Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
SZCOED. SserketUMCot Somogyi »eco Z7. 1. em. 1 elejen: 13-33..KlmtílhlVot«l, HD1c»ttnkHn>vIOr «• legoiroda: Aradi oc4Sa A. Telelőül 13^0, . Nyomda: Lfiw IJpOinecBlö. Teletöm: 13—00. — 1 ftvball ét leTéka: Déleryarortrén, Szeged Péntek, 1937 Január 1. Ara IO f lllér XIII. évfolyam, 1. sz. előfizetés • botmio helytwü 3.x ® vidéken ét Budapesten 3.00, külfölddo 6.40 pengd. — Egye* ném era hétküz. nap 1O, vatér.ét Ünnepnap *• ’Hl* Hír* delések elvétele tnrko szerint. Meglő ‘e'illc hétfő kivételével papopla reggel. Színes kavics a kézben Diocletianus császár matematikusa, aki mércsikélte a csillagok járását és Fortuna istenasszony kegyelméből megérte számos egymást követő március idusát, azt állapította meg a salonai remeteségben, hogy az esztendők a kavicsokhoz hasonlatosak. Vannak közöttük rózsaszínűek és pirosak, kékek és zöldek, feketék és szürkék, de egyben mind egyformák, mikor elérkezik az idejük, kivétel nélkül mind kihullanak az emberek ujjai közül. És amint a kavicsok hordozója utána tekint az évnek fordulóján egy újabb földre hullott kavicsnak, amelyet többé felszedni már nem lehet, a pillanatok mesgyéjén szeretné fellebbenteni annak a szaiszi titoknak fátyolát, amely a jövendőt takarja el lelki szemei elől. A kötelező újévi szerencsekivonatok közepette, melyeknek akkordjaiba abban a mértékben vegyülnek az emlékezés visszacsengő hanghullámai, ahogy a szürkeség lepi el a fekete és szőke hajszálakat, a fürkésző lélek önmagát biztatva keresi azokat a jeleket amelyek egy jobb jövőnek az Ígéretét hozzák magukkal. Várjon, van-e alapja, mikor egy tetszés szint megválasztok napon, melyet semmi se különböztet meg a többitől, minden jót kívánunk egymásnak és jogosult-e a hitünk, mikor azt szeretnénk remélni, hogy a reánk következő esztendő jobb lesz-e annál, amelyik visszavonhatatlanul elmerült az idők limbusában? Szeretnénk hinni, hogy valóra válnak a reménykedések és csakugyan boldogabb lesz a reánk következő uj esztendő. Boldogabb lesz annál, amelyik most letűnt, talán nem az egyes ember számára, aki nem számít a nagy történések közepette, hanem talán boldogabb lesz azért, mert több lesz a mosoly, fény és ragyogás, kevesebb lesz a panasz, sóhaj és aggodalom, mint az erkölcsi, anyagi és politikai válságok és megpróbáltatások napjaiban. És ha van ezekre remény, akkor az uj esztendő legyen a lelki felszabadulás esztendeje. Akik széles e világon bárhol a megfélemlítés, hideg terror és lángoló gyűlölség rémeit látták megjelenni életük keresztútján, érezzék egy nagy felszabadulásnak gyönyörűségét, hogy lehet még szabadon lélekzeni, gondolkozni és cselekedni. Érezzék, hogy másként is lehet, mint ahogy a hamis próféták hirdették és amit rájuk akarták kényszeríteni a falanszterek hamis boldogságának nevében. Az új esztendő legyen a gazdasági megújhodás esztendeje Azok a biztató jelenségek, amelyek csak szórványosan kezdtek jelentkezni az elmúlt esztendő derekán, de folytonosan erősödve a határozott gazdasági javulás körvonalait engedték megrajzolódni az utolsó hónapok folyamán, ne legyenek csalóka és eltűnő álomkép, hanem izmosodjanak komoly és állandó valósággá, amely megadja az élet és boldogulás lehetősészét mindenkinek, aki komolyan dolgozni akar. Az uj esztendő legyen a béke esztendeje. A megértés szelleme, amely annyi visszavonás és megpróbáltatás után éppen az esztendő utolsó napjaiban kezdett úrrá válni a lelkeken és megegyezést tudott teremteni a babérfáktól, ciprusoktól és pálmáktól övezett sós habok fölött, amelyeken valaha Odisseus hajói hányódtak, pártokat és menekvést keresve, értesse meg a hatalom birtokosaival és politikájuk hátvédét szolgáltató tömegekkel, hogy az ágyuk, gépfegyverek és