Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)
1936-11-06 / 262. szám
Péntek, 1936 november 6. Df t M A G? A R O R S 7 A G 3 Megint megakadt a felsőipariskola épületének átalakítása, mert 60 ezer pengő helyett csak 20 ezer pengő áll rendelkezésre Huszonkét év után sem foglalhatja el „új" épületét az iskola Az elektrotechnikai osztály és egy 30 éves ígéret (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi felsőipariskola kénytelen volt ezt a tanévet is még régi hajlékában, a Mars téren megkezdeni, pedig ígéretek hangzottak el hónapokkal ezelőtt, hogy szeptemberig rendbehozzák a Kálvária-téri „kij épületet“, amely már régebben felszabadult és így az iskola végre, huszonkét év után beköltözhet hajlékába. A nyáron meg is kezdték a tatarozási és az átalakítási munkálatokat, de így szép napon minden megakadt. Kiderült, hogy elfogyott a fedezet, a kultuszminisztérium pedig nem mutatott hajlandóságot a még szükséges összeg kiutalására. Azóta az a helyzet, hogy az államépítészeti hivatalnak a munkálatok folytatásához húszezer pengője van, mivel azonban legalább hatvanezerre lenne szükség, a hátralévő munkálatokra ki sem írhatja a pályázatot. A negyvenezer pengős különbözet kiutalását viszont minden eredmény nélkül szorgalmazza az iskola, az államépítészeti hivatal és a város hatósága. . Pedig Szeged és a felsőipariskola szempontjából a késedelem igen súlyos veszedelmeket rejthet magában. Szegednek ugyanis előjoga van a felsőipariskola kibővítésére. Még 1908-ban történt, hogy Kossuth Ferenc, az akkori kereskedelmi miniszter, írásba foglalt, kötelező ígéretet tett a városnak a felsőipariskola elektrotechnikai osztályának felállítására. Szeged ugyanis nyolcszázezer aranykoronával járult hozzá az iskola Kálvária téri új hajlékának építési költségeihez és az állam részéről ez az ígéret, illetve a miniszteri ígéret valóra váltása lett volna az ellenszolgáltatás. Azóta az elektrotechnika óriási mértékben fejlődött és nőtt meg jelentőségében. A Kálvária-téri épület tető alá került közvetlenül a háború kitörése előtt, de az iskola nem foglalhatta el új hajlékát, mert a háború kitörése után nyomban hadikórházat rendeztek be az épületben. Kórház maradt a háború végéig, azután az egyetem kapta meg használatra, évekig a sebészeti klinika működött benne, majd a kémiai intézet. Most arról van szó, hogy vagy a szegedi felsőipariskolát egészítik ki a fontos elektrotechnikai osztállyal, vagy pedig ezt az osztályt Budapesten állítják fel. A döntés igen gyorsan, talán néhány hé-Mussolini nagybeszéde aredati hely„mi Magyarország mellett X“”,neken belül megtörténik és ha Szeged most elveszíti ezt az annyira fontos szakosztályt, többet vissza nem szerezheti. Annak pedig, hogy ne veszítse el, egyetlen előfeltétele van, mégpedig az, hogy az iskola végre megkapja a Kálvária-ulti épületet. A kultuszminiszter ugyanis ehhez a feltételhez fűzte az elektrotechnikai szakosztály Szegeden való felállítását. A Mars téri régi épület annyira szűk, hogy az új osztálynak nem jutna már hely, sőt a meglévő osztályok sem igen férnek el. Az iskola vezetősége legutóbb, amikor Szegeden járt Tasnády Nagy András kultuszminiszterig államtitkár, küldöttségileg jelent meg előtte és kérte, hogy intézze el ezt a régóta vajúdó ügyet. Az államtitkár kijelentette, hogy bár a kérdés nem tartozik hatáskörébe, de érdeklődni fog a minisztérium illetékes osztályában és megsürgeti az elintézést. Szeged szempontjából sokat jelentene az elektrotechnikai osztály felálltása. Az iskolának jelenleg közel háromszáz növendéke van, de ha az új osztályt felállítanák, a növendékek száma legalább százötvennel emelkedne. Értesülésünk szerint most megint erélyes mozgalom indul meg és Kossuth Ferenc írásbeli Ígéretére való hivatkozással a város hatósága fogja szorgalmazni elsősorban a félbeszakított átalakítási munkálatok sürgős folytatását és befejezését, azután az iskola áthelyezését és az elektrotechnikai