Délmagyarország, 1936. április (12. évfolyam, 84-107. szám)

1936-04-01 / 84. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. cm. Telef­on: 23.33.« Kiadóhivatal, kbk­tím­ki­nyvtár és Jegyirodát Aradi ucca I. Telelom 13-06. — Nyomdát Un Lippi ucca 19. Telefont 13-00. — Távirati és leveleim» Délmagyarország, Szeged. Szerda, 1936 április 1. Ara­dó fillér XII. évfolyam, 84. sz. ELVElZETÉS s Havonta helyben vidéken et Budapesten 3.00, KÜllBIdttn­­ 6 40 pengd. — Egyes szem Ara hétKd*- ^­­ nap 10, vasár- és Ünnepnap 1« IIII. Mir­­dezetek felvétele tarifa szerint. Megje­ * leollt iett^Li­ppisont# rángni. ___________________IS 2 A pincelakások uj veszedelme A hétfői kisgyülésen a szegedi pincela­kásoknak egy uj veszedelméről szereztünk értesülést. Azt már jól tudjuk, hogy a világ egyetlen városában az egészséges lakások számához képest nincs annyi egészségtelen pincelakás, mint Szegeden. Ebben, hogy úgy mondjuk, ;­ verjük az egész világot. Ha az olimpiai mérkőzések közé beiktatnék ezt a verseny­számot is, akkor Szeged a világbajnoka vol­na a pincelakásoknak. Ezeket az egészségte­len pincelakásokat speciális városrendezési terv hozta létre. Egy rögeszme követel­te ebben a városban az „eszményi nivó­­t, — rögeszményi nivó, — azt, hogy a város minden pontja egyenlő magasságban legyen a tengerszint felett. Nincs a világon még egy város — mondjuk újra, — amelyik annyi áldozatot hozott volna ezért a rögesz­ményi nívóért, mint Szeged. Az egrieknek nem jutott eszükbe, hogy lebontsák a várat, Veszprém, Esztergom legszebb része maga­sabbra épült, mint a város többi része, Pécs maga lejtős helyre épült, Budapesten sen­kinek még csak eszébe sem jutott olyan ba­darság, hogy a Várhegyet lehozza a Vérmező magasságára, de Szegeden föl kellett tölteni városrészeket, el kellett temetni utcasoro­­kat, pincébe kellett sülyeszteni a földszintes lakások ezrét, hogy engedelmeskedjünk az eszményi nívó rögeszméjének. Ilyen történeti múltja van Szegeden ennek a kérdésnek. S ezek a pincelakások siralomházakká vál­tak. Szeged egyik legnagyobb exportcikke­­ a tuberkulózis. Napfény nélküli, levegőt­len, vizesfalú lakásokban laknak ezerszámra gyerekek, akik az anyatejjel a tuberkulózist szívják magukba. A nyári por s a téli pin­celakás a két nagy kerítője a tüdővésznek. Csak be kell nyitni az ajtót egy ilyen tömeg­­pincelakásba, a szellőzetlen odúban megér­ződik a múlt évi káposztafőzelék penetráns szaga, a falakra a penész, mint az őstehet­ség, rajzolja fel ijesztő képeit, a napsugár nem vigasztal, nem világít és nem mossa tisztára az elhasznált és elmérgezett levegőt,­­ a ketrecben egészségesebb viszonyokban él az apró jószág, az istállóban jobban érez­heti magát a ló, mint ahogy egyik-másik pincelakásban érezhetik magukat a gyötrő­dő felnőttek s isten legszebb ajándékai: a gyerekek. Eddig azt hittük, hogy ezek a pincelaká­sok csak azoktól rabolja el az egészséget és a mosolyt, akik benne lakni kénytelenek. Ed­dig azt hittük, hogy a pincelakásoknak csak közvetlen ártalmai vannak, irtják az egész­séget, terjesztik a tuberkulózist s szállítják a kifogyhatatlan beteganyagot a tüdőgondozó­nak. A hétfői kisgyűlésen azonban megtud­tuk azt is, hogy ezek a pincelakások akaszt­ják meg a városban az építkezést. A város ugyanis harcol azért, hogy na­gyobb adókedvezmények élénkítsék az épít­kezési kedvet. Mert az mégis megengedhe­tetlen, hogy Budapesten olcsóbb az építkezés, mint Szegeden s az olcsóbb épít­kezéssel terhelt házakban magasabb a bér, mint a drágább előállítási költségeket igénylő szegedi épületekben. S ezenfelül, amíg Budapest 25 évi adókedvezményt ad s adómentessége a pótadóra is kiterjed, addig Szegeden tizenöt éves az adókedvez­mény s a városi pótadóra nem terjed ki. Akinek van pénze, az természetesen Buda­pesten építkezik, nem Szegeden, mert az épületbe fektetett pénze ott sokkal magasabb jövedelmezőséget biztosít. A vá­ros polgármestere eljárt annak érdekében, hogy Szeged is legalább olyan kedvezményt kapjon, mint Budapest, de a minisztérium­ban azzal az ellenvetéssel álltak elő, hogy Szegeden lakásínség nincs, Sze­geden ötszáz üres lakás van ezidő szerint is, nincs tehát indoka annak, hogy a „szük­ségtelen" szegedi építkezést nagyobb kedvezményekkel elősegítsék. Honnan van ez az ötszáz üres lakás? A­ lakhatatlan, nedves, egészségtelen, gyilkos pincelakások adják az üres lakásoknak ezt a nagy számát. S ezért mondhattuk azt, hogy a szegedi pincelakások új vesze­delmet árasztanak, most már nemcsak azoknak