Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-03 / 259. szám

Kedd, 1936 november 3, DILWAGYAROW^^r- I­ kereskedőellenes intervenciók, a kamarai választások és a szabott árak kérdése a Kereskedők Szövetsége nagytanácsi ülésén ( A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa hétfőn este a Lloyd-Társulat helyiségében né­pes értekezletet tartott. Az ülést Varga Mi­hály megnyitója vezette be. Kegyeletes szavak­ban emlékezett meg Gömbös Gyula miniszter­elnök elhunytáról, majd a nemrégiben elhunyt Gárgyán Imre bornagykereskedőt, a szövetség egyik régi tagját parent­ál­ta el. A parent­álé szavakat a nagytanácsa tagjai állva hallgatták végig. Beszámolt ezután Varga elnök a vidéki ke­reskedői érdekképviseletek szegedi értekezleté­ről és kifejtette, hogy a kereskedők ezután is arra lognak törekedni, hogy a város idegen­­forgalmát növeljék. Megemlékezett ezután az elnök a törvény­­hatósági érdekképviseleti választásokról. A szövetség nagytanácsa három tagú bizottsá­got küldött ki, hogy a választás dolgát megbe­szélje a többi érdekképviseletekkel. Iritz Béla, Korda Jenő, Ma­rkovics Szilárd, Paul Adolf és dr. Kert­ész Béla felszólalása után a bizott­ságba Varga Mihályt, dr. Kertész Bélát és Löff­ler Györgyöt delegálták. A szabott árak kérdéséről dr. Landesberg Jenő referált. A kérdés most ismét az érdek­lődés középpontjába került, a szövetségnek az az álláspontja, hogy a szabott árak kérdését törvényhozási úton nem tartja megoldhatónak, ez a szövetség szerint a kereskedői nevelés ügye. Vitéz Kakuszi István fontosnak tartja a szabott árak kérdésének tárgyalását, mert sze­rinte vannak üzletek Szegeden, ahol a szabott árakat nem tartják be. A tisztességtelen verseny nemzetközi meg­állapodásairól dr. Kertész Béla tartott elő­adást. A szabott árak be nem tartása — mon­dotta — kimenti a tiszességtelen verseny kri­tériumát. Jól teszik a kereskedők, ha ilyen kon­krét esetekről tudnak, azt jelentik a kamará­nál. Dr. Kertész Béla ezután a borfogyasztási adó ügyét ismertette. Egyes törvényhatóságok mozgalmat indítottak, hogy a borfogyasztási adót emeljék fel. Négy évvel ezelőtt Szeged törvényhatósága majdnem egyhangúlag kérte az adó mérséklését és ennek eredménye volt azután, hogy 50 százalékkal mérsékelték az adót. A borfogyasztási adó újbóli felemelése súlyos veszélyt jelentene Schwarz Béla a borkereskedők részéről vi­lágította meg a kérdést, szerinte az adó fel­emelése nemcsak a kereskedőt, hanem az ital­mérőket, vendéglősöket és a gazdákat is egy­aránt súlyosan érintené. Szóvátette, hogy a borkereskedőket egy másik sérelem is foglal­koztatja. Tudomásukra jutott, hogy a kor­mány két céget, finanszírozott, az egyik a Hangya, a másik szintén egy szövetkezeti hogy magasabb áron vásárolják fel az új bor­termést. A szövetkezetek megbízottai Szege­den is feltűntek és kereskedőellenes tevékeny­séget folytatnak. A való helyzet az, hogy nem fizetnek magasabb árat a borért a szövetkeze­tek, de működésük rendkívül sérti a legális kereskedőket. A szövetség nagytanácsa ezután dr. Ker­tész Béla és Löffler György felszólalása után elhatározta, hogy megfellebbezi azt a legutóbbi közgyűlési határozatot, amely a borfogyasztási adó felemelését kérte. A városi strand fejlesztése, fedett uszoda és hullámfürdő Téli tervek és tárgyalások (A D­élmagyar­ország munkatársától.) A törvényhatóság legutóbbi közgyűlésén bejelen­tette a polgármester, hogy a város hatósága foglalkozik a városi strand továbbfejlesztésé­nek kérdésével. A mérnöki hivatal elkészítette a hullámfürdő tervét, még­pedig a Torontáli­térnek az újszegedi templom előtti részére, ez ellen a megoldás ellen azonban egyházi körök kifogást emeltek a templom közelsége miatt. A polgármester honorálta ezt a kifogást, bár megállapította, hogy a fürdőt távolság­ vá­lasztaná el a templomtól, mégis úgy határo­zott, hogy a mérnöki hivatallal új terveket készíttet, még­pedig a Tisza árterületére. A közgyűlést ezt a bejelentést tudomásul vette és a költségvetési vita majd minden szónoka meg­állapította, hogy a városi strand beváltotta a várakozásokat, a városnak tehát tovább kell haladnia a standfejlesztés útján. A Magyar Úszó Szövetség déli kerületének vezetősége legutóbb beadványt intézett a vá­roshoz. A szövetség a fedett uszoda megterem­tésére kéri a város közönségét. Beadványában rámutat ennek az intézménynek nagy idegen­­forgalmi és spor­tjei elsőségére. Hivatkozik ar­ra, hogy a MUSz a vizipólóbajnokság verse­nyeiben