Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-01 / 121. szám

Kedd, 1937. Junius 1 Politikai napilap XIII. évfolyam, 121. sz. 80 év Az egész világ szeretettel fordult hétfőn a nyolcvanéves XI. Pius pápa felé, aki egy ad­kotő és kormányzó élet történelmi feladatai és eredményei után éppen a közelmúlt idők­ben szólaltatta meg az egész világ számára szóló szavát Krisztus hitében, amikor Krisz­tus igazságai szellemében kellett világosságba állítani az egész világ nyilvánossága előtt azo­kat a kísérleteket, amelyek­­ Krisztus igazsá­gai és szelleme ellen próbáltak törni. A tör­ténelmi feladatok sorában is történelmi mo­numentalitássá nőttek azok a megrázó sza­vak, amelyekben a 80 éves pápa hatalmá­nak, fenségének és tekintélyének teljes sú­lyával szállt szembe az ököl és erőszak jo­gával, azokkal a támadásokkal, ame­lyekkel a keresztény egyház s az elemi emberiesség ellen indultak ro­hamra a gyűlölet izzásának barna csa­pattestei. E történelmi szavakban az em­beriesség, a béke és a szeretet egyházának világfejedelme félreérthetetlen nyíltsággal foglalt állást a vér és faj mítosza el­le­n és ezek a monumentális szavak vissza­verték a vallás- és keresztényüldözés leg­újabb modern osztagait. Ezek a tragikusan messzeszóló szavak új fejezetet nyitottak ab­ba a m­ű­b­e, amely XI. Pius életét és mun­kásságát jelenti. Alakja a 81. év küszöbén is a munkától kissé megtörtén bár, mégis fel-feltűnt a Vatikán termeiben, ahol a mindenféle nemzetiségű, rendű és rangú zarándokok ezreit szokta fo­gadni. Mintha ezzel is szimbolizálni akarná, hogy csak az jár biztosan az emberek között, aki a krisztusi szeretet szavával halad és küzd az élet útjain. Átszellemült mosolya, mely őt annyira jellemzi, finom fá­tyolként száll tova a krisztusi szeretetért térdelők fölött, mint „a gleccserek titokzatos alkonyfénye“, amit oly sokszor csodált a hegy­­óriások szomjas lelkű vándora: Achilles Ratti. Aki egyszer látta ezt a szelid mosolyt, a békének ezt a fehér tisztaságát, meggyőződ­hetett arról, hogy ez a hely és ez a krisztusi szellem napnyugati fénnyel telehintett szik­­lacsúcs, e korszak félelmetes szakadékai, sötét odvai és alacsonyan járó fellegei fö­lött ... Az ezeréves jóslat, mely minden pápa uralkodásának karakterét egy-egy jelmondat­ban örökítette meg, XI. Piusnak így sorsol: rendíthetetlen hit. Szimbólumnak mindenesetre illik a korhoz ez e két szó és illik a megingathatatlan lelkű aggastyánhoz, aki Péter kőszikláján háborúk, eszmék, test­vérharcok birkózása közben, a hangok, indu­latok és események vad zavarában küldeté­sének, történelmi elhivatottságának teljes tu­datában, rendithetetlen hittel kiáltotta a vi­lágnak : Emberek, ezen az uton nincs más végzet, csak az ör­vény, csak a pusztulás! Rendíthetetlen hittel mutatott rá a gyűlö­letből, vérből és igazságtalan ököljogból ki­vezető útra. Azzal a programmal lépett Szent Péter örökébe, mely a háború­ban megrázott, képes felemelni. Pax Christi in regno Christi­s Krisztus békéjét vissza ál­lít­a­n­i Krisztusi országá­ban! Nagyszabású enciklikáiban átfogta az emberi élet egész mezejét. Ragyogó ékesszó­lással bizonyította be, hogy Krisztusban a problémák kielégítő megoldást, lázadó kér­dések megnyugtató feleletre találnak. Az ész, a tudós, a kinyilatkoztatás érveivel és az élet valóságával mutatta ki: h­o­g­y­a­n lehet az egy nemzetbe tartozó embereket megelégedetten összefűzni anél­kül, hogy az államokból üzemeket és a vak gyűlölet rohamosztagait alakítanák s az egyénből a kollektivizmus géprészét farag­nák ki. A „Quadragesimo anno“ címü encikliká­­ban a társadalomnak, a nemzeti és nemzet­közi életnek pestisét leplezi le a pénz min­denhatóságában és a szívtelen üzleti szellem­ben. A gyógyulásnak lehetősége az