Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-02 / 49. szám
4 letes. Fog még az elnök úr is úgy táncolni, ahogyan mi fütyülünk! A kijelentések során Papp József kétszer is enunciálja, hogy Löwenbachot újból a testületi székbe utalja. Közben Löwenbach elhagyta a termet, majd az izgalmak elültével megkezdődött a közgyűlés. A jelentéseket, költségvetést, zárszámadást változatlanul elfogadták. A választások kezdődtek ezután. Alelnökké Tóth Ferencet és vitéz Némét Pált választották. Német Pál a hivatalos elöljárósági jelölttel, Fodor Józseffel szemben kapott többséget. Megkezdődön a Tiszán a gabonisszáUn 350-400,000 mázsa gabonát szállítanak el a következő hetekben Szegedről (A Délmagyarország munkatársától.) Évrőlévre emelkedik a Tiszán a gabonaforgalom. Más években rendszerint március végén, április elején kezdődik a Tiszán a gabonaszállítás, az 1937-es esztendő azonban korán hozta meg a viziközlekedés és ezzel együtt a gabonaszállisát, az 1937-es esztendő azonban korán hozta meg a viziközlekedés és ezzel együtt a gabonaszállitás szezonját is. A múlt hét végén befutott Szegedre az alsó Tiszáról az első gőzös, amely három hataras üres uszályt vontatott felfelé. A rákövetkező napokban már megkezdődött a tél folyamán felhalmozott gabonakészletek szállítása és azóta folytonosan rakodnak a Tiszán. A gabonaszállításról Adler Rezső igazgató a következőket mondotta: „ Szegedről, a tél folyamán felhalmozott gabonakészleteket, Brailán át részben Olaszországba, részben pedig Auszriába szállítják. Hozzávetőleges becsléssel ezen készletek 50— 00 uszályt fognak megtölteni, ami kerekszámban 350.000 —400.000 méter mázsa gabonát jelent. Ezeknek, a már felvásárolt készleteknek az elszállítása után a kereskedelem már csak azokkal a gabonamennyiségekkel számolhat, amelyek még a gazdaközönség tulajdonában vannak és amelyek a magyar gazda józan, előrelátó felfogása mellett csak olyan mértékben kerülnek piacra, amint azt az új termés fejlődése indokolttá teszi. — Kedvező terméskilátások mellett, — június végéig még legalább 200.000—250 000 métermázsa kalászos elhajózásával számolhatunk, úgy, hogy tekintetbe véve az első félév, 1936 július—december folyamán elszállított egymillió métermázsa mennyiséget, az 1036-os termésből legalább 1.600.000 métermázsa búza és rozs elszállítására lehet számítani a Tiszán keresztül. A búza ára 14.50, a rozs ára 9 pengővel indult aratás után és ez év január végéig 21.50, illetve 18.50 pengőig tornászta fel magát. Gyönyörű tornamutatvány volt ez azok számára, akik cselekvő részt vehettek az eladásban, de annál lehangolóbb a városi lakosság szempontjából, mert a gabonaárak emelkedése magával vitte úgyszólván az összes fontosabb közszükségleti cikkeket, az így bekövetkezett drágaság viszont a tisztviselőknél, kisiparosoknál, a kereskedőknél sok-sok keserves sóhajt váltott ki. Kam his Szerencsbe m pengőért nyaralhat a Balatonnál kaphat vitorlás vagy túracsónakot VEGYEN BALATONI SORSJEGYET Kapható a Délmagyarország kiadóhivatalában DECMAGYARORSZÁG Kedd, 1957. március 2. „a pap kötelessége: az emberszeretet hirdetése és nem ismerhet különbséget ember és ember között** Székely Béla előadása és dr. Bledl Samu felszólalása az antiszemitizmusról (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi zsidó hitközség kulturbizottsága hétfőn este kulturelőadást rendezett nagy érdeklődés mellett Az előadást dr. Singer István, a kulturbizottság elnöke vezette be, majd Székely Béla író tartotta meg előadását »Az antiszemitizmus lélektana és szociológiája« címen. Azzal kezdte előadását, hogy azok a műveik, amelyek eddig az antiszemitizmussal foglalkoztak, vagy zsidó martirológiát nyújtottak, vagy pedig az antiszemitizmus irodalma helyett az antiszemiták irodalmát nyújtották. Nem vitás, hogy a zsidókérdés, amely nem azonos az antiszemitizmus problémájával, csak a szociológia és pszichológia szintézisén át kutatható ki. Mint par eccelance kisebbségi kérdés, valósággal klinikai példája azoknak a problémáknak, amelyek minden kisebbségi embercsoport körül felbukkannak. Ennek a kisebbségi kérdésnek mélyebb megismerése korunk egyik nagy problémája és különösen bennünket, magyarokat érdekelhet. — A zsidókérdés — folytatta előadását Székely Béla —, mint ilyen, két forrásból