Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)
1936-11-03 / 259. szám
SxbgeD. scerkettMtég: Somogyi UCCA 77. I. em. Telefont73>33..KlBdGhlVotaltk»lc«»nkönyvsor «• legylodai Áradt ucca S. Telefon: 13*06. Nyomda: L6W Upól ncea 19. Telefon: 13 00. . lovlalle* le-velclir>; DélmBoynromOa. Szepe4 Kedd, 1936 november 3. Ara fy fillér XII. évfolyam, 259. sas. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken .• Budapesten 3,00, külföldön 6.40 pengő. — Egyes szám Ara hétköznap 10, vasút* *s Ünnepnap 1111. Hirdetések elvétele tarifa szerint. Meglő,e—MVenede kivételével naponta reggel, A szegedi koldusadó igazságtalanságai A szegedi koldusadó intézményével szemben egy ízben ezen a helyen kifejtettük már aggodalmainkat. Megmondottuk, hogy a legjobb szándékúnak tartjuk a törekvést s a legtöbb segítő szándék és jóakarat tömörülését látjuk a kezdeményezésben, amikor azonban a közteher megállapításáról és kivetéséről van szó, akkor nem elég azoknak részvételét biztosítani, akik a különböző jótékonysági egyesületek vezetésében inkább a jótékonyság cselekedeteiben, mint a fedezet megteremtésében szerezhettek gyakorlatot. Közterhet kivetni, közterhet szétosztani nem úgy kell, mint utcai gyűjtéseket megszervezni, amivel nem azt akarjuk mondani, hogy ahhoz nem kell nagy gyakorlat s különös képesség, hanem azt, hogy más tapasztalatokra és más szempontokra van szükség a közterhek megállapításában és kivetésében. A belügyminiszter az uccai koldulást eltiltotta s a városok kötelességévé tette a koldusaikról való gondoskodást. A város most a koldusellátás költségeit a városi polgárság önkéntes felajánlásával akarja biztosítani, H7vetvén mindenkire azt az összeget, aminek önkéntes elvállalására számít. Tévesen és sérelmesen történt azonban annak az alapnak megállapítása, ami a járulékok összegeinek megállapításánál elfogadtak. A város ugyanis az egyházi adót pótlékolta meg és pedig olyan módon, hogy a római katolikusok az egyházi adójuk hatvan százalékát, a reformátusok az egyházi adójuk 36 és a zsidó vallásnak az egyházi adójuk 24 százalékát fizessék évente a városnak koldusadóban. Ez az adóztatás, ha nem is gondolunk arra, hogy mindenki meg fogja tartani a maga külön szegényeit, mérhetetlenül magas. A város nem tudja, mennyire van szüksége, szükséglet megállapítása nélkül történik a fedezet behajtása. A kivetés nem kötelező s amikor arra számítanak, hogy egy nagy rész elesik, akkor voltaképen arra gondolnak, hogy a nemfizetők kieső járulékát fizessék a fokozott kötelességtudással és fokozott szociális lelkiismerettel bírók. Az egyházi adó ma igen jelentékeny közteher, önkéntes vállalkozással, törvényes intézkedés nélkül annak 24—60 százalékát egyszerűen pótlékként kivetni a túladóztatáshoz vezet, ami kevesebb pénzügyi eredményt biztosít, mint alacsonyabb százalékú pótlékolás. Akinek száz pengő egyházi adója van, az fizessen hatvan pengőt, ha katolikus, harminchat pengőt, ha református és huszonnégy pengőt, ha zsidó vallású, nemcsak abszolút mértékkel mérve túlságos nagy teher, de relative is egyenlőtlenségre mutat. Ezt az egyenlőtlenséget csak fokozza az a körülmény, hogy a katolikus egyházközségek nem azonos arányban adóztatják meg híveiket. A belvárosi katolikus egyházközséghez tartozók aránylag többet fizetnek, mint a rókusi, vagy alsóvárosi katolikus hívők. Ezer pengő jövedelem után többet fizet a katolikus hívő a belvárosban, mint felsővárosban. Így állnak elő azután olyan aránytalanságok, hogy amíg például Pongrácz Albert havi öt pengő, Keller Mihály havi 1 P 90 f, addig Korányi Jenő és Tonelli Sándor havi 17 P koldusadó fizetésére kaptak felhívást. Hibája ennek a rendszernek az is, hogy például a görögkeletiek a kivetésekben nem szerepelnek, mert a görögkeletiek egyházi adót nem fizetnek. Nem fizetnek egyházi adót a felekezeten kívüliek sem, azok sem szerepelnek így a koldusadófizetők névsorában. Szegeden, mint értesülünk, húszezren fizetnek kerek számban egyházi adót s ebből legalább tizenötezerre vetettek ki koldusadót is, mert a legkisebb adózókat mentesíteni akarták a koldusadó fizetése alól. Semmi ellenőrzése