osztály felállítását. I Belvárosi Hősi Péntektől mindennap ! Budapestet megelőzően | Hóhérok, asszonyok, katonák Megrázó háborús dráma. ||]|||C Hl RIDC A kettős főszerepben: NfiIIII LuLIiw Partnerei • Charlotte Susa, Theodor Loos Széchenyi Hősi Ma és mindennap Három sárkány Magyar film. Rajnai, Habos, Gózon, Berki, stb. Tárgyalások a szegedi rendőrségi palota felépítéséről Pénteken hesszeni szemlét tar Ériássy főkapitány (A Délmagyarország munkatársától.) Hosszú évek óta kisért Szegeden a rendőrségi palota ügye. Először 1920-ban, a rendőrség államosítása során vetődött fel a terv, hogy rendőrpalotát építenek Szegeden. Azóta szinte évenkint előveszik az ügyet, de az építkezés mindig elmaradt. A jelek szerint, most végre komolyabb formában foglalkoznak a szegedi rendőrségi palota építésének dolgával. Huzamosabb idő óta folynak tárgyalások az államrendőrség képviselői és a város hatósága között. Hir szerint a belügyminisztérium hajlandó volna felépíteni a rendőrségi palotát, ha a város megfelelő telket ad. A város hatósága mindenképen elő akarja segíteni az építkezést, ki is jelölte a telket. Ez a telek a Kossuth Lajos sugárút 22. szám alatt van, közvetlen a csendőrlaktanya szomszédságában, most a népjóléti ügyosztály kerületi hivatala működik a földszintes épületben, amely a telek egy részét lefoglalja. Ha a rendőrségnek megfelel a telek, a város lebontatja a földszintes épületet, így nagy terület jutna a kívánt cél részére. Értesülésünk szerint dr. Éliássy Sándor, az államrendőrség vidéki főkapitánya pénteken fogja megtekinteni a Kossuth Lajos-sugárúti telket. Ha a főkapitány megfelelőnek találja a telket, akkor nem lesz akadálya, hogy a rendőrségi palotát végre Szegeden is felépítsék. Kedvező döntés esetén a tavasz elején kiírnák a tervpályázatot és májusban hozzá lehetne fogni az építkezéshez. Kérdés azonban, hogy mi lesz a helyszíni szemle eredménye és a tervből megint nem marad-e csak terv. A „rálátás“ — nem aktuális Az egyetem sürgeti a Petőfi Sándor sugárúti házak lebontását, a város elhalasztotta a terv megvalósítását (A Délmagyarország munkatársától.) Még Klebelsberg Kunó életében történt, hogy a város kisajátította azokat a magántulajdonban lévő épületeket, amelyek az egyetemnek átadott Szukováthy téri Leszámolópalota és a Petőfi Sándor-sugárút között állanak. Ezek az épületek ugyanis teljesen eltakarják a méreteiben is grandiózus palotát. A terv az volt, hogy a város ezeket a rálátást akadályozó épületeket lebontatja, helyüket pedig parkosítja. Mielőtt azonban a terv kivitelére kerülhetett volna a sor, beköszöntött a gazdasági válság és márt senki sem mert az ilyesfajta, szépészeti tervek keresztülvitelére gondolni. A város a kisajátított épület lakásait bérbe adta és a lakók azóta is zavartalanul élnek ezekben a lakásokban. Dr. Erdélyi László, az egyetem ezidei rektora, most beadványt intézett a város hatóságához Ó6 hivatkozva arra, hogy a transzkontinentális autóút városi vonala a Petőfi Sándorsugárúton fut végig, kérte a rálátásos házak lebontásának elrendelését, valamint, a felszabaduló terek parkosítását. A kérdés csütörtökön került a tanács elé. A polgármesternek az volt az álláspontja, hogy a mai idők nem alkalmasak a szép terv megvalósítására, mert részben pénze sincs rá a városnak, de nem nélkülözheti azt a közel négyezer pengős évi jövedelmet sem, amely a kérdéses házak lakbére címén folyik be a város pénztárába. A rálátásos házak lebontását így egyelőre el kell halasztani a boldogabb idők eljöveteléig. Preszly Elemér lemondott a ceglédi mandátumról Budapest, november 5. Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja a képviselőház elnökéhez, Sztranyavszky Sándorhoz irt levelében bejelentette ceglédi mandátumáról való lemondását. Legmagasabb árban veszünk perzsa, s/mirno szönyeket (hibásakat is). Ajánlatok :PERZSA 10* jeligére Blockner J. hirdető irodájába, Budapest, IV., Városház ucca 10. kéretlek.