Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-20 / 299. szám

16 DÉ f. M Aíiy A­R ORSZÁG Vasárnap, 1936 december 20. Keztyüt, fűzőt, harisnyát, pulóvert Az egykorú följegyzések szerint az olasz foglyok ,­ ­száma körülbelül ötszáz volt és fogvatartásuk ide­jük már 8—10, sőt 15 évet is tett ki, köztük a társadalom legtekintélyesebb osztályához tartozók s ezért volt a nevük deportoti precipitali. Olasz­ország és Európa számos lapja ismertette az ak­kori primitív sajtóviszonyok közt is Kossuth hí­ressé vált beszédét, amely így kezdődött: — Szeged népe, nemzetem büszkesége, szegény eldi­vult hazám oszlopa! Méhfen megilletdőve hajlok meg előtted . . . Külön cikket, sőt egész könyvet tehetne ki mindennek ismertetése, ami Kossuth-tal összefüg­gésben megjelent. Európa legtöbb országában el­­maradt, műveletlen, sekélyes fajtának bélyegez­ték a magyart, ha egyáltalán szó esett róla, amíg Kossuth személye révén igazán meg nem ismerték, így a szegediek szenttamási győzelméről is, Földváry Sándor ön­kéntes szegedi nemeztőreiről a teljes tisztelet hangján emlékeztek meg. Amikor pedig a kor­mány Szegedre érkezett s a túlerő Szőregen és Új­szegeden győzött, az igaz részvét hangja hallat­szott. Az osztrák abszolutizmus évei alatt Szegeden és csaknem az egész magyar alföldet a betyárvi­­lály torzított eseményei révén emlegették Európa­­szerte. Fantasztikus cikkek láttak napvilágot, ponyvaregények és silány színdarabok tömege szólt Rózsa Sándorról, a szegedi börtönökről. Osztrák spiclik mindenütt titkos műveleteket, összeesküvést vagy készülő forradalmat szimatol­tak s erről szinte hihetetlen kémjelentéseket ta­láltam a bécsi rendőri levéltárban, de Ausztriá­ban informált külföldi levelezők cikkeiben is. Ma­ga a csendőrségi főfelügyelőség, a Gendarmerie Department tett jelentést a császárnak 1860-ban 201. szám alatt s a többi közt így ir: — Szeged egyik központja a forradalmi mozgalmaknak. Gazdasági kérdések tárgya­lásának ürügyével Bérczy volt képviselő há­zában szoktak összegyűlni az elégedetlenke­dők vezetői: gróf Károlyi, Rónay, báró Kempelen, Ostrovszky ügyvéd és mások. Élesztik a rebellis-érzelmeket, hogy a nem­zet a kellő időben kész legyen. Míg a ve­zetők Bérczynél konspir­álnak, addig a vá­rosi földműves-polgárság éjjelente itt-ott fölváltva ülésezik, gyűjti a pincébe rejtett fegyvereket és nemcsak hazafiságból, ha­nem az adó- és a dohánymonopólium miatt való elkeseredésből is bármikor kész a ve­zetők hivatását vakon követni. A titkos jelentést Gelich Richard írta, akiről nem is sejtette senki, hogy amnesztiáit hazatérő­ből kém­lett, majd külföldön a kormánytól ka­pott hamis útlevéllel utazgatott s az osztrák ka­tonatiszt fia később jutalmául magyar honvédsé­gi dandárparancsnok lett. Csak a világháború után, amikor a titkos akták fiókjai megnyíltak, ismertük meg jónéhány efajta hazai és kül­földi urnak az igazi mivoltát. * Újra sokat írtak Szegedről külföldön a nagy árviz után, m­ely 1879 márciusában döbbentette meg a vi­lágot. Tudjuk, hogy minden jelentős európai nagyvárosban gyűjtöttek a szegediek javára s ez­zel kapcsolatban nemcsak a katasztrófáról, ha­nem a szegedi nép kiváló tulajdonságairól, be­­csülést érdemlő egyéb kvalitásairól is írtak. Saj­nos, hibák is történtek. Zichy Mihály festőmű­vész, aki a párisi Nagy Opera díszelőadása után 250.000 frankot küldött az árvízkárosultak javá­ra, 1879 november 18-án Antal öccsének írt leve­lében, amelyet a hagyatékban találtam meg, a következőket írja: — Többszörös