ Engedjék meg, hogy személyes momentumokat is vigyek a kérdésbe. Matolcsy Mátyás képvi­selőtársam azzal érvelt, hogy Erdélyt azért vesztettük el, mert nem hajtották idejében vég­re a földosztást. Bármennyire is elismerem az ő jóhiszeműségét, mégis azt kell mondanom, hogy ebben szemernyi igazság sincs. Nem az idézte elő Erdély elvesztését, hogy azt a nyolc­­százalékos magyar birtokot nem osztottuk el a román parasztok között, hanem hogy ezt a 8 százalékos birtokot hagytuk elporladni a román parasztság javára és nem a magyarokéra. — Foglalkoztunk birtokpolitikai kérdésekkel a háború után is. Hiszen, mint miniszterelnök Nagyatádi Szabó Istvánnal én haj­­tottam végre azt a földreformot, amelyet olyan vígan és önkényesen gáncsol el az igen tisztelt túloldal. Ez a reform nagy for­radalmi hullám levezetését jelentette és ha nem történt volna meg, a túloldal képviselői nem ülnének olyan nyugodtan, mint ma — A hitbizományi intézmény elbírálásánál — folytatta Bethlen — a nagy liberális korszak nagy államférfiai, Deák, Széchenyi, Kos­suth nem helyezkedhettek más álláspontra, minthogy a hitbizományt el kell törölni, mert a korszellem azt követelte. Ma azonban azt kell mondani, hogy ez a korszak egyoldalú volt, amikor a gazdasági életet teljesen a szabad­verseny talapzatára állították. Mindaddig, amíg nincs vagyonilag független, keresztény intelligens réteg (taps és helyeslés a kormány­párton, a keresztény párton és a független kis­gazdapárton), amely őket a vezetésben az or­szág politikájában helyettesíti, addig a kor­látlan felszabadítás végeredményben szülő oka volt a földnélküli proletáriátus megszületésé­nek. Bethlen ezután így folytatta beszédét: — Meg kell találni a közös nevezőt abban a tekintetben, hogy milyen az egészséges földosztás. Nem tudjuk, hogy ebben a tekintetben mi a kormány felfogása. Kívánatos, hogy minél több kisbirtokos legyen, aki családjával együtt meg tud élni és kívánatos az is, hogy megma­radjon a magyar középbirtok és a nagybirtok is, mert ezt a magyar politikai és szociális szempontok is követelik. Ezután azzal foglalkozott, hogy hogyan ju­tunk ki a mostani helyzetből. Kijelentette, hogy földosztással semmi esetre sem. — Iparosodásunkat nagy erővel folytatni kell a magyarság érdekében és a falu lakossá­gának érdekében, mert csak így vezethető le a munkanélküliség problémája. Friedrich István: Látom, már nincs sem­mi baj. Visszamegy miniszterelnöknek. (De­rültség.) Bethlen: Az a baj, hogy nagy proletártö­­megek vannak, amelyekkel szemben nem áll munkaalkalom. Ez a viszony folyton romlik, mert a közép- és nagybirtok folytonosan por­­lik. A telepítés diósa mulatság, kár arra paza­rolni a rendelkezésre álló kevés pénzt. Mindent el kell követni, hogy a földbirtok intenzívebb művelése újból lehetővé váljék. Ezután a javaslat részletintézkedéseivel fog­lalkozott. — Az volna a helyes — mondotta —, ha a hitbizománynak lehetőséget adnának, hogy há­rom évtized alatt házbirtokban, iparban, vagy tőkében keresse az elhelyezkedést, úgy, hogy kötöttségét is megtarthatja. Azt halljuk, hogy ma zsidó kezében van a tőke és nagy összefo­gásra van szükség ebben a vonatkozásban, hogy elhelyezkedhessen az iparban és a pénzügyi életben a keresztény tőke. Érdeke volna az ilyen elhelyezkedés az iparnak is. Annak, hogy iparellenes hangulat van, tulajdonképen az az oka, hogy túlnyomórészt nem keresztény kézben van iparunk és ennek folytán az antiszemitizmus az iparellenes for­májában éli ki magát. Beszédét azzal fejezte be hogy amikor sza­vazatát a javaslat mellett adja le, kéri az igaz­ságügyminisztert, ne tekintse politikai kérdés­nek a javaslatot, hanem tartsa nyitva az ajtót a meggyőzés számára, mert csakis a kölcsönös meggyőzés és eszmék útján juthatunk el ahhoz az egészséges megoldáshoz, amelyet ha meg­valósítunk, a kormánynak legnagyobb politi­kai sikere lesz. N­é­m­e­t­h­y Vilmos volt a következő felszó­laló. Hangoztatta, hogy a nagy hitbizományok területének csökkentése közérdek, de nem hiszi, hogy a hitbizományi kisbirtok létesítése alkal­mas eszköz volna a birtokés­aprózódások meg­akadályozására. Erre a célra a legmegfelelőbb a családi birtok intézménye. Mélyreható földreformra volna szük­ség, de legalább a törpebirtokosokat kell akkora te­rülethez juttatni, hogy belőle