Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)
1936-11-03 / 259. szám
Kedd, 1936 november 3, DILWAGYAROW^^r- I kereskedőellenes intervenciók, a kamarai választások és a szabott árak kérdése a Kereskedők Szövetsége nagytanácsi ülésén ( A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa hétfőn este a Lloyd-Társulat helyiségében népes értekezletet tartott. Az ülést Varga Mihály megnyitója vezette be. Kegyeletes szavakban emlékezett meg Gömbös Gyula miniszterelnök elhunytáról, majd a nemrégiben elhunyt Gárgyán Imre bornagykereskedőt, a szövetség egyik régi tagját parentálta el. A parentálé szavakat a nagytanácsa tagjai állva hallgatták végig. Beszámolt ezután Varga elnök a vidéki kereskedői érdekképviseletek szegedi értekezletéről és kifejtette, hogy a kereskedők ezután is arra lognak törekedni, hogy a város idegenforgalmát növeljék. Megemlékezett ezután az elnök a törvényhatósági érdekképviseleti választásokról. A szövetség nagytanácsa három tagú bizottságot küldött ki, hogy a választás dolgát megbeszélje a többi érdekképviseletekkel. Iritz Béla, Korda Jenő, Markovics Szilárd, Paul Adolf és dr. Kertész Béla felszólalása után a bizottságba Varga Mihályt, dr. Kertész Bélát és Löffler Györgyöt delegálták. A szabott árak kérdéséről dr. Landesberg Jenő referált. A kérdés most ismét az érdeklődés középpontjába került, a szövetségnek az az álláspontja, hogy a szabott árak kérdését törvényhozási úton nem tartja megoldhatónak, ez a szövetség szerint a kereskedői nevelés ügye. Vitéz Kakuszi István fontosnak tartja a szabott árak kérdésének tárgyalását, mert szerinte vannak üzletek Szegeden, ahol a szabott árakat nem tartják be. A tisztességtelen verseny nemzetközi megállapodásairól dr. Kertész Béla tartott előadást. A szabott árak be nem tartása — mondotta — kimenti a tiszességtelen verseny kritériumát. Jól teszik a kereskedők, ha ilyen konkrét esetekről tudnak, azt jelentik a kamaránál. Dr. Kertész Béla ezután a borfogyasztási adó ügyét ismertette. Egyes törvényhatóságok mozgalmat indítottak, hogy a borfogyasztási adót emeljék fel. Négy évvel ezelőtt Szeged törvényhatósága majdnem egyhangúlag kérte az adó mérséklését és ennek eredménye volt azután, hogy 50 százalékkal mérsékelték az adót. A borfogyasztási adó újbóli felemelése súlyos veszélyt jelentene Schwarz Béla a borkereskedők részéről világította meg a kérdést, szerinte az adó felemelése nemcsak a kereskedőt, hanem az italmérőket, vendéglősöket és a gazdákat is egyaránt súlyosan érintené. Szóvátette, hogy a borkereskedőket egy másik sérelem is foglalkoztatja. Tudomásukra jutott, hogy a kormány két céget, finanszírozott, az egyik a Hangya, a másik szintén egy szövetkezeti hogy magasabb áron vásárolják fel az új bortermést. A szövetkezetek megbízottai Szegeden is feltűntek és kereskedőellenes tevékenységet folytatnak. A való helyzet az, hogy nem fizetnek magasabb árat a borért a szövetkezetek, de működésük rendkívül sérti a legális kereskedőket. A szövetség nagytanácsa ezután dr. Kertész Béla és Löffler György felszólalása után elhatározta, hogy megfellebbezi azt a legutóbbi közgyűlési határozatot, amely a borfogyasztási adó felemelését kérte. A városi strand fejlesztése, fedett uszoda és hullámfürdő Téli tervek és tárgyalások (A Délmagyarország munkatársától.) A törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén bejelentette a polgármester, hogy a város hatósága foglalkozik a városi strand továbbfejlesztésének kérdésével. A mérnöki hivatal elkészítette a hullámfürdő tervét, mégpedig a Torontálitérnek az újszegedi templom előtti részére, ez ellen a megoldás ellen azonban egyházi körök kifogást emeltek a templom közelsége miatt. A polgármester honorálta ezt a kifogást, bár megállapította, hogy a fürdőt távolság választaná el a templomtól, mégis úgy határozott, hogy a mérnöki hivatallal új terveket készíttet, mégpedig a Tisza árterületére. A közgyűlést ezt a bejelentést tudomásul vette és a költségvetési vita majd minden szónoka megállapította, hogy a városi strand beváltotta a várakozásokat, a városnak tehát tovább kell haladnia a standfejlesztés útján. A Magyar Úszó Szövetség déli kerületének vezetősége legutóbb beadványt intézett a városhoz. A szövetség a fedett uszoda megteremtésére kéri a város közönségét. Beadványában rámutat ennek az intézménynek nagy idegenforgalmi és sportjei elsőségére. Hivatkozik arra, hogy a MUSz a vizipólóbajnokság