Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)

1937-10-01 / 224. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1937 október 1. Ismét kezdődik az Osztálysorsjáték V. húzása. Ha akar nyerni 100.000 P-í siessen sorsjegyei venni Pető Ernő főárusítónál. Szeged, Széchenyi­ tér 2/a Megbízható SZEMÜVEGET készít LIEBMANN látszerész („Unio"-könyvre 6 havi hitel­) l és intenzívebben ellenőrizhesse az üzemek mű­ködését, helyesli. Shvoy Kálmán ezután dr. Balogh István szer­dai ismeretes felszólalására válaszolt. Balogh Ist­ván tévedett — mondotta —, amikor azt hitte, hogy a tanyai kirendeltségekre vonatkozó közgyű­lési határozatot a belügyminiszter vetette el. A miniszter azt kívánta, hogy a közigazgatási­ kirendeltségek élén fogalmazói szakbeli tisztviselő álljon. Az a miniszteri osztályvezető, akit aposztro­fált, Szeged iránti szeretőjének sokszor tanú jelét adta.­­ — Erről a kérdésről különben tegnap beszéltem a belügyminiszterrel — folytatta —, aki kijelen­tette, hogy a tanyai közigazgatás problémáját meg akarja oldani. Elzárt októberben eljön Sze­gedre és kilátogat a tanyákra, hogy a helyszínen tanulmányozhassa a kérdést. Megállapítja ezután, hogy Szegednek harcolnia kell minél több eredmény eléréséért, még­pedig egysé­gesen, mert eredményt csak így ér­het el. Minden városi ügy tárgyalásához meghívjuk a vá­ros e­lenzéki képviselőjét is és nagy örömmel vesszük, ha r­észt vesz a munkában. — Tessék elolvasni a »Szegedi Új Nemzedék« mai vezércikkét, amely Rassayról szól — szólt közbe dr. Dettre János. .— Én nem olvasom el azt a vezércikket — válaszolt Shvoy —, mert nem olvasok olyant, ami bosszant és ami csak gátol a munkámban. (Nagy taps.) Shvoy Kálmán ezután a házadóment­esség kér­déséről beszélt. A törvény értelmében a maximá­lis kedvezményt csak ott biztosíthatja a kormány,­ ahol azt városfejlesztési szempontok indokolják. Szeged megkapja a 30 éves házadómentességet a Boldogasszony-sugárútra, a Széchenyi-térre és a Gizella-térre, a rendelet rövidesen megjelenik. — Meg kell őrizni ebben a városban azt a nyugodt atmoszférát, amely nélkül fejődés el sem képzelhető — folytatta emelt hangon Shvoy Kálmán —, itt nem szabad teret engedni semmiféle külföldi jelszavakkal dolgozó szélsősé­ges izgatásnak, amelynek sohasem volt és nem­ is lesz talaja Szegeden. (Nagy taps.) A szélsőséges kilengések, a túlzott felfogások lehe­tetlenné tennék az alkotó munkát, a rideg ön­zés, az irigykedés megakidá­yozzák az építő szán­dékok teljesítését. Összefogásra, együttműködésre van szükség. A város becsülete és jövő fejlődése kívánja meg, hogy itt nyugalom legyen. Vessük ki azokat körünkből, akik nem hajlandók részt venni a békés munkában. — Nemrégen olvastam azt a szomorú tényt egy statisztikában •— mondotta végül Shvoy Kálmán —, hogy Szeged vezet a rágalmazási és becsület­sértési perek tekintetében. Régebben nem ez volt a helyzet. Szegednek a jövőben is példát kell adni arra, hogy miként lehet a várost előbbre vinni a poitikai pártok, a társadalmi osztál­yok a felekezetek összefogásával. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. vitéz Imecs György főispán emelkedett szólásra. Köszönetet mondott Shvoy Kálmánnak, amiért megemlékezett tényke­déséről és a közgyűlésnek, amiért olyan rokon­­szenvvel fogadta a megemlékezést. Hangsúlyozta, hogy főispánná történt kinevezése pillanatától kezdve igazi szegedinek érzi magát és arra tö­rekszik, hogy ennek a városnak a céljait, érde­keit szolgálja. Annak a reményének adott kife­jezést, hogy a tanyai centrumok kérdése a belügy­miniszter legutóbbi leiratával nem záródott le és rövidesen megtalálják majd a módot a kérdés megoldására. Köszönetet mond dr. Kertész Bélá­nak is, aki a szabadtéri játékok sikerének előmoz­dításáért végzett munkáját méltatta. Meg van győ­ződve arról, hogy a szabadtéri játékok fentartása óriási érdeke Szegednek. — Egyetértés és szeretet nélkül — fejezte be nagy helyesléssel fogadott beszédét a főispán — semmiféle eredményt­ elérni nem lehet. Véget kell vetni annak a turáni átoknak, amely széthú­­zást szít és igyekezni kell összefogva dolgozni az ország és a város jövendőjéért. (Taps.) Rövid szünet után dr. Gelei József­ professzor, az egyetem rektora szólalt fel. Köszö­netet mondott a törvényhatósági bizottság tagjai­nak azért a szeretésért, amellyel az egyetem ügyeiről beszéltek. Ezután dr. Grüner István szerdai felszólalására reflektált. Az egyetemi tanács rész­letesen kifejtette azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy ne rendezzen nyári egyeteme­ket. Ha Újszegeden épült volna fel az e­gyetem, a szegedi egyetem is bizonyára tartana nyári kurzusokat. Az egyetem még­is állandóan foglal­kozik ezzel a kérdéssel, az a terv merült fel, hogy a rendes tanév alatt