Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1936-12-20 / 299. szám
16 DÉ f. M Aíiy AR ORSZÁG Vasárnap, 1936 december 20. Keztyüt, fűzőt, harisnyát, pulóvert Az egykorú följegyzések szerint az olasz foglyok , száma körülbelül ötszáz volt és fogvatartásuk idejük már 8—10, sőt 15 évet is tett ki, köztük a társadalom legtekintélyesebb osztályához tartozók s ezért volt a nevük deportoti precipitali. Olaszország és Európa számos lapja ismertette az akkori primitív sajtóviszonyok közt is Kossuth híressé vált beszédét, amely így kezdődött: — Szeged népe, nemzetem büszkesége, szegény eldivult hazám oszlopa! Méhfen megilletdőve hajlok meg előtted . . . Külön cikket, sőt egész könyvet tehetne ki mindennek ismertetése, ami Kossuth-tal összefüggésben megjelent. Európa legtöbb országában elmaradt, műveletlen, sekélyes fajtának bélyegezték a magyart, ha egyáltalán szó esett róla, amíg Kossuth személye révén igazán meg nem ismerték, így a szegediek szenttamási győzelméről is, Földváry Sándor önkéntes szegedi nemeztőreiről a teljes tisztelet hangján emlékeztek meg. Amikor pedig a kormány Szegedre érkezett s a túlerő Szőregen és Újszegeden győzött, az igaz részvét hangja hallatszott. Az osztrák abszolutizmus évei alatt Szegeden és csaknem az egész magyar alföldet a betyárvilály torzított eseményei révén emlegették Európaszerte. Fantasztikus cikkek láttak napvilágot, ponyvaregények és silány színdarabok tömege szólt Rózsa Sándorról, a szegedi börtönökről. Osztrák spiclik mindenütt titkos műveleteket, összeesküvést vagy készülő forradalmat szimatoltak s erről szinte hihetetlen kémjelentéseket találtam a bécsi rendőri levéltárban, de Ausztriában informált külföldi levelezők cikkeiben is. Maga a csendőrségi főfelügyelőség, a Gendarmerie Department tett jelentést a császárnak 1860-ban 201. szám alatt s a többi közt így ir: — Szeged egyik központja a forradalmi mozgalmaknak. Gazdasági kérdések tárgyalásának ürügyével Bérczy volt képviselő házában szoktak összegyűlni az elégedetlenkedők vezetői: gróf Károlyi, Rónay, báró Kempelen, Ostrovszky ügyvéd és mások. Élesztik a rebellis-érzelmeket, hogy a nemzet a kellő időben kész legyen. Míg a vezetők Bérczynél konspirálnak, addig a városi földműves-polgárság éjjelente itt-ott fölváltva ülésezik, gyűjti a pincébe rejtett fegyvereket és nemcsak hazafiságból, hanem az adó- és a dohánymonopólium miatt való elkeseredésből is bármikor kész a vezetők hivatását vakon követni. A titkos jelentést Gelich Richard írta, akiről nem is sejtette senki, hogy amnesztiáit hazatérőből kémlett, majd külföldön a kormánytól kapott hamis útlevéllel utazgatott s az osztrák katonatiszt fia később jutalmául magyar honvédségi dandárparancsnok lett. Csak a világháború után, amikor a titkos akták fiókjai megnyíltak, ismertük meg jónéhány efajta hazai és külföldi urnak az igazi mivoltát. * Újra sokat írtak Szegedről külföldön a nagy árviz után, mely 1879 márciusában döbbentette meg a világot. Tudjuk, hogy minden jelentős európai nagyvárosban gyűjtöttek a szegediek javára s ezzel kapcsolatban nemcsak a katasztrófáról, hanem a szegedi nép kiváló tulajdonságairól, becsülést érdemlő egyéb kvalitásairól is írtak. Sajnos, hibák is történtek. Zichy Mihály festőművész, aki a párisi Nagy Opera díszelőadása után 250.000 frankot küldött az árvízkárosultak javára, 1879 november 18-án Antal öccsének írt levelében, amelyet a hagyatékban találtam meg, a következőket írja: — Többszörös