Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Hogy lesz a félédesből édesnem­es? A Hangya jóvoltából újra olyan kísér­letezésekkel szemben kell felháborodva t­i­l­­takoznunk a nyilvánosság előtt, ame­lyek nemcsak a termelők, kikészítők és mal­mok érdekeit sértik, de támadás előkészü­leteiként foghatók fel a szegedi papri­­k­a még megmaradt jóhíre és minő­sége ellen. S egyben elárulja azt is, hogy milyen üzleteket akarnak csinálni azok, akikre „közérdekből“ bízták a paprika ér­tékesítését. S amikor ezt szóvá tesszük, tisztában va­gyunk vele, hogy a Hangya újra­­ hely­reigazít. A Hangyának, úgy látszik, már nemcsak csigakiviteli, ló kivi­teli és kamillakiviteli osztályát szervezték meg az újabb időben, hanem a helyreigazítások kiviteli módját megállapító osztályt is. A Hangyának szenvedélye lett a helyreigazí­tás. A Hangya lett a legszorgalmasabb újságolvasó és újságíró, alig van magyar író, aki annyi cikket helyez el, mint a H­a­n­­gya.­ A Hangyánál cikk lett az — új­ságcikk is és — meg kell vallani, — ebből a cikkből éppen eleget helyez el. Ha a H­­a­n­­g­y­a helyreigazítást fog beküldeni ennek a cikkünknek adataira vonatkozóan is, majd közölni fogjuk azt is. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a helyreigazítást kö­zölni kell, ha csak a lap szerkesztője nyom­ban és kétségbevon­hatatlanul nem bizonyítja, hogy a helyreigazításban foglaltak valótlanok. Érte már a Hangyát olyan baleset is, hogy bírói kijelentés sze­rint a szerkesztő bizonyította a helyreigazí­tásban foglaltak valótlanságát, de mi nem kérhetjük meg sem a termelőket, sem a ki­­készítőket, sem a malmosokat, vagy keres­kedőket arra, hogy jöjjenek el mellettünk tanúságot tenni, mert inkább közöljük­ a valóságnak meg nem felelő helyreigazítást is, mint hogy a Han­gya csípéseinek kitegyük azokat, akik a bíró­ság előtt a Hangyával szemben is megmond­ják az igazat. A Hangya helyre fogja igazítani ezt a cikkünket is, de előre kijelentjük, hogy a helyreigazításában foglaltak nem felelhetnek meg a valóság­­n­a­k, mert az első betűtől az utolsó b­e­t­ű­i­g i­g­a­z az, amit most leírunk. S ezeknek majdnem személyes kérdésb­en történt előrebocsátása után leplezzük le a szegedi paprikát fenyegető legújabb ké­szülődést. A N­­­ángyának van Szegeden eladha­tatlan, vagy jórészt alig eladható 50—60 vagon félédes paprikája. A kam­pány vége felé kezdünk járni, a Hangyát érthetően nyomja ez a nagy mennyiség. Édesnem­es paprikában van kereslet, de félédesben alig s így a Hangya kényte­len számolni azzal a lehetőséggel, hogy en­nek a nagy kvantumnak jórésze a nyakán marad. Hogyan igyekszik ezt a problémát megoldani s hogyan akar magán se­gíteni? Í­ ry, hogy ráveszi a kikészitőket: en­g­e­d­j­é­k meg, hogy felőrlendő édesne­­mes paprikájukhoz a malom hozzáőröljön ebből a kész félédes paprikából is s ily módon a friss őrlésű édesnemes paprikával együtt édesnemes paprikává lépjen elő a hónapok óta raktárban lévő félédes paprika. Mint ahogy előléptetik a tisztviselőt, úgy akarja a Hangya előlép­tetni a félédes paprikát édesnemes papriká­vá. S itt ütközik ki az a s­ú­l­y­o­s össze­férhetetlenség, hogy a Hangya alapította átvevő szövetkezet igazgatósági tagja a paprika minősítését végző fővegyész, aki félédessé minősítette korábban azt a paprikát, ami most édesnemes paprikával összekeverve édesnemessé minősíté­­sét várja. Mi ennek a következménye? El­sősorban is az, hogy érthetően és természetesen romlik a paprika mi­nősége, illetve,­­ még inkább rom­lik. Mert az a paprika, amit korábban fél­édessé minősítettek, csak jóakarattal és el­nézéssel válhatik most édessé. A bukott gyerek tehet pótvizsgát, de a félédes papri­ka pótvizsgálaton nem válhatik édesnemes­sé csak olyan módon, hogy engedékenysé­get tanúsít a vegyvizsgálat. A Ha­n­g­y­a harminc pengővel fizetett ke­vesebbet a félédes paprikáért, mint az éd­esnem­esért s most a harminc pengővel olcsóbban vásárolt paprikát harminc pen­gővel drágábban adja el. Igaz, hogy ennek a különbözetnek egy részét le­adja a kikészítőnek és a malomnak, de így is méter mázsánkint átlag tizen­öt pengőt keres a Hangya azon, hogy édes nemesként hozza for­galomba azt a paprikát, amit fél­édesként vett át és fizetett ki. A termelő ebből a nagy haszonból nem kap semmit, pedig megszenvedi ezt az eljárást, mert a Hangya ennyivel kevesebb édesnemes paprikát vesz át, amennyi félédest tud ilyen módon „meg­ne­mesíten­i.