ártanak, akik laknak benne, ártanak az egészséges lakásban lakóknak is, mert megakadályozzák az építési kedvezmények kieszközlését s ezzel útjában állnak az építkezések­nek is. A városnak védekeznie kell az üres laká-Berlin, március 31. Ribb­ent­rop nagykö­vet kedden délután 4 óra 45 perckor repülőgé­pen elutazott Londonba, hogy az eredeti ter­vek szerint este átnyújtsa az angol kormány­nak a német kormány válaszát. Dickhoff, a német küldöttség egyik tag­ja, a Reuter Iroda tudósítója előtt elutazása előtt a következőket mondotta: “ Nem tudom, hogy meddig időzünk Lon­donban, lehet, hogy 48 órát, lehet, hogy tovább. Politikai körökből származó értesülés sze­rint a német kormány válasza egészen rövid és tartalma olyan, hogy angol részről valószí­nűleg kedvező fogadtatásra fog találni. Londonból jelentik: Ribbentrop nagykövet a német küldöttség tagjaival este 8 óra 35 perckor megérkezett a croydoni repülőtérre, ahonnan gépkocsival azonnal Londonba hajtatott. A német delegáció körében közölték, hogy Ribbentrop szerdán délelőtt nyújtja át Eden külügyminiszternek a német válaszjegyzéket a locarnói hatalmak javaslataira. Eden kül­ügyminiszter minden intézkedést megtett, hogy a német delegátus fogadása után a választ azonnal közölhesse a többi locamói állammal és hogy azok nyomban állást foglalhassanak. A „Daily Express" szerint Hitler válaszának irányvonala a következő lesz: 1. Visszautasítja azt a felhívást, hogy a fran­cia—szovjet egyezmény elleni kifogásait a hágai nemzetközi bíróság elé vigye. 2. Visszautasít­ja azt a javaslatot, hogy a Raj­­navidéken húszkilométeres katonamentes kör­zet létesüljön. 3. Bizonyos feltételek mellett felajánlja, hogy elhalasztja a Rajnavidék megerősítését. 4. A huszonötéves támadást kizáró szerző­sök által terjesztett veszedelem a védekezésnek törvényes eszközei A város hatóságának meg kell vizsgálnia ezeket az üres lakásokat s azokat, melyek emberi lakás céljára nem alkalmasak, ki kell törölni az üres lakások statisztikájából. Ha az elöljárósági hivatal a tiszti orvos vélemé­nye alapján a háztulajdonosnak megtiltja azt, hogy üres helyiséget lakás céljára ki­adja, akkor a lakhatatlan üres helyiségeket az üres lakások között nyilvántartani tovább nem kell. Ha a város hatósága egyszer már a szükséges eréllyel végrehajtaná azt a ha­tározatot, hogy az egészségtelen lakásból kitelepíti a betegséggel és halállal eljegyzett lakókat, akkor nyomban ki fog tűnni nem­csak az, hogy Szegeden lakásfölös­leg nincs, hanem az is, hogy Szegeden nagy a lakásínség. S ha a város tud majd erre a lakásínségre hivatkozni, akkor nem lesz akadálya annak, hogy a Budapest­re megadott építési kedvezményekben ré­szesítsék ezt a várost is s nagyobb kedvez­mények, a hosszabb időre kiterjedő s a pót­adóra is vonatkozó adómentesség az épít­kezésnek olyan korát nyitja itt meg, amit évek óta kétségbeesve és hiába vár az ipar és a munkásság, désről szóló ajánlatát kibővíti azzal, hogy ezt Ausztriára, Csehszlovákiára és Litvániára is kiterjeszti. A Times szerint az angol miniszterek érte­kezletén az az aggodalom jutott kifejezésre, hogy a vezérkari megbeszélések esetleg túlságos tágkörűek lesznek. Ennek el­hárítására abban az irányelvben egyeztek meg a miniszterek, hogy előre tárgysorozatot kell készíteni és az angol birodalmi vezérkar által a megbeszélésekre kiküldendő tiszteket utasítani kell, hogy még az első tájékoztató megbeszélé­sek során se lépjék túl a tárgysorozatot és min­den kérdést a kormány elé terjesszenek döntés végett. A francia sajtó egyre erélyesebben sürgeti az angol—francia katonai tárgyalások megin­dítását s ezt a célt szolgálta Corbin londoni francia nagykövet látogatása is az angol kül­ügyminisztériumban. Éden külügyminiszter Varsittart külügyi államtitkár társaságában fogadta a francia nagykövetet, aki a március 19-én létrejött londoni megállapodásra való hi­vatkozással felszólította az angol kormányt, hogy tegye lehetővé az angol—francia vezér­kari megbeszélések mielőbbi megkezdését. A Danw Telegraph diplomáciai levelezője szerint Franciaország és Belgium tudni kíván­ta, hogy egy esetleges locarnói háború kezde­tén milyen szárazföldi tengeri és légierővel síelne sesritsérifikre Anglia? Nagyon valószínűt­len, hogy az angol vezérkar ilyen részletes megbeszélésekbe bocsátkozzék. Az angol ten­geri haderő jelentékeny része az olasz—abes­­­szin viszály miatt jelenleg a Földközi-tengeren van lekötve. Ribbentrop Londonba érkezett, szerdán délben átnyújtja Edennek a német jegyzéket

Next