figyelmeztetésem, rimánkodásaim, jó tanácsaim dacára se Tisza Kálmán, se a szegedi polgármester nem köszönték meg illendő módon a franciáknak irántunk tanúsított — és hogyan tanúsította symphalusját. A nagykövet, Beust maga bevallja, hogy szégyenli magát az utcán mutatni A párizsi Magyar Egylet, akinek felszólalása idézte elő a nagy operai ünnepélyt, kötelességének tartotta köszönetét egy látható jellel kifejezni és remélem, hogy telivérű hazámfiai minket besavouirozni nem fognak. Én itt még egyszer megmentettem a magyar nép becsületét, de tudjátok meg, hogy ti otthon egy elvakult, elbizakodott nép vagytok. Globus von Ungarn! no hiszen majd befütyülnek nektek az utolsó táncon! A szegedi polgármester bizony ártatlan volt ebben az ügyben, rengeteg sok dolga közt is elvégezte, amit kellett, csakhogy a szabályszerű miniszteri felsőbbségén át akarta Párisba juttatni a köszönetét . . . * A félszázados jóslat, hogy Szeged szebb lesz, mint valaha, már jó ideje valóban nemcsak pium desiderium, hanem itt is, ott is abszolút értékű valósággá vált. A városi és egyetemi épületek s Szeged egyéb értékei már idegenforgalmi nézőpontból is számottevők. Osztrák, német, olasz, angol és más írók vagy művészek, akiket részben magam kalauzoltam ide, nemzetközi udvariaskodáson kívül eső, igaz elismeréssel szóltak és írtak Szegedről. A cikkek hosszú sora tanúskodik erről. De már több nívós könyv is. Persze nem mind tökéletes, de a jóindulat megvan bennük. Mi néha furcsának találjuk azt, ami leginkább érdekli a külföldit. Anthony Abbot: A cirkuszkirálynő. Newyork Madison Square, a világ legnagyobb cirkusza: itt játszódik A. Abbot legújabb és legizgalmasabb bűnügyi regénye: A cirkuszkirálynő. A kitűnő és népszerű amerikai detektivregényírónőt ebben a könyvében is új, érdekes területekre viszi fantáziája; a levegő királynőjének szenzációs mutatványai époly kitűnő alkalmat adnak neki az izgalmas leírásra, mint a gázpisztolyos banditák titokzatos bűntettei. A regény megjelent az Athenaeum detektivregény-sorozatában. fegyverek visszanézve (Zilahy Lajos uj regénye.) A fegyverek visszanéznek s rettenetes tekintetük előtt nem talál izgalmat az, aki előreszegezte őket A fegyvergyáros, akinek kezéhez és zsebéhez talán milliók vére tapad, egy nagy élet és nagy szerelem sorsfordulatai között a pacifizmusnak lesz elszánt agitátora, de hiába: a fegyverek rátalálnak, a fegyverek visszanéznek. Zilahy Lajos a lírától s líraian színes és bensőséges regények közül nőtt fel a legnagyobb magyar és a legnagyobb emberi problémák bátorszavú epikusává. Új regényeiben s egy sor színpadi alkotásában kérlelhetetlenül nyúl az élet és a társadalom legégetőbb, legmaibb, de egyben legörökibb kérdéseihez. A fegyverek visszanéznek diadalmasan tetőzi be ezeket az alkotásokat: izgalmasan érdekes, gerincesen bátor s mindenekfelett mélyen magyar és emberi. Zilahy Lajos uj regénye az Athenaeum nagyregénysorozatában jelent meg. Mécs László: Fehéren és kéken. Mécs László költészete egyesíti magában mindazt, ami érzés és gondolat a mai ember lelkében kavarog. A magyar élet nagy, szociális gondjait, a kereszténység szeretethirdető tanait, az örök ember örömeit és szomorúságát. Költészetének ereje az, hogy ezt a mindnyájunkban közös alaktalan kavargást csengő és színpompás formába tudja kristályosítani. A közönség bizonyára örömmel fogadja Mécs László uj kötetét, amely „Fehéren és kéken“ címen karácsonyra jelenik meg. Egyik francia író például abbahagyta a muzeum nézegetését és inkább a cigányok után kutatott Próbáltuk neki megmagyarázni, hogy a Tissot-féle könyv nem a kedvünkre való, mert a járatlan olvasó azt hiheti, hogy nincs egyebünk, mint a cigány, meg a „mulatsdag.