figyelmeztetésem, rimán­­kodásaim, jó tanácsaim dacára se Tisza Kálmán, se a szegedi polgármester nem kö­szönték meg illendő módon a franciáknak irántunk tanúsított — és hogyan tanúsította symphalusját. A nagykövet, Beust maga be­vallja, hogy szégyenli magát az utcán mu­tatni A párizsi Magyar Egylet, akinek fel­szólalása idézte elő a nagy operai ünne­pélyt, kötelességének tartotta köszönetét egy látható jellel kifejezni és remélem, hogy teli­vérű hazámfiai minket besavouirozni nem fognak. Én itt még egyszer megmentet­tem a magyar nép becsületét, de tudjátok meg, hogy ti otthon egy elvakult, elbizako­dott nép vagytok. Globus von Ungarn! no hiszen majd be­fütyülnek nektek az utolsó táncon! A szegedi polgármester bizony ártatlan volt ebben az ügyben, rengeteg sok dolga közt is el­végezte, amit kellett, csakhogy a szabályszerű mi­niszteri felsőbbségén át akarta Párisba juttatni a köszönetét . . . * A félszázados jóslat, hogy Szeged szebb lesz, mint valaha, már jó ideje valóban nemcsak pium desiderium, hanem itt is, ott is abszolút értékű valósággá vált. A városi és egyetemi épületek s Szeged egyéb értékei már idegenforgalmi néző­pontból is számottevők. Osztrák, német, olasz, an­gol és más írók vagy művészek, akiket részben magam kalauzoltam ide, nemzetközi udvariasko­dáson kívül eső, igaz elismeréssel szóltak és ír­tak Szegedről. A cikkek hosszú sora tanúskodik erről. De már több nívós könyv is. Persze nem mind tökéletes, de a jóindulat megvan bennük. Mi né­ha furcsának találjuk azt, ami leginkább érdekli a külföldit. Anthony Abbot: A cirkuszkirálynő. Newyork Madison Square, a világ legnagyobb cirkusza: itt játszódik A. Abbot legújabb és legizgalmasabb bűnügyi regénye: A cirkuszkirálynő. A kitűnő és népszerű amerikai detektivregényírónőt ebben a könyvében is új, érdekes területekre viszi fantá­ziája; a levegő királynőjének szenzációs mutatvá­nyai époly kitűnő alkalmat adnak neki az izgal­mas leírásra, mint a gázpisztolyos banditák titok­zatos bűntettei. A regény megjelent az Athe­naeum detektivregény-sorozatában. fegyverek visszanézve (Zilahy Lajos uj re­génye.) A fegyverek visszanéznek s rettenetes te­kintetük előtt nem talál izgalmat az, aki előresze­gezte őket A fegyvergyáros, akinek kezéhez és zsebéhez talán milliók vére tapad, egy nagy élet és nagy szerelem sorsfordulatai között a paci­fizmusnak lesz elszánt agitátora, de hiába: a fegyverek rátalálnak, a fegyverek visszanéznek. Zilahy Lajos a lírától s líraian színes és bensősé­ges regények közül nőtt fel a legnagyobb magyar és a legnagyobb emberi problémák bátorszavú epikusává. Új regényeiben s egy sor színpadi al­kotásában kérlelhetetlenül nyúl az élet és a tár­sadalom legégetőbb, legmaibb, de egyben legörö­­kibb kérdéseihez. A fegyverek visszanéznek dia­dalmasan tetőzi be ezeket az alkotásokat: izgal­masan érdekes, gerincesen bátor s m­indenekfe­­lett mélyen magyar és emberi. Zilahy Lajos uj regénye az Athenaeum nagyregénysorozatában jelent meg. Mécs L­ászló: Fehéren és kéken. Mécs László költészete egyesíti magában mindazt, ami érzés és gondolat a mai ember lelkében kavarog. A magyar élet nagy, szociális gondjait, a keresz­ténység szeretethirdető tanait, az örök ember örö­meit és szomorúságát. Költészetének ereje az, hogy ezt a mindnyájunkban közös alaktalan ka­vargást csengő és színpompás formába tudja kris­tályosítani. A közönség bizonyára örömmel fo­gadja Mécs László uj kötetét, amely „Fehéren és kéken“ címen karácsonyra jelenik meg. Egyik francia író például abbahagyta a muzeum nézegetését és in­kább a cigányok után kutatott Próbáltuk neki megmagyarázni, hogy a Tissot-féle könyv nem a kedvünkre való, mert a járatlan olvasó azt hihe­ti, hogy nincs egyebünk, mint a cigány, meg a „mulatsd­ag.