Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-06 / 262. szám

Péntek, 1936 november 6. Df t M A G? A R O R S 7 A G 3 Megint megakadt a felsőipariskola épületének átalakítása, mert 60 ezer pengő helyett csak 20 ezer pengő áll rendelkezésre Huszonkét év után sem foglalhatja el „új" épületét az iskola Az elektrotechnikai osztály és egy 30 éves ígéret (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi felsőipariskola kénytelen volt ezt a tanévet is még régi hajlékában, a Mars­ téren megkezdeni, pedig ígéretek hangzottak el hó­napokkal ezelőtt, hogy szeptemberig rendbe­hozzák a Kálvária-téri „kij épületet“, amely már régebben felszabadult és így az iskola vég­re, huszonkét év után beköltözhet hajlékába. A nyáron meg is kezdték a tatarozási és az átalakítási munkálatokat, de így szép napon minden megakadt. Kiderült, hogy elfogyott a fedezet, a kultuszminisztérium pedig nem mutatott haj­landóságot a még szükséges összeg kiutalá­sára. Azóta az a helyzet, hogy az államépítészeti hivatalnak a munkálatok folytatásához húsz­ezer pengője van, mivel azonban legalább hat­vanezerre lenne szükség, a hátralévő munkála­tokra ki sem írhatja a pályázatot. A negyven­ezer pengős különbözet kiutalását viszont minden eredmény nélkül szorgalmazza az is­kola, az államépítészeti hivatal és a város ha­tósága. . Pedig Szeged és a felsőipariskola szempont­jából a késedelem igen súlyos veszedelme­ket rejthet magában. Szegednek ugyanis előjoga van a felsőiparis­kola kibővítésére. Még 1908-ban történt, hogy Kossuth Ferenc, az akkori kereskedelmi mi­niszter, írásba foglalt, kötelező ígéretet tett a városnak a felsőipariskola elektro­technikai osztályának felállítására. Szeged ugyanis nyolcszázezer aranykoronával járult hozzá az iskola Kálvária­ téri új hajlé­kának építési költségeihez és az állam részé­ről ez az ígéret, illetve a miniszteri ígéret va­­l­óra váltása lett volna az ellenszolgáltatás. Azó­ta az­­ elektrotechnika óriási mértékben fejlődött és nőtt meg jelentőségében. A Kál­­vária-téri épület tető alá került közvetlenül a háború kitörése előtt, de az iskola nem foglal­hatta el új hajlékát, mert a háború kitörése után nyomban hadikórházat rendeztek be az épületben. Kórház maradt a háború végéig, azután az egyetem kapta meg használatra, évekig a sebészeti klinika működött benne, majd a kémiai intézet. Most arról van szó, hogy vagy a szegedi felsőipariskolát egészítik ki a fontos elektrotechnikai osztál­­­lyal, vagy pedig ezt az osztályt Budapesten állítják fel. A döntés igen gyorsan, talán néhány hé-Mussolini nagybeszéde aredati hely„m­i Magyarország mellett X“”,ne­ken belül megtörténik és ha Szeged most elve­szíti ezt az annyira fontos szakosztályt, töb­bet vissza nem szerezheti. Annak pedig, hogy ne veszítse el, egyetlen előfeltétele van, még­pedig az, hogy az iskola végre megkapja a Kál­vária-ulti épületet. A kultuszminiszter ugyanis ehhez a feltételhez fűzte az elektrotechnikai szakosztály Szege­den való felállítását. A Mars­ téri régi épület annyira szűk, hogy az új osztálynak nem jutna már hely, sőt a meglévő osztályok sem igen férnek el. Az iskola vezetősége legutóbb, amikor Sze­geden járt Tasnády Nagy András kultuszmi­niszterig államtitkár, küldöttségileg jelent meg előtte és kérte, hogy intézze el ezt a régóta vajúdó ügyet. Az államtitkár kijelentette, hogy bár a kérdés nem tartozik hatáskörébe, de ér­deklődni fog a minisztérium illetékes osztályá­ban és megsürgeti az elintézést. Szeged szempontjából sokat jelen­tene az elektrotechnikai osztály felálltása. Az iskolának jelenleg közel háromszáz növen­déke van, de ha az új osztályt felállítanák, a növendékek száma legalább százötvennel emel­kedne. Értesülésünk szerint most megint erélyes mozgalom indul meg és Kossuth Ferenc írás­beli Ígéretére való hivatkozással a város ható­sága fogja szorgalmazni elsősorban a félbe­szakított átalakítási munkálatok sürgős foly­tatását és befejezését, azután az iskola áthelye­zését és az elektrotechnikai