“ A termelőkre nézve tehát súlyos sérelmet jelentene, ha a Hangya általánosítani merészelné az eddigi kísérleteket, sérelme volna természetesen a kikészítőknek is, mert ebből a várat­lan haszonból a Hangya nem enged nekik át annyit, mint amennyit keresni tudnának a friss árun s felbecsülhetetlen sé­relme a szegedi paprikának, mert tovább romlik s nem tudjuk, mikor fogja kiheverni ennek a mesterséges mi­nőség rontásnak következményeit. S éppen ezért a város hatóságának sürgősen és a legnagyobb eréllyel kell tiltakozni ezek ellen a kísérletezések és próbálgatások ellen s a legnagyobb eréllyel kell követelni, azt is, hogy a papri­­­kaminősítés ügye választassék el a paprika­­értékesítés minden­ üzleti vállalkozásától. A paprikaminősítő ne legyen, ne lehessen paprikaértékesítő szövetkezet igazgatósági tagja, mert a törvény az igazgatósági tagok­ra olyan kötelezettségeket ró, melyeket a közhivatal szempontjaival esetleg nem lehet összeegyeztetni. Az érdekeltségnek már jókor tiltakozni kell az ellen, hogy a Hangya ilyen művi uton állítsa elő az édesnemes pap­rikát s okozzon vele súlyos sérelmet terme­lőnek, kikészitőnek, malomnak és közvetve a kereskedelemnek is. A Hangyának ez a próbálkozása újra védekezésre kényszeríti a várost, hatóságával 69 minden gazdasági tényezőjével együtt.­ _ És most jöjjön a Hangya és igazítsa helyre ennek a cikknek való állításait, igaz adatait és helyes következtetéseit. Gyerünk a lassan már komikussá váló hely­reigazítással! Izgalmas események után megszavazták a Chautemps-kormány pénzügyi javaslatait A kamara és a szenátus széleskörű felhatalmazást adott a helyzet megmentésére S­ans, június 30. Viharos éjszakai ülés után szerdán hajnalban elfogadta a francia kama­ra a kormány pénzügyi javaslatát, amely sze­rint a kormány felhatalmazást kapott" arra, hogy 1937. augusztus 31-ig megtegye mind­azokat az intézkedéseket, amelyek az államhi­tellel kapcsolatban nagy jelentőséggel bírnak. Már Bonnet pénzügyminiszter beszédét minduntalan félbeszakították heves közbeszó­lások, amikor Dud­­as kommunista képviselő szólalt fel, a helyzet már szinte elviselhetetlen volt és a következő szónokot, Paul Reynaudot már nem is hagyták beszélni. A szünetben seres verekedés ját­­szódott le az étteremben kommunisták és jobboldali kép­viselők között. A verekedést vita előzte meg, amely később annyira elfajult, hogy a kom­munisták ököllel mentek a jobboldali képvi­selőknek; mind a két­ oldalon többen megsebe­sültek. Egy óra hosszat tartott, amíg a rendet Herriot elnök helyre­ tudta állítani. A felhatalmazás Hajnalban v­égre megszüle­tett: a kamara 380 szóval 228 ellené­ben megadta a kormánynak a pénzügyi felhatalmazást augusz­tus 31-ig. A szenátus megszavazta a felhatalmazási javaslatot Paris, június 30. A Ch­autemps-kormány fel­hatalmazási javaslatát szerda délelőtt vette tárgyalás alá a szenátus pénzügyi bizottsága. A pénzügyi bizottság 20 szavazattal 3 ellenében elfogadta az általános pénzügyi felhatalmazási javaslatot. A bizottság 12 tagja tartózkodott a szavazástól. A szenátus plénuma délután négy órakor kezdte meg a javaslat tárgyalását. A szenátus plénuma a felhatalmazási tör­vényt 107 szavazattal 82 ellenében elfogadta. Csütörtökön megnyitják a tőzsdét Paris, június 30. A francia áru- és érték­tőzsde bezárása és a részleges moratórium el­rendelése rendkívüli hatással volt a francia közvéleményre. Az államkincstárnak 40 mil­­­ Bard hiánya van. az év végéis az. államkincs- _

Next