Délmagyarország, 1936. július (12. évfolyam, 155-181. szám)

1936-07-01 / 155. szám

SZEGED. Szerkesztet«g. Somogyi ucca 12*I. «m. Telefon: 73»33..Kiadóhivatal, költ.Önkönyvtér «» Jegyiroda: Aradi ucca iSv Telefoni 13-06. . Nyomdai Löw Cipői ucca 1«. Teletöm 13-00.­­ TAvIraft *• levClelmi DCl­c araororsien. Szeged Szerda, 1936 Julius 1. wp ° i Ara IO fillér XII. évfolyam, 155/sz. Előfizetés : Havonta Helyben 3.ZO rlddken tt Budapesten 3.00. kü­lföldttq 0. 40 pengd. — Egyes szám­ara hétköz. nap­lO. vásár— és Ünnepnap ló UU. Hír­­detések f­elvétele tarifa szerint. Meg Je, 1. nik hétfő kivitelérei naponta raggal Katonazene nélkül Mivel versenghetnek egymással a vidéki magyar városok a szabadtéri játékok divatba­­jött rendezésében? A versengésnek kétségte­lenül több eszköze van, a tér adottsága,­­ a produkció kulturfoka, a nyújtott látványosság, a szereplőknek — ha szabad azt mondani^ — művészi szexepilje, a látogatók tömege, mind eszköze lehet a versengésnek. A sikernek vannak importált eszközei és vannak helyi eszközei. A kulturális szempontok kétségte­lenül minden látványosság és minden tömeg­szenzáció fölé helyezik azokat a megnyilat­kozásokat, melyek egy-egy magyar vidék, vagy magyar város kulturszeretetét és kultur­­képességét juttatják kifejezésre. Ezek a megfontolások azok, melyek miatt a szegedi szabadtéri játékok rendezésének ze­nei részét aggodalommal figyeljük, ha közös­séget akarunk vállalni abban a törekvésben s osztozkodni akarunk abban a fáradozásban, mely a játékok színvonalának az elérhető ma­gasságra való emelését tűzték ki célul. A nyil­vánosság előtt hangzott el az az aggodalom, hogy a helyi és közelvidéki katonazenekarok szerepeltetése a játékok kulturális nívóját rendkívüli mértékben fogják megterhelni. A katonazenekaroknak rendszerint kapcsolatuk nincs ahhoz a városhoz, amelyben a dobot verik és a trombitát fújják a déré!­ és jós­án­­dékú zenészek. Sem a mai igényekhez, sem a mai kulturális szükségletekhez, sem a zenei népkultúra mai fejlődési fokához nem való már az a szegénység, ami a vidéki magyar városokban a zenekari zene tekintetében megvan s ami egyedül ad létjogosultságot a katonai zenekaroknak hivatásukon és képes­ségükön túlmenő feladatok — nem betölté­sére, de vállalására. Vannak és voltak min­dig az elnézésnek olyan szempontjai, melyek a katonazenekarok filharmóniai kísérletei előtt is szemet hunytak, — elvégre in mag­­nis et voluisse sat est, de a katona­zenekarok minden produkciója a fortissi­­m­ójuknál hangosabban, — pedig ez már valami, — kiabált városi polgári zenekarok megszervezése után. A hangos filmek kora óta az állástalan ma­gyar zenészek száma fájdalmasan megszapo­rodott. Szomorú helyzetük azonban valamire mégis jó volna: most van ideje és alkalma annak, hogy a magyar városok polgári ze­nekarok felállításával foglalkozzanak. Ezen a téren Szeged város joggal vállalhatja a kezdeményezés érdemét. Ennek a városnak van már olyan zenekedvelő és zeneértő kö­­zönsége, hogy közvetve és közvetlenül egy komoly zenekar eltartásának terheit vállalni merje. A városi színházat is függetleníteni kellene már a katonazenekarok játékától s minden komoly operaelőadást veszélyezit,ő gyakorlatlanságától. A fogadalmi templ­om zenés miséi is foglalkoztathatnák a felállítan­dó zenekart, — olyan cél ez, amiért áldozni szabad és áldozni érdemes. S a filharmonikus hangverseny szegedi közönsége­s többet és magasabbrendűt kiván már, mint amennyit katonazenekarral nyújtani lehet számára. Amikor Kaposvár a maga erejéből példát­lan magasfokú zenekari és énekkari teljesít­ményt produkált, amikor Kecskemét lassan a modern magyar énekkarok Weimar­jává vá­lik, lehet akkor az ország nyilvánossága elé kiállni Szegednek a közelvidék­ről ide összetrombitált katonazeneka­roE c­i­n­t­á­n­y­é­r­j­a­i­v­al és nagydob­jaival? Valamit talán ennek a város­nak is nyújtani kellene ahhoz, ami a Dóm­téren a szabadtéri játékokban történik. Ha az idén már elkéstünk ahhoz, hogy a produk­ciókban közvetlen részt véve, a magunk kultúrképességének bizonyságát adjuk s hogy a magunk kultúrájából is adjunk valamit a nézőknek, most kell hozzáfogni ahhoz, hogy a