osztály felállítá­sát. I Belvárosi Hősi Péntektől mindennap ! Budapestet megelőzően | Hóhérok, asszonyok, katonák Megrázó háborús dráma. ||]|||C Hl RIDC A kettős főszerepben: N­fiIIII LuLIiw Partnerei • Charlotte Susa, Theodor Loos Széchenyi Hősi Ma és mindennap Három sárkány Magyar film. Rajnai, Habos, Gózon, Berki, stb. Tárgyalások a szegedi rendőrségi palota felépítéséről Pénteken hes­szeni szemlét tar­ Ériássy főkapitány (A Délmagyarország munkatársától.) Hos­­­szú évek óta kisért Szegeden a rendőrségi pa­lota ügye. Először 1920-ban, a rendőrség álla­mosítása során vetődött fel a terv, hogy rend­őrpalotát építenek Szegeden. Azóta szinte évenkint előveszik az ügyet, de az építkezés mindig elmaradt. A jelek szerint, most végre komolyabb for­mában foglalkoznak a szegedi rendőrségi pa­lota építésének dolgával. Huzamosabb idő óta folynak tárgyalások az államrendőrség képvi­selői és a város hatósága között. Hir szerint a belügyminisztérium hajlandó volna felépíteni a rendőrségi palotát, ha a város megfelelő tel­ket ad. A város hatósága mindenképen elő akarja segíteni az építkezést, ki is jelölte a telket. Ez a telek a Kossuth Lajos sugárút 22. szám alatt van, közvetlen a csendőrlaktanya szomszédságában, most a népjóléti ügyosztály kerületi hivatala működik a földszintes épü­letben, amely a telek egy részét lefoglalja. Ha a rendőrségnek megfelel a telek, a város lebon­tatja a földszintes épületet, így nagy terület jutna a kívánt cél részére. Értesülésünk szerint dr. Éliássy Sándor, az államrendőrség vidéki főkapitánya pénteken fogja megtekinteni a Kossuth Lajos-sugárúti telket. Ha a főkapitány megfelelőnek találja a telket, akkor nem lesz akadálya, hogy a rend­őrségi palotát végre Szegeden is felépítsék. Kedvező döntés esetén a tavasz elején ki­írnák a tervpályázatot és májusban hozzá le­hetne fogni az építkezéshez. Kérdés azonban, hogy mi lesz a helyszíni szemle eredménye és a tervből megint nem marad-e­­ csak terv. A „rálátás“ — nem aktuális Az egyetem sürgeti a Petőfi Sándor­ sugárúti házak lebontását, a város elhalasztotta a terv megvalósítását (A Délmagyarország munkatársától.) Még Klebelsberg Kunó életében történt, hogy­ a vá­ros kisajátította azokat a magántulajdonban lévő épületeket, amelyek az egyetemnek átadott Szukováthy­ téri Leszámolópalota és a Petőfi Sándor-sugárút között állanak. Ezek az épü­letek ugyanis teljesen eltakarják a méreteiben is grandiózus palotát. A terv az volt, hogy a város ezeket a rálátást akadályozó épületeket lebontatja, helyüket pedig parkosítja. Mielőtt azonban a terv kivitelére kerülhetett volna a sor, beköszöntött a gazdasági válság és márt senki sem mert az ilyesfajta, szépészeti tervek­ keresztülvitelére gondolni. A város a kisajátí­tott épület lakásait bérbe adta és a lakók azóta is zavartalanul élnek ezekben a lakások­ban. D­r. Erdélyi László, az egyetem ezidei rek­tora, most beadványt intézett a város hatósá­gához Ó6 hivatkozva arra, hogy a transzkonti­nentális autóút városi vonala a Petőfi Sándor­­sugárúton fut végig, kérte a rálátásos házak lebontásának elrendelését, valamint, a felszaba­duló terek parkosítását. A kérdés csütörtökön került a­ tanács elé. A polgármesternek az volt­ az álláspontja, hogy a mai idők nem alkalma­sak­ a szép terv megvalósítására, mert részben pénze sincs rá a városnak, de nem nélkülözheti azt a közel négyezer pengős évi jövedelmet sem, amely a kérdéses házak lakbére címén folyik be a város pénztárába. A rálátásos házak lebon­tását így egyelőre el kell halasztani a­­ bol­dogabb idők eljöveteléig. Preszly Elemér lemondott a ceglédi mandátumról Budapest, november 5. Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja a képviselőház elnö­kéhez, Sztranyavszky Sándorhoz irt le­velében bejelentette ceglédi mandátumáról való lemondását. Legmagasabb árban veszünk perzsa, s/mirno szönye­ket (hibásakat is). Ajánlatok :PERZSA 10* jeligére Blockner J. hirdető irodájába, Budapest, IV., Városház ucca 10. kéretlek.

Next