megélhessenek. A törvény­javaslatot nem fogadta el. R­a­j­n­i­s­s Ferenc azzal kezdte, hogy a hit­­bizomány német importintézmény. A javaslat a haladó konzervativizmus jegyében készült, még rosszakarattal sem lelhető fel benne a diktatórikus intézmény. A mam­már hitbizomá­­nyokra külön törvényt kellene hozni. A javas­latot elfogadta. Kor­ni­ss Gyula alelnök ezután napirendi indítványt tett, amely szerint a Ház leg­köze­­lebbi ülését kedden délután tartja. Az ülés 8 óra előtt ért véget. Pénteki hírek szerint j­imecs György lesz Szeged uj főispánja Budapest, január 31. Beszámolt a Délmagyar­­ország arról, hogy B­aranyi Tibor főispán legutóbbi felmentése után egymásután terjed­tek el hírek és kombinációk az új főispán ki­nevezése ügyében. A legkülönbözőbb nevek szerepeltek a kombinációkban először több szegedi névről beszéltek, majd arról érkeztek hírek, hogy a kormány más politikai tényezők közül készül kiválasztani a szegedi főispánt. Néhány nap előtt egy budapesti jelentés arról számolt be, hogy N­e­y Géza pest megyei fő­jegyző kinevezéséről tárgyalnak, de ezt a hírt sem erősítették meg. Pénteken este azután újabb tervről számolt be több budapesti jelentés, most már egészen konkrét formában. A hír szerint az új szegedi főispán vitéz Imecs György belügyminisztériumi titkár lesz, akinek kinevezéséről^ a jelentés szerint már megtörtént a döntés is. Vitéz I­m­e­c­s György eddig nem szerepelt a politikai életben; jól ismert, becsült és értékelt tisztviselője a belügyminisztériumnak. Kiváló fiatal, energikus egyéniségnek ismerik, aki már nem egyszer tett tanúságot munkásságával értékes kvalitásairól. Imecs György erdélyi csa­ládból származik, végigharcolta a világhábo­rút és magas katonai kitüntetésekben részesült. Előbb az államrendőrségnél teljesített szolgá­latot, onnan került át a belügyminisztériumba, ahol jelenleg az elnöki osztályban működik. A budapesti hírek a közeli napokra várják ki­nevezését. Kétszáz szótöbbséggel b­zán­kát szávazták a Sarrant-korm­ányok Páris, január 81. Izgalmas ülése volt pénte­ken a francia kamarának. A tegnapi kormány­­nyilatkozat után egész nap tartottak az inter­pellációk, majd Sarrant miniszterelnök válaszolt. Izgatott légkörben került sor az esti órákban a szavazásra. A helyzet még bizonyta­lannak látszott, de a szavazás eredményét tisz­tázta az a válasz, amit Sarraut Leon Blum kérdéseire adott. A miniszterelnök kijelentette, hogy a jobb­oldali szövetségekről szóló törvényt alkalmaz­ni fogja, ha arra szükség lesz,­­ a közelgő vá­lasztási kampány során pedig a rádiót az ös­­­szes pártok rendelkezésére fogja bocsájtani. A népfront erre elhatározta, hogy a kormány mellett szavaz, így az egész baloldal támogatá­sával nagy többséggel bizalmat szavaztak az új kormánynak. szó ellenében képviselő szavazott a kormány mellett. Menyasszonyi kelengyék Kondilisz tábornok hirtelen halála Athén, január 31. Kondilisz tábornok vá­ratlanul elhunyt, Kondilisz szívszorulásban szenvedett, hirtelen halálát szívszélhüdés okozta. Kondilisz legelszántabb ellenfele volt Veni­­zelosznak. 1935. márciusában a forradalom el­­­­len Kondilisz vezeti a hadműveleteket és sike­­r­­ül legyőznie Venizeloszt. Kondiliszt bízzák meg az új kormány megalakításával. Népsza­vazást rendel el, melynek az a célja, hogy el­döntse, visszajöhet-e II. György Görögországba. A népszavazás monarchista győzelmet hozott. Kondilisz elérte célját, II. György visszajöhe­tett Athénbe és Görögország ismét királyság lett. Közben Tsaldaris tábornok és Metaxas az­készen és rendelésre, ágy és asztalnemüek, sifonok,­­ Palisz Testvéraim­L­zal vádolták, hogy diktatúrára tör. A király visszatérése után Kondilisz lemondott, utóda Demerdzisz miniszterelnök lett. Athénből jelentik: Minthogy olyan hírek ke­rültek forgalomba, hogy Kondilisz tábornok mérgezés áldozata lett, elrendelték a holttest felboncolását. Valódi ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ZEI //-szem­üvegek lempeghizst&többftU­. ’» tl ÁliK M KELLER­­«­»nél. i­brasz u 3. Építkezési ScfMcsont » kaphatnak bankösszeköttetésünk révén azon építtetők, akiknek az építkezéshez nincs meg teljesen a szükséges tőke. Mindenfajta tégla és cser­p kiváló minőségben a legolcsóbb árak mellett. — Kiváló járdatégla is kapható. KERTÉSZ-TÉGLAGYÁR, Cserepes sor.

Next