Délmagyarország, 1937. október (13. évfolyam, 224-249. szám)
1937-10-01 / 224. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1937 október 1. Ismét kezdődik az Osztálysorsjáték V. húzása. Ha akar nyerni 100.000 P-í siessen sorsjegyei venni Pető Ernő főárusítónál. Szeged, Széchenyi tér 2/a Megbízható SZEMÜVEGET készít LIEBMANN látszerész („Unio"-könyvre 6 havi hitel) l és intenzívebben ellenőrizhesse az üzemek működését, helyesli. Shvoy Kálmán ezután dr. Balogh István szerdai ismeretes felszólalására válaszolt. Balogh István tévedett — mondotta —, amikor azt hitte, hogy a tanyai kirendeltségekre vonatkozó közgyűlési határozatot a belügyminiszter vetette el. A miniszter azt kívánta, hogy a közigazgatási kirendeltségek élén fogalmazói szakbeli tisztviselő álljon. Az a miniszteri osztályvezető, akit aposztrofált, Szeged iránti szeretőjének sokszor tanú jelét adta. — Erről a kérdésről különben tegnap beszéltem a belügyminiszterrel — folytatta —, aki kijelentette, hogy a tanyai közigazgatás problémáját meg akarja oldani. Elzárt októberben eljön Szegedre és kilátogat a tanyákra, hogy a helyszínen tanulmányozhassa a kérdést. Megállapítja ezután, hogy Szegednek harcolnia kell minél több eredmény eléréséért, mégpedig egységesen, mert eredményt csak így érhet el. Minden városi ügy tárgyalásához meghívjuk a város elenzéki képviselőjét is és nagy örömmel vesszük, ha részt vesz a munkában. — Tessék elolvasni a »Szegedi Új Nemzedék« mai vezércikkét, amely Rassayról szól — szólt közbe dr. Dettre János. .— Én nem olvasom el azt a vezércikket — válaszolt Shvoy —, mert nem olvasok olyant, ami bosszant és ami csak gátol a munkámban. (Nagy taps.) Shvoy Kálmán ezután a házadómentesség kérdéséről beszélt. A törvény értelmében a maximális kedvezményt csak ott biztosíthatja a kormány, ahol azt városfejlesztési szempontok indokolják. Szeged megkapja a 30 éves házadómentességet a Boldogasszony-sugárútra, a Széchenyi-térre és a Gizella-térre, a rendelet rövidesen megjelenik. — Meg kell őrizni ebben a városban azt a nyugodt atmoszférát, amely nélkül fejődés el sem képzelhető — folytatta emelt hangon Shvoy Kálmán —, itt nem szabad teret engedni semmiféle külföldi jelszavakkal dolgozó szélsőséges izgatásnak, amelynek sohasem volt és nem is lesz talaja Szegeden. (Nagy taps.) A szélsőséges kilengések, a túlzott felfogások lehetetlenné tennék az alkotó munkát, a rideg önzés, az irigykedés megakidáyozzák az építő szándékok teljesítését. Összefogásra, együttműködésre van szükség. A város becsülete és jövő fejlődése kívánja meg, hogy itt nyugalom legyen. Vessük ki azokat körünkből, akik nem hajlandók részt venni a békés munkában. — Nemrégen olvastam azt a szomorú tényt egy statisztikában •— mondotta végül Shvoy Kálmán —, hogy Szeged vezet a rágalmazási és becsületsértési perek tekintetében. Régebben nem ez volt a helyzet. Szegednek a jövőben is példát kell adni arra, hogy miként lehet a várost előbbre vinni a poitikai pártok, a társadalmi osztályok a felekezetek összefogásával. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. vitéz Imecs György főispán emelkedett szólásra. Köszönetet mondott Shvoy Kálmánnak, amiért megemlékezett ténykedéséről és a közgyűlésnek, amiért olyan rokonszenvvel fogadta a megemlékezést. Hangsúlyozta, hogy főispánná történt kinevezése pillanatától kezdve igazi szegedinek érzi magát és arra törekszik, hogy ennek a városnak a céljait, érdekeit szolgálja. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a tanyai centrumok kérdése a belügyminiszter legutóbbi leiratával nem záródott le és rövidesen megtalálják majd a módot a kérdés megoldására. Köszönetet mond dr. Kertész Bélának is, aki a szabadtéri játékok sikerének előmozdításáért végzett munkáját méltatta. Meg van győződve arról, hogy a szabadtéri játékok fentartása óriási érdeke Szegednek. — Egyetértés és szeretet nélkül — fejezte be nagy helyesléssel fogadott beszédét a főispán — semmiféle eredményt elérni nem lehet. Véget kell vetni annak a turáni átoknak, amely széthúzást szít és igyekezni kell összefogva dolgozni az ország és a város jövendőjéért. (Taps.) Rövid szünet után dr. Gelei József professzor, az egyetem rektora szólalt fel. Köszönetet mondott a törvényhatósági bizottság tagjainak azért a szeretésért, amellyel az egyetem ügyeiről beszéltek. Ezután dr. Grüner István szerdai felszólalására reflektált. Az egyetemi tanács részletesen kifejtette azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy ne rendezzen nyári egyetemeket. Ha Újszegeden épült volna fel az egyetem, a szegedi egyetem is bizonyára tartana nyári kurzusokat. Az egyetem mégis állandóan foglalkozik ezzel a kérdéssel, az a terv merült fel, hogy a