szabadtéri játékok folytatása során erre is kerüljön alkalom. Most kell hozzáfogni ah­­hoz, hogy a jövő évre már városi zene­kar álljon a szabadtéri játékok rendezőségé­nek rendelkezésére, amelyik azután szegedi kitűnő amatőrökkel kiegészülve, nagy sze­gedi zenekart tud majd a szabadtéri játékok rendezői s a város részére szolgáltatni. Amíg azonban ennek ideje el nem érkezik, szakítani kell azzal a játékok kultur­­színvonalát veszélyeztető terv­vel, hogy idevezényelt katonaze­nekarok közreműködésével mutassák be a szabadtéri János vitézt. Elvégre nem a Prinz Euge­n-marsot és nem a Klapka-indulót, vagy K­r­a­id Antal népdal­egyvelegét kell játszaniok, s operai zenekar színvonalán álló teljesít­ménnyel vehetnének csak részt a szegedi já­tékokban, erre pedig képtelenek. A Fő­városi Zenekar lehozatala nem kerül többe mint amennyit a katona­zenekarok szabadtéri nagygyakorlata fel­emésztene. S ha ez így igaz, akkor nem sza­bad töprengeni a megoldáson. Semmi sincs tőlünk olyan távol, mint a katonazenekarok megbántása. Nagyon kitü­nően és nagyon derékul, buzgón és lelkes kö­telességtudással látják el feladatukat s hiva­tásuk körén belül mindenben elfogadhatót is nyújtanak. De amit most tervbe vettek, az kivül esnek hivatásuk körén, meghaladná ké­pességüket, idegen feladatok elé állítaná a derék zenészeket s igy sem a szabadtéri játé­kok érdeke, sem a katonazenekaroknak kijá­ró tapintat nem engedi meg azt, hogy operai zenekar feladatát bízzák a katonazenekarok kitűnő trombitásaira, dobosaim­­­á­­­saira. Genif. Junitie 30. A kettős ünnepen Genfben több fontos politikai megbeszélés folyt le. Genfbe érkezett Leon Blum francia miniszter­elnök, akit felesége is elkísért Svájcba. Meg­érkezése után baráti vacsorán látta vendégül Edent és több angol politikust. Blum megegye­zett az angolokkal az angol és francia érdekek messzireható közösségében. Ebből azt látják, hogy az angol—francia front ismét teljesen helyreállott és olyan erősnek , amilyen már sok év óta nem vol Vasárnap Montreuxban folytat­t francia megbeszéléseket, amely ö­rült az ausztriai Habsburg-rést lehetőségének kérdése is. Felkérték an.. ....c osztrák kancellárt, hogy utazzon Genfbe leg­alább egy napra és tájékoztassa a politikuso­kat Ausztria helyzetéről. ul» igwiuM i Olasz tüntetés Genf brr • a négus ellen Izgalmas események a népszövetségi közgyűlés első n A né«?Mi megjelent a Népszövetség előtt és­­ mondott . A tüntető olasz újságírókat eltávolították a Bizalmas tanácskozások az osztrák Habsburg-restaurációról - nigg átvette a meghívást, de nem megy Genfbe A négyi a Népszövetség közgyűlésén Genf, június 30. A népszövetségi közgyűlés 16-ik ülésszakának második szakasza kedden délután kezdődött meg Eden elnöklésével. Fel­olvasták Benes cseh köztársasági elnök leve­lét, amelyben lemond a közgyűlés elnökségé­ről. A lemondó levél felolvasása közben lépett a terembe Hailé Szelasszié az abesszin küldöttség élén. A négus és kíséretének minden tagja fekete ünnepi ruhát viselt. Benes levelének felolvasá­sa után E­d­e­n a közgyűlés nevében köszönetet mondott­ Benesnek, a közgyűlés táviratilag hoz­za ezt Benes tudomására. Ezután elfogadták a mandátumos bizottság jelentését. A bizottság nem foglalt állást annak eldöntésére, hogy a négusnak van-e joga az abesszin küldöttséget vezetni. A bizottság meg­állapítása szerint ennek elbírálása nem tartozik a mandátumos bizottság hatáskörébe. Ezután a közgyűlés elnökének megválasztá­sára került sor, a titkos választás utján Van Zeeland belga miniszterelnök lett az elnök, aki az eredmény közzététele után azonnal szó­lásra emelkedett és utalt azokra a súlyos fel­adatokra, amelyeket a mostani közgyűlésnek meg kell oldani. Ezután felolvasták az olasz kormány emlékiratát. Az olasz jegyzék visszapillantást tesz a békél­tetési tárgyalások kudarcára és beszámol az Abesszíniában eddig uralkodott barbár áll­­a­­tokról, majd ismerteti Olaszország civilizáei­s tevékenységét a megszállás óta. Végül az ola­z kormány kijelenti a jegyzékben, hogy feltétle­nül szükség van a Népszövetség reformjára. Ezután az argentin kiküldött emelkedett szó­lásra, hogy mégegyszer megindokolja kormá­

Next