Délmagyarország, 1937. november (13. évfolyam, 250-273. szám)
1937-11-03 / 250. szám
Szerda, 1957. dov. 3. Politikai napilap XIII. évfolyam 250. sz. Kormányok és nemzetek Az angol alsóház tegnapi ülésén felszólalt Edeniss többek között azt mondotta, hogy nem lehet Olaszországot támadni azért, mert Mussolini a német követelések mellett síkraszállott. Anglia külügyminisztere talán más vonatkozásban, vagy talán más vonatkozásban is tette ezt a kijelentést, de tagadhatatlan, hogy ennek a mondatnak a konkrét értelmen felüli értelme is van. Az emberi hang annál szebb, mint több a felhangja, még a hangszerek hangja is annál tónusosabb, minél több hangot szólaltat meg oktávnyi távolságokban a leütött billentyű, vagy megpendített húr. Minél több „felső értelme“ van az emberi szónak, annál gazdagabb a jelentése s annál inkább gondolkoztatja el a hallgatót. Lehet, hogy Eden csak azt akarta mondani, amit mindannyian helyesnek tartunk: Olaszország szuverén s joga van neki más ország kívánságát támogatni, mint ahogy más országnak joga van szembehelyezkedni az Olaszország által támogatott törekvésekkel. Anglia csak úgy tudja megvédeni a maga szuverenitását, ha nem vonja kétségbe más ország jogait. A békét, — ezt ugyancsak Eden mondotta, — csak úgy lehet megvédeni, ha a nemzetközi jogot egyformán fogja tisztelni minden államhatalom. A szónoki érvelés során talán csak ennek kijelentésére volt szükség, de más igazságok is megmutatkoznak a gondolat szavakba öltöztetése során. Mussolinit lehet támadni, de Olaszországot nem, a kormányt lehet támadni, de nem lehet támadni az országot. A kormány nem a nemzet, az ország nem abból áll, akik kormányozzák. S minél inkább egyetlen ember akaratára, képességeire, hatalmára épült fel a kormányzás rendje, annál kevésbé lehet azonosítani a nemzetet a kormánnyal. Közhelyként tűnik fel az a bölcsesség, hogy minden nemzetnek olyan kormánya van, amilyent megérdemel. Alkotmányos nemzetek még csak kötelesek eltűrni a kormányukért kapott szemrehányást, de — sokszor milyen igazságtalanul! A hatalom befolyása, az írányított sajtópropaganda, a gyülekezési jogok normpolitikai szempontból való gyakorlása a legtitkosabb és legegyenlőbb választások eredményeit is el tudja torzítani. S minél szegényebb a polgárság, annál kevésbé tud fümretlen maradni a kormányzat kenyeret, állást, megrendelést és kitüntetést osztogató hatalmától. S mindezen felül: minden alkotmány annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Láttunk már, tőlünk nem is nagyon messzire alkotmányokat, melyek a polgársécr egyenlőségének a kultúra és nyelvhasználat szabadságának elvén épültek fel s milyen kevés joghoz s milyen súlyos kötelességekhez jutottak azok, akik állampolgárok csak a törvény kijelentése szerint voltak, de a törvény végrehajtása szerint nem tudtak az alattvalók sorából felemelkedni. S hát még, ha nincs is demokrácia ! Hogyan lehetne a nemzetet felelőssé tenni azért a rendszerért, amit egyesek hatalma a fegyver erejével s a hatalom képére és hasonlatosságára alkotott büntető rendelkezésekkel teremtettek meg a maguk hatalmát az állam üdvével s a maguk pártját az állammal magával azonosítva ? Senkitől nem lehet hősiességet követelni. Senkitől nem kívánhatja azt a humanizmus, az emberiség, vagy ez európai fejlődés, hogy bezárassa magát koncentrációs táborba, vagy lehajtsa fejét a bárd alá._ Vannak hősök és vannak mártírok mindig, vannak, akiknek lelkében az emberiség szolgálatának parancsa ég, de senkitől nem lehet követelni, hogy jobban szeresse az emberiséget, mint ahogy érzi a gyerekeit, a feleség nyugalmát s a maga testi és lelki biztonságát. A kormány nem a nemzet. Lehetnek kormányok, melyeknek politikai felfogásában, államrendszerében, törekvéseiben és módszereiben az emberiség fejlődésének akadályát, a béke veszedelmét láthatjuk, mégsem lehetünk ellenségei annak