Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

4 letes. Fog még az elnök úr is úgy táncolni, aho­gyan mi fütyülünk! A kijelentések során Papp József kétszer is enunciálja, hogy Löwenbachot újból a testületi szék­b­e utalja. Közben Löwenbach elhagyta a termet, majd az izgalmak elültével megkezdődött a közgyűlés. A jelentéseket, költségvetést, zárszámadást változat­lanul elfogadták. A választások kezdődtek ezután. Alelnökké Tóth Ferencet és vitéz Némét Pált vá­lasztották. Német Pál a hivatalos elöljárósági je­lölttel, Fodor Józseffel szemben kapott többséget. Megkezdődön a Tiszán a gabonisszáUn­ 350-400,000 mázsa gabonát szállítanak el a következő­­ hetekben Szegedről (A Délmagyarország munkatársától.) Évről­­évre emelkedik a Tiszán a gabonaforgalom. Más években rendszerint március végén, ápri­lis elején kezdődik a Tiszán a gabonaszállítás, az 1937-es esztendő azonban korán hozta meg a viziközlekedés és ezzel együtt a gabonaszálli­­sát, az 1937-es esztendő azonban korán hoz­ta meg a viziközlekedés és ezzel együtt a gabo­­naszállitás szezonját is. A múlt hét végén be­futott Szegedre az alsó Tiszáról az első gőzös, amely három hataras üres uszályt vontatott felfelé. A rákövetkező napokban már megkez­dődött a tél folyamán felhalmozott gabona­­készletek szállítása és azóta folytonosan ra­kodnak a Tiszán. A gabonaszállításról Adler Rezső igazga­tó a következőket mondotta: „ Szegedről, a tél folyamán felhalmozott gabonakészleteket, Brailán át részben Olasz­országba, részben pedig Auszriába szállítják. Hozzávetőleges becsléssel ezen készletek 50— 00 uszályt fognak megtölteni, ami kerekszám­­ban 350.000 —400.000 méter mázsa gabonát je­lent. Ezeknek, a már felvásárolt készleteknek az elszállítása után a kereskedelem már csak azokkal a gabonamennyiségekkel számolhat, amelyek még a gazdaközönség tulajdonában vannak és amelyek a magyar gazda józan, előrelátó felfogása mellett csak olyan mér­tékben kerülnek piacra, amint azt az új ter­més fejlődése indokolttá teszi. — Kedvező terméskilátások mellett, — jú­nius végéig még legalább 200.000—250­ 000 métermázsa kalászos elhajózásával számolha­tunk, úgy, hogy tekintetbe véve az első fél­év, 1936 július—december folyamán elszállí­tott egymillió métermázsa mennyiséget, az 1036-os termésből legalább 1.600.000 méter­mázsa búza és rozs elszállítására lehet számí­tani a Tiszán keresztül.­­ A búza ára 14.50, a rozs ára 9 pengővel indult aratás után és ez év január végéig 21.50, illetve 18.50 pengőig tornászta fel magát. Gyönyörű tornamutatvány volt ez azok szá­mára, akik cselekvő részt vehettek az eladás­ban, de annál lehangolóbb a városi lakosság szempontjából, mert a gabonaárak emelkedé­se magával vitte úgyszólván az összes fonto­sabb közszükségleti cikkeket, az így bekövet­kezett drágaság viszont a tisztviselőknél, kis­iparosoknál, a kereskedőknél sok-sok keserves sóhajt váltott ki. Ka­m his Szerencsbe m pengőért nyaralhat a Balatonnál kaphat vitorlás vagy túracsónakot VEGYEN BALATONI SORSJEGYET Kapható a Délmag­yar­­ország kiadóhivatalában DECMAGYARORSZÁG Kedd, 1957­. március 2. „a pap kötelessége: az emberszeretet hirdetése és nem ismerhet különbséget ember és ember között** Székely Béla előadása és dr. Bledl Samu felszólalása az antiszemitizmus­ról (A Dél­magyar­or­szág munkatársától.) A szegedi zsidó hitközség kulturbizottsága hétfőn este kul­­turelőadást rendezett nagy érdeklődés mellett Az előadást dr. Singer István, a kulturbizottság el­nöke vezette be, majd Székely Béla író tartotta meg előadását »Az antiszemitizmus lélektana és szociológiája« címen. Azzal kezdte előadását, hogy azok a műveik, amelyek eddig az antiszemitizmussal foglalkoztak, vagy zsidó martirológiát nyújtottak, vagy pedig az antiszemitizmus irodalma helyett az antiszemi­ták irodalmát nyújtották. Nem vitás, hogy a zsidó­kérdés, amely nem azonos az antiszemitizmus­ problémájával, csak a szociológia és pszichológia szintézisén át kutatható ki. Mint par eccelance ki­sebbségi kérdés, valósággal klinikai példája azok­nak a problémáknak, amelyek minden kisebbségi embercsoport körül felbukkannak. Ennek a kisebb­ségi kérdésnek mélyebb megismerése korunk egyik nagy problémája és különösen bennünket, magyarokat érdekelhet. — A zsidókérdés — folytatta előadását Szé­kely Béla —, mint ilyen, két forrásból