egyen­lően osztó igazságosságban van. Az igazság megismerésére és annak érvé­nyesülésére pedig csak a szeretet és a jóakarat vezet. A közelmúlt napokban megjelent encikli­­káit, a németországi katolikusok szomorúan drámai helyzetéről, a kommunizmusról és a mexikói egyházüldözésről, jól ismeri a vilá­­ nyilvánossága. A történelmi szavakban a pá­pa szembefordul a gyűlölet izzásával, a tem­plomok rombolásával és „a vér és faj míto­szával“ — és messzire hajló drámai szavak­ban szolgáltatott igazságot, dicsőséget a krisztusi szellemnek, a krisztusi békének, türelemnek és ember­ségnek. Milyen megrázó feladat: a hu­szadik század 80 éves pápájának síkra kell szállnia a vallásüldözés középkori szelleme és sötét eszközei ellen ... XI­ Pius a nagy pápák közé tartozik. Pápa­sága az emberiség egyik legnehe­zebb, legsúlyosabb korszakára esik. Az egyházat maga a Szentlélek és nem az emberek bölcsesége kormányozza, —1 igaz, hogy a pápai trónus a Krisztus által ígért kősziklán áll, mégis nagy pápának azt hívja a történelem, aki a kornak megfelelő eszközökkel tud szembeszállni az emberi­ség örök krisztusi céljait veszé­lyeztető támadásokkal. Európai izgalmat keltett a „Deutschland“ bombázása és a német flotta támadása Almeria ellen A német cirkálónak 25 halálos és 83 sebesülte van,­­ Almeria vesztesége 19 halott, 55 sebesült, 30 rombadőlt épület Olaszország és Németország közös akciója Londonban és a tenge­­ren . A spanyol kormány a Népszövetség beavatkozását kéri London, május 31. Az európai politikai vi­lágot rendkívüli események tartják izgalom­ban. A spanyol népfronthoz tartozó repülőgé­pek bombát dobtak a „Deutschland“ német cirkálóra. A hivatalos német jelentés szerint a „Deutsch­land“ páncéloshajó az ibizai kikötő előtt hor­­gonyzott. Szombaton este megjelent a hajó fölött — a német jelentés szerint — két spa­nyol kormányrepülőgép és bombákat dobott a páncélosra, az egyik bomba a legénységi ét­kezőhelyiséget találta el. A bombázásnak 25 halálos és 8S­ sebesült áldozata van. Egy másik bomba jelentéktelen kárt okozott. A berlini jelentés ezután azt mondja, hogy a német hadihajóról egyetlen lövést sem tettek a repülőgépekre. A berlini jelentés hangsú­lyozza, hogy a hajó harcképes állapotban ma­radt és Gibraltárba ment a sebesültek elhelye­zése érdekében­ adott ki. A jelentés azt hangoztat­ja, hogy ami­kor a felderítő szolgálatot végző repülőgépek­ Ibiza fölött repültek, az öbölben a mintegy 200 méter távolságra horgonyzó „Deutschland“ rájuk lőtt, jólle­het, a gépek sem a hajót, sem a várost nem támadták meg. A re­pülőgépek válaszul 12 bombát dobtak a hajóra. A bombák közül négy a fedélzeten robbant. Hangoztatja a jelentés, hogy az ellenőrzéssel megbízott hajóknak a parttól legalább 10 mért­­földnyire kell tartózkodniuk, a „Deutschland“ azonban egészen közel a parthoz horgonyzott. Tekintettel arra, hogy ezen a helyen francia hajó van az ellenőrzéssel megbízva, a német cirkáló nem járt el hivatalos küldetésben, amikor a spanyol belvizeken tartózkodott. Az ibizai események nemcsak Berlinben, ha­nem Rómában, Párisban és Londonban A valenciai kormány hadügyminisztériuma­is is aggodalmakat keltettek, a lapok szerint nemzetközi bonyodalmaktól lehet tartani. hivatalos jelentést Német hadihajók összebombázták Almeria kikötőjét Hitler Münchenben tartózkodott, amikor az ibizai bombázásról értesült. Nyomban ta­nácskozást tartott Raeder vezértengernag­­­gyal és báró Neurath külügyminiszterrel, majd repülőgépen Berlinbe utazott, ahová rö­videsen Göring is megérkezett. Németországban óriási izgalmat keltett a „Deutschland“ bombázása. A lapok gyászkeretben közölték hétfőn az ese­ményeket. Visszautasítják a valenciai kor­mánynak azt az állítását, hogy a hadihajó rá-

Next