bevezeti a kétfordulós rendszert, ami azt jelenti, hogy a csapatok évente kétszer Belvárosi Mos! Kedd utoljára mérkőznek egymással, mint a futballban. Ha ez megvalósul, a szegedi úszóélet lemarad, mert­ Szegeden nincs lehetőség a téli tréning­re. Elsősorban ezért lenne szükség a fedett uszodára, amelynek problémáját a város olcsón megoldhatná. A fedett uszoda céljára kiválóan alkalmas lenne a Zsótérháznak az a része, amelyben a Korzó Mozi működik. A szüksé­ges átalakítási munkálatok költsége nem ha­ladná meg az ötvenezer pengőt, a fedett uszo­da fenntartása sem kerülne sokba, mert a város itt hasznosíthatná az ezerméteres ártézi kút jelenleg veszendőbe menő melegvízfeleslegét. A fedett uszoda­ a városnak nagy jövedelmet biz­tosító vállalkozása lenne. A kerületi szövet­ség minden tekintetben rendelkezésére állana a városnak, hogy ezt a tervet minél könnyeb­ben megvalósíthassa. A kérdés a hétfői tanácsülésen került szóba. Benkey Tápot,­i kulturtanácsnok ismertette a MTISz déli kerületének beadványát. Határoza­tot természetesen nem hozott a tanács, de ki­mondotta, hogy az ügyben megkezdi a szük­séges tárgyalásokat. Ezzel kapcsolatban dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok bejelentette, hogy rövidesen benyújtják a SzUE javaslatát a hul­lámfürdő ügyében. Mozgalmat indítottak an­nak érdekében, hogy a város ne a hullámtéren, hanem a SzUE területén rendezze be a­ hullám­fürdőt. Az ujszegedi uszodát ugyanis az a kon­­kurrencia, amelyet a hullámfürdő jelentene, súlyosan érintené, viszont az ujszegedi uszoda a várossal kötött szerződés értelmében mi­nt­egy húsz év múlva teljes ellenszolgáltatás nél­kül a város tulajdonába megy át, így a város tulajdonképpen a­ saját üzemébe fek­tetné be a hullámfürdő költségeit és eb­ben az esetben egyesíteni lehetne az uszo­dát a városi stranddal. Az idén kez­dődő inségmunkák keretében építi tovább a vá­ Nászút féláron,79 Mag­yar zenés vl­­áték, jávor, Kabos, Ina!, Erdélyi Széchenyi Mozi Kedd utoljára Az utolsó akkord Minden Idők legnagyszerűbb hangos filmje. 5,7,8 3 őszi szilivainii már beérkeztek és jól felszerelt raktárral várja Önt az a Tisza Lajos körúton. liven, norcellán, zománcedény háztartási cikek ás díszmű­árukt, alpacca evőeszközök legnagyobb választákban, az ismert olcsó szabott árakon! ros a strandfürdőt, tehát semmi akadálya sincs annak, hogy a hullámfürdőt is az ínségmunkák keretében készítsék el az uszodában. A tanács részletesebben nem foglalkozott a kérdéssel, valószínű, hogy a fedett uszodával együtt tárgyalják ezt is le. Megalakítják a légoltalmi bizottságot (A Délmagyarország munkatársától.) A polgári légvédelemről szóló törvény végrehaj­tási utasítása értelmében minden városban meg kell alakítani a polgári légoltalmi bizottságot. A végrehajtási utasítás az egyes városok pol­gármestereit bízza meg a bizottságok megala­kításával. Dr. Pálfy József polgármester most hajtotta végre a rendelkezést. A bizottság tag­jai a következők: a szegedi vegyesdandár pa­rancsnoka, az államrendőrség szegedi kapitány­ságának vezetője, aki egyszersmind polgári lég­oltalmi parancsnok is a város területén, a tiszti orvosi hivatal egyik orvosa, a városi mérnöki hivatal egyik mérnök-tagja, a­­ tűzol­­tófőparancsnok, a munkavédelmi hivatal veze­tője, a csendőrkerületi parancsnok, a­ testneve­lési vezető és a cserkészke­rületi parancsnok. A légoltalmi bizottság november 10-én dél­ben 12 órakor tartja alakuló ülését a város­háza tanácstermében. fl motorosvonat halálra gázolta a részeg napszámost (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délután halálos szerencsétlenség tör­tént a nagylaki vasútállomás közelében. A battonyai motorosvonat az esti órákban el­ütötte Sipkas István 54 esztendős napszámost. A vonat kerekei halálra roncsolták, segíteni nem lehetett rajta. Sipkai, amint a nyomozás megállapította, ittas volt és ilyen állapotban került a vasúti sínekre. A vonatvezető az esti szürkületben, nem láthatta Sipkait, annál ke­vésbé, mert valószínűleg lefeküdt a sínekre és a motoros vezetője csak akkor vette észre a dolgot, amikor a szerencsétlenség már meg­történt. A szegedi vizsgálóbíró hétfőn délelőtt ki­utazott a helyszínre. Az eddigiek szerint a ha­lálos szerencsétlenségnek egyedüli oka a sze­rencsétlenül járt napszámos volt. A­ szezon eseménye mm egyetlen vendégszereplése. Ideg­­feszítő érdekességek, intimitások a berlini olimpiászról. Csütörtök a Belvárosiban. Rendes helyárak.

Next