tankok azokat a mezőket pusztítják el, melyeken a kenyér terem s amelyek fölött a pacsirta énekel.. Az uj esztendő legyen a fiatalok esztendeje, akik lelkesedni tudnak, de meg is találják, hogy miért lelkesedjenek Legyen az esztendő az övék, találják meg elhelyezkedésük területét, ahol kifejleszthetik a bennük lappangó, de eddig kielégülést nem talált alkotó esztönöket. Lelkesedésüket fütse az alkotás és ne a rombolás lendülete s alkotó kedvük kivirágzása teremjen gazdag gyümölcsöket nemcsak maguk, hanem mindenki számára. Az uj esztendő legyen az öregek esztendeje, akik érezhessék, hogy a tapasztalatok, amelyeket azalatt szereztek, míg megjárták az emberélet tájának A felét, nem hiábavalók az utánuk következett szemében. Legyen számukra a megmenlesitő küzdelmekben eltelt és éppen legsíább éveitől megfosztott életnek jutalm^&A ^..éta^fr^hogy nem éltek hiába és egy el meSJÍjtof ̋ zkedett, türelmetlen és tiszteletet nem ismerő nemzedék nem tapossa a sarkukat, hogy minél hamarabb távozzanak. Az uj esztendő legyen az anyák esztendeje. A gyermekeik jövőjéért és jelenéért való aggódás ne szaggassa szivüket és a legtisztább fájdalom és legigazabb szenvedés gyémántkönnyeit se sajtolja ki a szemükből. Az ő arcukra költözzék mosoly, mert nincs még valami ezen a világon, mai biztosabb fokmérője volna az emberek boldogságának, mint az anyák arcának ragyogása. Az uj esztendő legyen ... milyen is legyen az uj esztendő? Legyen boldog, legyen boldogabb, mint az, amely előtte elmerült az örök semmiségben. Leejtettünk egy szürke kavicsot, — vagy talán nem is volt olyan szürke, mint aminőnek hittük? — a következőnek színe, melyet becsukott markunkban tartunk és amelyet még nem ismerünk, legyen rózsaszínű, mint a hajnal, zöld, mint a remény, vagy aranyszínű, mint a nyári nap ragyogása. 10 évi fogházra ítélték Csang-Hszü-Vangot, Csang-Kai-Sek «tagadásáért, de a büntetési újév alkalmából azonnal elengedték banking, december Ü1. Csang-Hszü-Liang tábornokot ma vonta felelősségre a külön katonai bíróság, amely a katonai bizottság három tagjából alakult. A bíróság Csang-Hszü-Liangot Csang-Kai-Sek tábornagy elragadása miatt 10 évi fogházra ítélte. Az újév alkalmából azonban elengedték Csang-Hszü - Tiang büntetését Újév hajnal is véres harcokkal kezdődött a spanyol frontokon Paris, december 31. A sűrű köd erősen befolyásolja a spanyol főváros birtokáért folyó véres küzdelmet, de nem tudja megakadályozni, hogy az ágyútűz szüneteljen. A küzdelem váltakozó szerencsével folyik. Feltűnést keltett a madridi kormánynak az a jelentése, amely arról számol be, hogy Franco tábornagy felmentette állásától az oviedói parancsnokot, Aranda ezredest, akinek tüzérsége tévedésből a felkelők állásait bombázta. Feltűnőbb az a másik kormányhír, amely szerint a felkelők oldalán harcoló német önkéntesek tömegesen pártolnak át a milíciához, mert valamennyien kommunisták és szocialisták. Londonból azt jelentették csütörtökön, az állandóan tomboló harc ellenére egyik fél sem mondhatja magáról, hogy felülkerekedett. A milícia külföldről állandóan segélycsapatokat kap. Az egyetemi városrészben erősen veszélyes a helyzetük Franco katonáinak, nem lehetetlen, hogy a tábornok kiüríti ezt a városrészt, mert csapdába kerülhet Madrid lakossága sokat éhezik, de még nem tart ott, hogy cserbenhagyja a védőket, — jelenti London. A felkelők jelentése szerint a kormánycsapatokat Carbanchel és Villanuova környékén visszaverték. Franco nyilatkozata: „Katonai szempontokból tulajdonképen már elfoglaltuk fladridot Lisszabon, december 31. Franco tábornok a Iiario del Noticia tudósítója előtt nyilatkozott a katonai és politikai kérdésekről. — Katonai szempontból már tulajdonképen elfoglaltuk Madridot — mondotta. A spanyol