a népnek, amelyet kormányoz. A nép örök, a kormányok jönnek és mennek, kiemelkednek és elbuknak újra a tömegbe visszahullva. A sors közössége, a történelmi emlékek, a gazdasági egymásrautaltság, a geográfiai helyzet testvérekké forraszthat népeket, melyek kormányai egymástól messze eső célokat tűznek maguk és országuk elé. Ámde, ha barátsági szerződést köthetett Olaszország Oroszországgal akkor, amikor az orosz kormánynak nincs nagyobb ellenfele, mint a fasizmus s a fasizmusnak nincs nagyobb ellensége, mint a bolsevizmus, akkor világosan lehet látni, hogy mennyire nem azonosíthatók a kormányok a nemzetekkel s a nemzetek a kormányokkal. S ebből folyik az is, hogy a háborúért való felelősséggel nem lehet nemzeteket terhelni. Kormányok lehetnek felelősek a szörnyű pusztításért, de nem lehetnek felelősek a nemzetek. A nemzet csak engedelmeskedett, mert mást nem tehetett. De a felelősség nem lehet azé, aki köteles volt engedelmeskedni, a felelősség azokat terhelheti csak, akik parancsoltak.* Megegyezés Londonban A semferjességi bizottság elfogadja a javaslatokat • Nemzetközi delegáicók indulnak Spanyolországba, ha a főbizottság is elfogadja a határozatot London, november 2. A semlegességi bizottság elnöki albizottsága kedden délután megint értekezletet tartott, a tanácskozást egynegyed 9. órakor fejezték be és egyhangúlag elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot, amely a főbizottság elé kerül csütörtökön. határozat szerint felkérik mind a valenciai, mind a salamancai kormányt, hogy egyezzenek bele nemzetközi bizottság Spanyolországba küldésébe. E bizottság feladata az lesz, hogy a külföldi elemek visszaszállítását előkészítse. Kimondja ezenkívül az albizottság, hogy a szovjet küldöttség fenntartásait a hadviselői jogok megadása tekintetében megvizsgálja, hasonlóképpen tanulmányozni fogják időközben az önkéntesek visszavonásának a hadviselői jogok kérdésével kapcsolatos több más kérdést is. A szovjet küldöttség délutáni békülékeny magatartást tanúsított és ez tette lehetővé, hogy létrejöjjön a megegyezés. Szerdán kezdődik a brüsszeli hatalmi konferencia London, november 2. Hétfőn este Malcolm MacDonald gyarmatügyi miniszter társaságában Brüsszelbe utazott iden angol külügyminiszter. Franciaországot Delbos, De Tessan és Monnerville képviseli a kilenchatalmi konferencián. A külpolitikai kérdések előterében Eden beszéde áll. Eden az alsóházban Németország gyarmati követeléseivel foglalkozva kijelentette, nem hallgathatja el azt a nézetét, hogy Rómának nem áll jogában segédkezet nyújtani a német gyarmati követelések érvényesítéséhez. A külügyminiszter hangoztatta, a békét csak akkor lehet biztosítani, ha mindenki betartja a nemzetközi jog rendelkezéseit, úgy, amint azt Anglia teszi. Az angol fővárosban olyan hírek terjedtek el, hogy Hitler legközelebb hivatalosan is bejelenti, hogy Németország igényt tart régi gyarmataira. Berlini körökben úgy tudják, hogy a német külügyminisztérium már elküldte jegyzékét Londonba és Parisba. Rómában nagy felháborodást keltett Eden alsóházi beszéde. Érthetetlennek tartják Mennek azt a kijelentését, hogy a nyori flottaegyezmény végrehajtása a spanyol köztársasági kormánynak kedvez, mert a szovjet szállítmányai ígyn eljuthatnak Spanyolországba. Az olasz lapok szerint Anglia azért nem akarja elismerni a Franco-kormány hadviselési jogát, mert lehetetlenné akarja tenni, hogy a felkelők flottája blokád alá helyezze a spanyol köztársasági partvidéket. A kilenchatalmi értekezletet szerdán délben nyitják meg ünnepélyesen a belga Akadémia dísztermében. A megnyitóbeszédet Spaak külügyminiszter mondja. Brüsszelbe már megérkezett Delbos külügyminiszter vezetésével a francia küldöttség, amelyet a pályaudvaron Spaak külügyminiszter fogadott. A delegációk között már kedden megindultak a megbeszélések. Idén majdnem két óra hosszat zár-