“ Mégis csak a népélet érdekelte leginkább s boldog volt amikor szóba került egy régi várostanácsi határozat amely szerint „Szö­gi Mártonyné maga­ veje és lyánya közt az szent házasságban izgágát akarván tenni, 12 rhénus­­forintra büntettetett.“ Borzasztóan érdekelte, hogy ezt a régi anyóst 1725-ben pénzbüntetésre ítélte a szegedi hatóság. Nem nyugodott amig más ef­féle adatot is ki nem halásztunk a Kovács-féle szegedi etnográfiából. Az már nem tetszett neki, hogy a városi hatóság régi jogszokás szerint, úgy­szólván megkövetelte polgáraitól a családalapí­tást és ha nőtlent vettek fel a polgárok közé, an­nak meghagyták, hogy feleséget venni menten­ hamarabb el ne mulassza." Még inkább érdeklő­dött a szögedi boszorkányok iránt és alig akarta akceptálni, hogy a betyárok közül ma már legföl­jebb csak aszfaltbetyárok vannak itt . . . Hiába, a régebbi leírások híressé tették írásban, nótá­ban is a szögedi boszorkányt és betyárt. Móricz Zsigmond: Betyár. Izgalmas detektív­­regénnyel ér fel Móricz Zsigmond munkájának nyitánya: a betyár megjelenése a grófi kastély­ban s rácsapása az úri társaságra. A detektivre­­gényből azonban csakhamar , tág perspektivája, megrendítő képe nyílik a magyar életnek, a falu végtelen nyomorúságának, a paraszti sors tragi­kumának. Ki ismeri a magyar irodalomban Mó­ricz Zsigmondnál jobban mindezeket a súlyos problémákat? Nem csoda, hogy a Betyár játékos meséje mögött a valóság megrázóan hiteles ké­pei vonulnak fel az olvasó előtt, aki megraga­dott részvéttel kiséri a betyár útját a kastélyon kívül is, a faluban, nádasban, idegenben. A Be­tyár Móricz Zsigmondnak egyik legérdekesebb és legjellegzetesebb regénye, amely ismét új oldal­ról mutatja meg kiapadhatatlan művészi erejét. Leidenfrost Gyula: A kék Adria. (Az egye­temi nyomda kiadása.) A tengerről a nagyközön­ségnek is iró tudósok közül ma kétségtelenül Lei­denfrost Gyula, az 1913—14. évi magyar Adriaku­­tató expedíció vezetője a legismertebb és legked­veltebb. Legújabb könyvében, ,,A kék Adriában“, a tenger barátainak, főként pedig — mint ajánlá­sában mondja —, az Adria magyar rajongóinak kedveskedik. 21 fejezet sorakozik a kötetben, mindegyik e­gy-egy önálló és érdekes kérdést vi­lágít meg. Ezzel egyrészt adriai emlékeket eleve­nít fel: a magyar tengeri sporthajózás múltját is­merteti, érdekes adatokat beszél el a magyar ten­gerjárók kalandozásairól, a dalmát partvidék és szigetvilág történeti és természeti nevezetességeit sorolja fel. Ahány fejezet, annyi élmény az olvasó számára. Mintha egy lüktető riportsorozatot ol­vasna egy másik világról, ahol nem az ember a főszereplő. Fábián Gyula: Hej Rákóczi, Béresé,nyi, Beze­­rédj! Fábián Gyula új könyve történeti regény; remeke a modern magyar ifjúsági irodalomnak. Odatehetnénk az egri csillagok, vagy Komáromi kurucai mellé. Fábián kitűnő elbeszélő, nagysze­rűen ismeri a kort. Minden fejezetén, minden mon­datán érezhető, hogy az iró költői álmából men­tett ki érv világot és azt megszabadítva minden valótlan kardcsörömpöléstől, sujtásos romantiká­tól. o'e­ Alli tótta a nemzet nagy küzdelmét példe­­merítésre olvasói elé, női selyem fe­hérneműt stb.PAULUSZ-nál vegyen Kárász u.10. Uj furnérraktár BACH | S ENYVF2TETT | E ME í E K ^ ■ ■ tr Somlő-telan'

Next