rendes tanév alatt rendez »Szegedi Napok« cílen kurzusokat, de a múlt évben különböző okok miatt a terv megvalósítására nem került sor. Az egyetem mindenképen honorálni kívánja a félbél üt kt dnságot. A város mintegy tizenhétmillió pengőt ádozott az egyetem elnyeréséért. Az állam ugyanennyit fordít az egyetemi építkezésre Az egyetem tanácsa állandóan szorgalmazza az egyetemi építkezések folytatását. A tandíjakkal együtt a szegedi egyetem Szeged gazdasági élete számára mintegy 3 és félmillió pengőt juttat. Ezek a számok bizonyítják, hogy a város bécsen járt el, amikor mindent elkövetett az egyetem megtartásáért. De ezért az egyetem örök há'át érez a város iráha, amely fennmaradását biztosította. Ezután azt fejtegette, hogy Szegednek kulturális,, ipari és mezőgazdasági gravitációs centrummá kell lennie. A kormányzat a szegedi egyetem létszámát mesterségesen leszorította a többi vidéki egyetem létszámnívójára — mondotta ezután Gelei rektor —, pedig a szegedi egyetem mindig vezetett. Szegednek küön hallgatói létszámot kell megállapítani. Ebben az irányban az egyetem már megtette a szükséges lépéseket és ígéretet is kapott rá. De gondoskodni kell arról is, hogy Szegeden több hallgató is jelentkezzék. Az egyetem tényleges öszeköttetéseket keres a környékbeli törvényhatóságokkal. Félegyháza város már alapítványokat tett. Kecskemétre folynak a tárgyalások. Kövesse Szeged is ezt a jó példát, létesítsen Szeged is alapítványt az egyetemen szülöttei számára. - Az egyetem tudatában van annak a hálának, amellyel a városnak tartozik - fejezte be de a városnak is tudnia kel, hogy milyen irányban kell együtt dolgoznia az egyetemmel a közös fejlődés érdekében. A nagy figyelemmel és állandó helyesléssel hallgatott felszólalás után dr. Hunyadi-Vas Gergely volt a soron következő szónok. Örömmel hallotta, hogy az egyetem is részt kér magának a munkából, amellyel Szegedet mezőgazdasági gravitációs centrummá kívánják fejleszteni. Ezután a tanyavilág közigazgatási problémáiról beszélt. A főispán az ülést egynegyed kilenckor félbeszakította és folytatását pénteken délután négy órára tűzte ki. Legendák a szegedi Fekete Mária körül Előadás a Tömörkény Társaság kiállítási délutánján A Szemenyey—Taiszer kiállítás keretében csütörtökön délután rendezte a Tömörkény Társaság első irodalmi és zenedélutánját az iparcsarnok emeleti termében. Dr. Némedy Gyula bevezető szavai után dr. Lugos sí Döme tartott előadást a Fekete Mária képről. — Az alsóvárosi templomnak a Szentszék által is elismert csodatevő kegyképe nincs, — mondotta. A kolostor hangulata, a falak között kisértő évszázados történelmi idők hoztak és adtak csodákat elhihető hitet a híveknek. Az alsóvárosi Fekete Mária kegykép az Ég Királynőjét ábrázolja ékes koronával a fején, a gyermek Jézussal a karján. A templomot azonban a Havi Boldogasszonyról nevezték el s így a mai kép nem lehet az, mely köré a szegedi legenda fűződik. — Makón van egy másik Mária kegykép, melyet a hagyomány szerint 1552-ben Szegedről vittek el a török elől menekülő barátok. Festője valószínűleg a Rómában levő Maria Maggiore-ről másolta a képet — a Mária jobbján ülő gyermek Jézus két ujját áldásra emeli fel —, ez bizonyítéka annak, hogy a kép nem bizánci eredetű, mint az eddigi megállapítások szerint hitték. Ezt a képet csodatévő hatalommal nem ruházták fel. A máriaradnai kegykép — mondotta ezután — egy tűzvész alkalmával épen maradt. Bev janicsár megtalálta és lovával ráugrott a képre; — a Patkó nyoma még ma is látszik . . . A szegedi kép legendáiéban ez a motívum majdnem szórólszóra megvan, — a patkó nyoma azonban nem látszik az alsóvárosi kegyképen.. . A lengyelországi Cestohavában van a pálosok birtokában egy kép, amely tökéletes mása a szegedi Fekete Máriának. Hogy hogyan került oda, ki festette, arról nem maradt feljegyzés és adat, hogy azonban a kép korábbi mint a szegedi kép, azt elárulja a stílusművészet, mely a vonalakban szinten és technikában hü tükre annak a kornak, melyben a kép született. — Ez a három festmény — a makói, máriaradnai és a censtohotvai — bizonyítéka annak, hogy a három kép köré szövődő hagyományok és legendák eszves kiragadott motívumai adják össze a szegedi kép legendáját. Ezt a legendát a hit tartja fenn, a katolikus vallás, amely összetörött az egyházi képzőművészettel. Azonban bárki is alkotta és bármikor is került a szegedi Fekete Mária az alsóvárosi templomba, mint a hit szimbóluma örökre fenséges marad. A nagy tapssal fociogott előadás után Zucker Hilda zongoraművésznő Chonin E-moll Valcerét adta elő nagy sikerrel, majd K. Bardócz Rózsa mély átérzéssel Kosztolányi-verseket mondott, végül az Emericana szalonkvartett szerepelt nagy sikert aratva