nincs annak, hogy adózók nem maradtak-e ki ebből a lajstromból s ki fogja most az összes szegedi adózók közül kiemelni azokat, akik egyházi adót nem fizetnek ? A koldusadó kivetése fényt, — vagy árnyékot? — vet az egyházi adóztatás módjára. Minden felekezeten belül találunk hasonló jelenségeket. Vannak kivetések, melyeket az adózó egészen bizonyosan soknak és méltánytalannak fog tartani s vannak megállapítások, melyeknek csekélysége és alacsonysága miatt maga az érdekelt fel fog szólalni. Miután a kivetési lajstromba betekinteni nem szabad, igyekeztünk személyes utánjárással képet alkotni magunknak a kivetés mérvéről s a rendelkezésünkre álló adatok elégségesek ahhoz, hogy az egész rendszer hibái és téves s hibái és tévedései alapján keresztülvihetetlen módjáról meggyőződjünk.. Példáink és bizonyítékaink: A tisztviselők ről már szóltunk: Korányi Jenő és Tonelli Sándor 17—17 pengőt fizethetnek havonta, míg Pongrácz Albertra 5, Keller Mihályra 1 P 9 Tf, dr. Zámbó György ny. árvaszéki elnökre 50 fillér, Meskó Zoltán ny. tábornokorvos (háza van és gyümölcsöse) 1 P 30 f, Kemenesy Tibor 1 P 40 f. Kovács Rókus táblai tanácselnök urra 30 fillér, Turóczy Mihályra (házai és szőlője van tiszti főügyészi fizetésen kivül) havi 80 fillér, Szepessy Aladár pénzügyigazgató havi T P 50 f, Reich Miklós bankigazgató havi 80 fillér, Zimmer Alajos nyugalmazott ezredes havi 1 pengőről, dr. Szalay József ny. rendőrfőkapitány havi 1 P 50 fillérről, Baár Jenő OTI-igazgató 1 P 30 fillérről, Kiss Jenő postaigazgató 1 P 20 fillérről, Berzeviczey Domokos 3 pengőről, dr. Szilágyi Ferenc Műv. üzletvezetőhelyettes Havi 1 pengőről kapott felhívást. Külön figyelmet érdemelnek az egyetemi tanár urak, akik közül Vidakovits professzor úr 9 P-vel (csak kuriózumképen : ugyanennyi van kivetve özv. dr. Aigner Károlynéra is), Csekey tanár úr havi 3, Szentgyörgyi Albert havi 1 P 70 f, dr. Baló József 1 P 70 f, Szentpétery Zsigmond 2 P 10 f, dr. Bay Zoltán 1 P 70 f, Győrffy István havi 2 P, Berecz János havi 2 P 40 f, Schmidt Henrik 2 P 10 f, dr. Gellért Albert havi 1 P, Purjesz Béla 3 P, Kramát Jenő 2 P 30 f, Menyhárt Gáspár 3 P, Ries Frigyes 4 P, Veress Elemér 3 P, Issekutz Béla 2 P 50 f havi járulékkal vannak megróva. Az ügyvédek közül felemlítjük dr. Széll Gyula kamarai elnök urat, aki havi 40 fillérrel, dr. Gróf György, a Szeged-Csongrádi ügyésze, havi 40 fillérrel, Szenttamásy Miklós (kúriai bírói nyugdíjjal) havi 1 P 40 f, dr. Kersch Ferenc 40 fillérrel, dr. Gyürki Gyula havi 20 fillérrel, dr. Kertész Béla havi 10 pengővel, dr. Grüner István havi 6 pengővel, dr. Szabó Béla havi 1 P 60 fillérrel, dr. Burger Béla havi 1 P 40 fillérrel, dr. Csonka Nándor havi 50 fillérrel, Vinkler Elemér havi 1 P ?~0 fillérrel szerepel a névsorban. A földbirtokosok közül a rendszer helyességét eléggé demonstrálja az a körülmény, hogy dr. Telbisz Imre havi 1 P 30 fillérrel szerepel a lajstromban. A mérnökök közül Ottovay Istvántól 7 P 50 fillért kívánnak, Bokor Mihály főmérnöktől 80 fillért, Markovics Szilárdtól pedig 2 P 70 fillért. Az orvosok ról az egyetemi tanárok között tettünk már említést s idetartozik dr. Meskó Zoltán ny. tábornok-orvos ur T P 30 filléres kivetése is Beretzk Péter havi 5 pengőt, dr. Tóth Jenő 4 pengőt, Jung Sándor (házai és földjei vannak és VI. osztálybeli fizetése) havi 2 P 80 fillért, dr. Pap Nándor havi 50 fillért, dr. Falta Marcel 1 P 60 fillért fizethet a kivetés alapján. A közjegyzők közül Sirsich Györgyre havi 2 P, dr. Gálffy Ferencre 2 P 10 fillér van kivetve. A gyógyszerészek közül a Leinzinger-patika 1 P 80 fillért, Barcsay Károly T P 50 fillért, Borbély József havi két pengőt fizethet, tovább ezen a téren nem folytattuk érdeklődésünket. Vannak más kategóriá ba tartozó adózók is: Pick Jenőtől havi 45 pengőt, özv. Holtzer Gyulánétól havi 36 pengőt, Shvoy Kálmántól havi 30 pengőt, a Wagner cég tagjai fejenkint havi 26 pengőt, Vértes Miksától 24 pengőt, Mihalovits Dezsőtől havi 15 pengőt, Grüner Gézától havi 8 pengőt, Schwartz Kálmántól ugyanannyit, dr. Gróf Árpádtól havi 17 pengőt, a Scheffer Örökösök Feketesas-uccai palotáink után havi