rendez »Szegedi Napok« cí­len kurzusokat, de a múlt évben különböző okok miatt a terv megvalósítására nem került sor. Az egyetem mindenképen honorálni kívánja a fél­b­él üt kt­ dnságot. A város mintegy tizenhétmillió pengőt á­dozott az egyetem elnyeréséért. Az állam ugyanennyit fordít az egyetemi építkezésre Az egyetem tanácsa állandóan szorgal­mazza az egyetemi építkezések folyta­tását. A tandíjakkal együtt a szegedi egyetem Szeged gazdasági élete számára mintegy 3 és félmillió pengőt juttat. Ezek a számok bizonyítják, hogy a város bé­csen járt el, amikor mindent elköve­tett az egyetem megtartásáért. De ezért az egyetem örök há'át érez a város iráha, amely fennmaradását biztosította. Ezután azt fejtegette, hogy Szegednek kulturális,, ipari és mezőgazdasági gravitációs centrummá kell lennie.­­ A kormányzat a szegedi egyetem létszámát mesterségesen leszorította a többi vidéki egye­tem létszámnívójára — mondotta ezután Gelei rektor —, pedig a szegedi egyetem mindig ve­zetett. Szegednek kü­ön hallgatói létszámot kell megállapítani. Ebben az irányban az egyetem már megtette a szükséges lépéseket és ígéretet is ka­pott rá. De gondoskodni kell arról is, hogy Sze­geden több hallgató is jelentkezzék. Az egyetem tényleges ö­szeköttetéseket keres a környékbeli törvényhatóságokkal. Félegyháza város már ala­pítványokat tett. Kecskemétre folynak a tárgya­lások. Kövesse Szeged is ezt a jó példát, létesít­sen Szeged is alapítványt az egyetemen szülöttei számára. - Az egyetem tudatában van annak a hálá­nak, amellyel a városnak tartozik - fejezte be de a városnak is tudnia ke­l, hogy milyen irányban kell együtt dolgoznia az egyetemmel a közös fejlődés érdekében. A nagy figyelemmel és állandó helyesléssel hall­gatott felszólalás után dr. Hunyadi-Vas Gergely volt a soron következő szónok. Örömmel hallotta, hogy az egyetem is részt kér magának a mun­kából, amellyel Szegedet mezőgazdasági gravitá­ciós centrummá kívánják fejleszteni. Ezután a ta­nyavilág közigazgatási problémáiról beszélt. A főispán az ülést egynegyed kilenckor félbe­szakította és folytatását pénteken délután négy órára tűzte ki. Legendák a szegedi Fekete Mária körül Előadás a Tömörkény Társaság kiállítási délutánján A Szemenyey—Taiszer kiállítás keretében csü­törtökön délután rendezte a Tömörkény Társaság első irodalmi és zenedélutánját az iparcsarnok emeleti termében. Dr. N­é­­m­e­d­y Gyula bevezető szavai után dr. Lugos sí Döme tartott előadást a Fekete Mária képről. — Az alsóvárosi templomnak a Szentszék ál­tal is elismert csodatevő kegyképe nincs, — mon­dotta. A kolostor hangulata, a falak között ki­sértő évszázados történelmi idők hoztak és adtak csodákat elhihető hitet a híveknek. Az alsóvárosi F­ekete Mária kegykép az Ég Királynőjét ábrá­zolja ékes koronával a fején, a gyermek Jézussal a karján. A templomot azonban a Havi Boldog­­asszonyról nevezték el s így a mai kép nem le­het az, mely köré a szegedi legenda fűződik. — Makón van egy másik Mária kegykép, me­lyet a hagyomány szerint 1552-ben Szegedről vit­tek el a török elől menekülő barátok. Festője va­­lószínű­leg a Rómában levő Maria Maggiore-ről másolta a képet — a Mária jobbján ülő gyermek Jézus két ujját áldásra emeli fel —, ez bizonyí­téka annak, hogy a kép nem bizánci eredetű, mint az eddigi megállapítások szerint hitték. Ezt a képet csodatévő hatalommal nem ruházták fel. A m­áriaradnai kegykép — mondotta ezután — egy tűzvész alkalmával épen maradt. Bev janicsár megtalálta és lovával ráugrott a képre; — a Patkó nyoma még ma is látszik . . . A szegedi kép legendáiéban ez a motívum majdnem szóról­­szóra megvan, — a patkó nyoma azonban nem látszik az alsóvárosi kegyképen.. . A lengyelországi Cestohavában van a pálo­sok birtokában egy kép, amely tökéletes mása a szegedi Fekete Máriának. Hogy hogyan került oda, ki festette, arról nem maradt feljegyzés és adat, hogy azonban a kép korábbi mint a sze­gedi kép, azt elárulja a stílusművészet, mely a vonalakban szint­en és technikában hü tükre an­nak a kornak, melyben a kép született. — Ez a három festmény — a makói, mária­­radnai és a censtohotvai — bizonyítéka annak, hogy a három kép köré szövődő hagyományok és legendák eszves kiragadott motívumai adják­ össze a szegedi kép legendáját. Ezt a legendát a hit tartja fenn, a katolikus vallás, amely össze­törött az egyházi képzőművészettel. Azonban bár­ki is alkotta és bármikor is került a szegedi Fe­kete Mária az alsóvárosi templomba, mint a hit szimbóluma örökre fenséges marad. A nagy tapssal fociogott előadás után Zucker Hilda zongoraművésznő Chonin E-moll Valcerét adta elő nagy sikerrel, ma­jd K. B­a­r­d­ó­c­z Rózsa m­ély átérzéssel Kosztolányi-verseket mondott, végül az Emericana szalonkvartett szerepelt nagy sikert aratva

Next