táplálko­zik. Az egyik a tömegeknek az az indulatmegnyi­latkozása, amellyel az önmaga elleni indulatait a körülötte, vagy mellette élő kisebbségi ember­­tömegekre vetíti ki, tehát a legkisebb ellenállás irányában. Úgy látszik ahhoz, hogy egy ember­­tömeg befele azonosíthassa magát, tehát szer­es­se egymást, az szükséges, hogy kifele gyűlöljön. A zsidóság kétezeréves szétszórtságában mindig ki­sebbséget alkotott és így magára vonta a körü­lötte élő népek türelmetlenségét. Nemcsak a zsi­dóságnak sorsa ez, de sorsa sok más kisebbségi tömegnek is, így például teljesen azonos vele az örménykérdés. — Az antiszemitizmus — folytatta —, amely egyformán táplálkozik indulati és szociális ele­mekből, politikummá válik akkor, amikor a kü­lönböző körok gazdasági válságaiban az elnyo­mott néposztályok indulatát a mindenkori uralkodó réteg­­ a zsidóságon vezeti le. Ez a jelenség végigvonul a zsidóság kétezeréves szétszórtságá­nak történetén és a mai antiszemitizmusnak is ez a szociális magyarázata. Végül azt fejtegette, hogy megoldható-e a zsidó­kérdés, lehet-e az antiszemitizmus ellen harcolni? A zsidókérdést maguk a zsidók nem oldhatják meg, de legkevésbé oldhatja meg az antiszem­iitizmus. A zsidókérdés és ennek megnyilatkozási formájában az antiszemitizmus olyan társadalmi kérdés, mel­y csak kísérő jelensége az egész emberiséget for­máló problémáknak. Minden olyan törekvés, amely az emberiség ügyét szolgálja, amely az ember és az ember közötti ellentétek megszüntetésére, mi­nél nagyobb tömegek minél teljesebb boldogsá­gára törekszik, a maga nagy problémájában meg­oldja a zsidókérdést is. Azzal fejezte be előadását Székely Béla, hogy a zsidóságnak nem lehet más feladata, mint mindenben azokkal azonosítani ma­­gát, akik ezt a fejlődést, a haladást, nem pedig a reakciót és az elnyomást szolgálják. Az általános érdeklődéssel fogadott előadás után dr. Riedl Samu állott fel szólásra és a legutóbbi jelenségekkel foglalkozott. — Mind gyakrabban hallunk zsidózni — mon­dotta ■—, semmiféle témakört nem lehet manapság úgy látszik letárgyalni, hogy a zsidózástt egyeseik bele ne keverjék. Lassankint megszokjuk ezt és unalmas lesz. De eggyel nem tudok megbarátkoz­ni, eggyel nem tudok megértetni és ez az, amikor más feekezet papja cselekszi ezt. Minden mildst egy láthatatlan, de annál jobban érezhető erős kö­telék jut egybe. Ha bármely vallást lekicsinyí­tünk, az feltétlen a másik fel­ekezetre is visszahat A papnak kötelessége védeni a vallást, magatartá­suknak meg kell felelniök annak a követelmé­nyeknek, amelyeket a vallás tételes törvényei elő­írnak. Ebből következik, hogy minden pap, aki­ vét a vallás ellen és gyűlöletet hirdet, a saját vallása ellen is vét. — Szeged a vallásos türelem városa volt min­dig — folytatta dr. Riedl Samu. Most azonban él itt a városban egy pap, aki sportnak tekinti, hogy a zsidóság ellen gyűlöletet szítson. Nem foglalko­zom az illető személyével, nem foglalkozom azzal sem, hogyan lehetséges ez, egy papi hivatalt be­töltő egyén miképen vállalkozh­atik a gyűlölet szí­tására. De igenis foglalkozni kívánok azzal, mit vét a kötelessége ellen az a pap, aki gyűlöletet hirdet a szeretet helyett. A papnak kötelessége, hogy Istent határtalanul tisztelje. Ez magában foglalja azt, nem teszek olyasmit, ami visszatet­sző — a gyűlölet szítása pedig visszatetsző —­ Isten előtt. Az emberszeretet hirdetése a pap kö­telessége; a pap nem ismerhet különbséget ember és ember között. Ha valaki pap létére a gyűlölet hirdetésére vállalkozik, az önmagát helyezi a tisz­teletkörön kívül, amely minden papot megillet­. Riedl Samu ezután foglalkozott a pap egyik cikkével és ezeket mondotta: — Ebben a cikkben legleplezetlenebb a törek­vés, hogy Szeged társadalmi békéjét megbontsa és a zsidókat a közgyűlölet középpontjába állítsa. Minden ami rossz és a zsidók ellen hangoztatott vádak, azok benne foglaltatnak ebben a cikkben. Azzal fejezte be felszólalását, úgy érezte, hogy kötelessége az első kínnálkozó alkalmat felhasz­nálni arra, hogy az igaztalan támadásokat vis­­­szautmitsa. Taps követte dr. Reidl Samu felszólalását, amely után az est befejeződött. Mindennemű ENYVET legilányosabban szállít: »HUNGÁRIA« M­­Űtrágya. Kfinsau- és Vegyiiparrl. BUDAPEST, V. ÁRPÁD UCCA 8. SZ. Szegedi lerakat Goldgruber Gábor és Fiai SZEGED, KORONA UCCA 11.

Next