táplálkozik. Az egyik a tömegeknek az az indulatmegnyilatkozása, amellyel az önmaga elleni indulatait a körülötte, vagy mellette élő kisebbségi embertömegekre vetíti ki, tehát a legkisebb ellenállás irányában. Úgy látszik ahhoz, hogy egy embertömeg befele azonosíthassa magát, tehát szeresse egymást, az szükséges, hogy kifele gyűlöljön. A zsidóság kétezeréves szétszórtságában mindig kisebbséget alkotott és így magára vonta a körülötte élő népek türelmetlenségét. Nemcsak a zsidóságnak sorsa ez, de sorsa sok más kisebbségi tömegnek is, így például teljesen azonos vele az örménykérdés. — Az antiszemitizmus — folytatta —, amely egyformán táplálkozik indulati és szociális elemekből, politikummá válik akkor, amikor a különböző körok gazdasági válságaiban az elnyomott néposztályok indulatát a mindenkori uralkodó réteg a zsidóságon vezeti le. Ez a jelenség végigvonul a zsidóság kétezeréves szétszórtságának történetén és a mai antiszemitizmusnak is ez a szociális magyarázata. Végül azt fejtegette, hogy megoldható-e a zsidókérdés, lehet-e az antiszemitizmus ellen harcolni? A zsidókérdést maguk a zsidók nem oldhatják meg, de legkevésbé oldhatja meg az antiszemiitizmus. A zsidókérdés és ennek megnyilatkozási formájában az antiszemitizmus olyan társadalmi kérdés, mely csak kísérő jelensége az egész emberiséget formáló problémáknak. Minden olyan törekvés, amely az emberiség ügyét szolgálja, amely az ember és az ember közötti ellentétek megszüntetésére, minél nagyobb tömegek minél teljesebb boldogságára törekszik, a maga nagy problémájában megoldja a zsidókérdést is. Azzal fejezte be előadását Székely Béla, hogy a zsidóságnak nem lehet más feladata, mint mindenben azokkal azonosítani magát, akik ezt a fejlődést, a haladást, nem pedig a reakciót és az elnyomást szolgálják. Az általános érdeklődéssel fogadott előadás után dr. Riedl Samu állott fel szólásra és a legutóbbi jelenségekkel foglalkozott. — Mind gyakrabban hallunk zsidózni — mondotta ■—, semmiféle témakört nem lehet manapság úgy látszik letárgyalni, hogy a zsidózástt egyeseik bele ne keverjék. Lassankint megszokjuk ezt és unalmas lesz. De eggyel nem tudok megbarátkozni, eggyel nem tudok megértetni és ez az, amikor más feekezet papja cselekszi ezt. Minden mildst egy láthatatlan, de annál jobban érezhető erős kötelék jut egybe. Ha bármely vallást lekicsinyítünk, az feltétlen a másik felekezetre is visszahat A papnak kötelessége védeni a vallást, magatartásuknak meg kell felelniök annak a követelményeknek, amelyeket a vallás tételes törvényei előírnak. Ebből következik, hogy minden pap, aki vét a vallás ellen és gyűlöletet hirdet, a saját vallása ellen is vét. — Szeged a vallásos türelem városa volt mindig — folytatta dr. Riedl Samu. Most azonban él itt a városban egy pap, aki sportnak tekinti, hogy a zsidóság ellen gyűlöletet szítson. Nem foglalkozom az illető személyével, nem foglalkozom azzal sem, hogyan lehetséges ez, egy papi hivatalt betöltő egyén miképen vállalkozhatik a gyűlölet szítására. De igenis foglalkozni kívánok azzal, mit vét a kötelessége ellen az a pap, aki gyűlöletet hirdet a szeretet helyett. A papnak kötelessége, hogy Istent határtalanul tisztelje. Ez magában foglalja azt, nem teszek olyasmit, ami visszatetsző — a gyűlölet szítása pedig visszatetsző — Isten előtt. Az emberszeretet hirdetése a pap kötelessége; a pap nem ismerhet különbséget ember és ember között. Ha valaki pap létére a gyűlölet hirdetésére vállalkozik, az önmagát helyezi a tiszteletkörön kívül, amely minden papot megillet. Riedl Samu ezután foglalkozott a pap egyik cikkével és ezeket mondotta: — Ebben a cikkben legleplezetlenebb a törekvés, hogy Szeged társadalmi békéjét megbontsa és a zsidókat a közgyűlölet középpontjába állítsa. Minden ami rossz és a zsidók ellen hangoztatott vádak, azok benne foglaltatnak ebben a cikkben. Azzal fejezte be felszólalását, úgy érezte, hogy kötelessége az első kínnálkozó alkalmat felhasználni arra, hogy az igaztalan támadásokat visszautmitsa. Taps követte dr. Reidl Samu felszólalását, amely után az est befejeződött. Mindennemű ENYVET legilányosabban szállít: »HUNGÁRIA« MŰtrágya. Kfinsau- és Vegyiiparrl. BUDAPEST, V. ÁRPÁD UCCA 8. SZ. Szegedi lerakat Goldgruber Gábor és Fiai SZEGED, KORONA UCCA 11.