versenyeiben bevezeti a kétfordulós rendszert, ami azt jelenti, hogy a csapatok évente kétszer Belvárosi Mos! Kedd utoljára mérkőznek egymással, mint a futballban. Ha ez megvalósul, a szegedi úszóélet lemarad, mert Szegeden nincs lehetőség a téli tréningre. Elsősorban ezért lenne szükség a fedett uszodára, amelynek problémáját a város olcsón megoldhatná. A fedett uszoda céljára kiválóan alkalmas lenne a Zsótérháznak az a része, amelyben a Korzó Mozi működik. A szükséges átalakítási munkálatok költsége nem haladná meg az ötvenezer pengőt, a fedett uszoda fenntartása sem kerülne sokba, mert a város itt hasznosíthatná az ezerméteres ártézi kút jelenleg veszendőbe menő melegvízfeleslegét. A fedett uszoda a városnak nagy jövedelmet biztosító vállalkozása lenne. A kerületi szövetség minden tekintetben rendelkezésére állana a városnak, hogy ezt a tervet minél könnyebben megvalósíthassa. A kérdés a hétfői tanácsülésen került szóba. Benkey Tápot,i kulturtanácsnok ismertette a MTISz déli kerületének beadványát. Határozatot természetesen nem hozott a tanács, de kimondotta, hogy az ügyben megkezdi a szükséges tárgyalásokat. Ezzel kapcsolatban dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok bejelentette, hogy rövidesen benyújtják a SzUE javaslatát a hullámfürdő ügyében. Mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a város ne a hullámtéren, hanem a SzUE területén rendezze be a hullámfürdőt. Az ujszegedi uszodát ugyanis az a konkurrencia, amelyet a hullámfürdő jelentene, súlyosan érintené, viszont az ujszegedi uszoda a várossal kötött szerződés értelmében mintegy húsz év múlva teljes ellenszolgáltatás nélkül a város tulajdonába megy át, így a város tulajdonképpen a saját üzemébe fektetné be a hullámfürdő költségeit és ebben az esetben egyesíteni lehetne az uszodát a városi stranddal. Az idén kezdődő inségmunkák keretében építi tovább a vá Nászút féláron,79 Magyar zenés vláték, jávor, Kabos, Ina!, Erdélyi Széchenyi Mozi Kedd utoljára Az utolsó akkord Minden Idők legnagyszerűbb hangos filmje. 5,7,8 3 őszi szilivainii már beérkeztek és jól felszerelt raktárral várja Önt az a Tisza Lajos körúton. liven, norcellán, zománcedény háztartási cikek ás díszműárukt, alpacca evőeszközök legnagyobb választákban, az ismert olcsó szabott árakon! ros a strandfürdőt, tehát semmi akadálya sincs annak, hogy a hullámfürdőt is az ínségmunkák keretében készítsék el az uszodában. A tanács részletesebben nem foglalkozott a kérdéssel, valószínű, hogy a fedett uszodával együtt tárgyalják ezt is le. Megalakítják a légoltalmi bizottságot (A Délmagyarország munkatársától.) A polgári légvédelemről szóló törvény végrehajtási utasítása értelmében minden városban meg kell alakítani a polgári légoltalmi bizottságot. A végrehajtási utasítás az egyes városok polgármestereit bízza meg a bizottságok megalakításával. Dr. Pálfy József polgármester most hajtotta végre a rendelkezést. A bizottság tagjai a következők: a szegedi vegyesdandár parancsnoka, az államrendőrség szegedi kapitányságának vezetője, aki egyszersmind polgári légoltalmi parancsnok is a város területén, a tiszti orvosi hivatal egyik orvosa, a városi mérnöki hivatal egyik mérnök-tagja, a tűzoltófőparancsnok, a munkavédelmi hivatal vezetője, a csendőrkerületi parancsnok, a testnevelési vezető és a cserkészkerületi parancsnok. A légoltalmi bizottság november 10-én délben 12 órakor tartja alakuló ülését a városháza tanácstermében. fl motorosvonat halálra gázolta a részeg napszámost (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap délután halálos szerencsétlenség történt a nagylaki vasútállomás közelében. A battonyai motorosvonat az esti órákban elütötte Sipkas István 54 esztendős napszámost. A vonat kerekei halálra roncsolták, segíteni nem lehetett rajta. Sipkai, amint a nyomozás megállapította, ittas volt és ilyen állapotban került a vasúti sínekre. A vonatvezető az esti szürkületben, nem láthatta Sipkait, annál kevésbé, mert valószínűleg lefeküdt a sínekre és a motoros vezetője csak akkor vette észre a dolgot, amikor a szerencsétlenség már megtörtént. A szegedi vizsgálóbíró hétfőn délelőtt kiutazott a helyszínre. Az eddigiek szerint a halálos szerencsétlenségnek egyedüli oka a szerencsétlenül járt napszámos volt. A szezon eseménye mm egyetlen vendégszereplése. Idegfeszítő érdekességek, intimitások a berlini olimpiászról. Csütörtök a Belvárosiban. Rendes helyárak.