“ Mégis csak a népélet érdekelte leginkább s boldog volt amikor szóba került egy régi várostanácsi határozat amely szerint „Szögi Mártonyné maga veje és lyánya közt az szent házasságban izgágát akarván tenni, 12 rhénusforintra büntettetett.“ Borzasztóan érdekelte, hogy ezt a régi anyóst 1725-ben pénzbüntetésre ítélte a szegedi hatóság. Nem nyugodott amig más efféle adatot is ki nem halásztunk a Kovács-féle szegedi etnográfiából. Az már nem tetszett neki, hogy a városi hatóság régi jogszokás szerint, úgyszólván megkövetelte polgáraitól a családalapítást és ha nőtlent vettek fel a polgárok közé, annak meghagyták, hogy feleséget venni menten hamarabb el ne mulassza." Még inkább érdeklődött a szögedi boszorkányok iránt és alig akarta akceptálni, hogy a betyárok közül ma már legföljebb csak aszfaltbetyárok vannak itt . . . Hiába, a régebbi leírások híressé tették írásban, nótában is a szögedi boszorkányt és betyárt. Móricz Zsigmond: Betyár. Izgalmas detektívregénnyel ér fel Móricz Zsigmond munkájának nyitánya: a betyár megjelenése a grófi kastélyban s rácsapása az úri társaságra. A detektivregényből azonban csakhamar , tág perspektivája, megrendítő képe nyílik a magyar életnek, a falu végtelen nyomorúságának, a paraszti sors tragikumának. Ki ismeri a magyar irodalomban Móricz Zsigmondnál jobban mindezeket a súlyos problémákat? Nem csoda, hogy a Betyár játékos meséje mögött a valóság megrázóan hiteles képei vonulnak fel az olvasó előtt, aki megragadott részvéttel kiséri a betyár útját a kastélyon kívül is, a faluban, nádasban, idegenben. A Betyár Móricz Zsigmondnak egyik legérdekesebb és legjellegzetesebb regénye, amely ismét új oldalról mutatja meg kiapadhatatlan művészi erejét. Leidenfrost Gyula: A kék Adria. (Az egyetemi nyomda kiadása.) A tengerről a nagyközönségnek is iró tudósok közül ma kétségtelenül Leidenfrost Gyula, az 1913—14. évi magyar Adriakutató expedíció vezetője a legismertebb és legkedveltebb. Legújabb könyvében, ,,A kék Adriában“, a tenger barátainak, főként pedig — mint ajánlásában mondja —, az Adria magyar rajongóinak kedveskedik. 21 fejezet sorakozik a kötetben, mindegyik egy-egy önálló és érdekes kérdést világít meg. Ezzel egyrészt adriai emlékeket elevenít fel: a magyar tengeri sporthajózás múltját ismerteti, érdekes adatokat beszél el a magyar tengerjárók kalandozásairól, a dalmát partvidék és szigetvilág történeti és természeti nevezetességeit sorolja fel. Ahány fejezet, annyi élmény az olvasó számára. Mintha egy lüktető riportsorozatot olvasna egy másik világról, ahol nem az ember a főszereplő. Fábián Gyula: Hej Rákóczi, Béresé,nyi, Bezerédj! Fábián Gyula új könyve történeti regény; remeke a modern magyar ifjúsági irodalomnak. Odatehetnénk az egri csillagok, vagy Komáromi kurucai mellé. Fábián kitűnő elbeszélő, nagyszerűen ismeri a kort. Minden fejezetén, minden mondatán érezhető, hogy az iró költői álmából mentett ki érv világot és azt megszabadítva minden valótlan kardcsörömpöléstől, sujtásos romantikától. o'e Alli tótta a nemzet nagy küzdelmét példemerítésre olvasói elé, női selyem fehérneműt stb.PAULUSZ-nál vegyen Kárász u.10. Uj furnérraktár BACH | S ENYVF2TETT | E ME í E K ^ ■ ■ tr Somlő-telan'