Délmagyarország, 1938. február (14. évfolyam, 24-46. szám)

1938-02-01 / 24. szám

Kedd, 1938. február 1. Politika­ napilap XIV. évfolyam 24. sz. A törvényhatósági városok és a választójog A szombati közgyűlés ünnepélyesen egyhangú határozattal fogadta el a sze­gedi Polgári Szabadságpárt részéről előter­jesztett azt az indítványt, hogy a város köz­gyűlése felirattal kérje a kormánytól és a törvényhozástól a választójogi törvényjavas­lat szegedi sérelmeinek megszünte­tését. A parlamentarizmusnak, a demokrá­ciának, a népképviselet elvének sok, súlyos sérelmét vészi fel az ismertté vált javaslat. A Polgári Szabadságpárt közgyűlési képvise­lete azonban ebben az esetben többre be­csülte az egyhangú közgyűlési határozat ün­nepélyességének súlyát és jelentőségét, mint a­­ leszavazott elvi deklaráció kötelesség­­teljesítését. Ez volt az oka annak, hogy a köz­gyűlés elé terjesztett indítványuk csak azo­kat a sérelmeket tette szóvá, melyek kizá­rólag szegedi sérelmek. Ez az indítvány azonban nem jelenti azt, hogy a törvényja­vaslatnak csak szegedi sérelmei vannak. S még a szegedi sérelmek felsorolása sem teljes. Talán azt mondhatnánk, hogy Sze­gednek vannak közvetlen és köz­vetett sérelmei. Közvetlen sérelmek azok, amelyek csak Szegedet fenyege­tik. Ilyen a haszonbérlők választójoga, amit a törvényjavaslat el akar venni s ilyen a három mandátum, amelyik a város lakosságának számát tekintve, a legkedvezőtle­nebb arányt állapítja meg Szeged számára a képviseltek és a képviselők között. Csak Sze­geden esnek minden mandátumra 45 000 lakos, mindenütt másutt 28—30—52.000 lakosra már egy teljes mandátum jut s van törvényhatóság, melyben minden 18.000 lakosra már egy képviselő esik. Ezek köz­vetlen sérelmei a városnak s éppen ezért elégtétellel állapítjuk meg, hogy ezen a té­ren nem volt vita a pártok között s a Pol­­gári Szabadságpárt indítványát mindegyik párt elfogadta. Van azonban közvetlen sérelem is, amelyik sérelme valamennyi törvény­hatósági városnak. Mert amíg a me­gyék választói és a megyei városok szavazói két menetben gyakorolhatják választói jogukat, addig a törvényhatósági városokban élők csak egy választásban vehetnek részt. Ami azt jelenti, hogy az országban csak a törvényhatósági városokban lesz szinguláris a választói j o<*, de mindenütt másutt legalább két szavazat fogja megilletni a választékát. A kormányjavaslat szerint tehát minél na­gyobb a választók tudása, mű­veltsége, gazdasági ereje, önál­lósága és függetlensége, annál kevesebb jorr illeti m­e­g őket a tör­vényhozás testültének összeállításában. S minél függőbb helyzetben vannak, minél kö­zelebb állnak a­­ csak írni-olvasni tudás primi­tívségéhez, minél kevesebb önálló­sággal rendelkeznek, annál több alkotmányos jogot gyakorolhat­­n­a­k. Ez a törvényjavaslat oly módon nem a tudásnak, a műveltségnek, a kulturális szín­vonalnak pluralitását biztosítja, hanem ép­pen ellenkező tendenciákat szolgál. S amíg egyfelől bizonyos műveltségbeli paranoiákat követel meg azoktól, akiknek választójogot akar adni, addig másfelől kevesebb jogot ad azoknak, akik a műveltség, a tudás és önálló­ság magasabb színvonalával rendelkeznek. Így történt azután az, hogy a falvak népe több joghoz jut, mint a váro­soké s amíg például Tápén, Sövényházán és Szegváron a választók két menetben sza­vaznak s kevesebb lakosra jut egy mandátum, emellett a választójog megszerzésének felté­telei is enyhébbek, addig Szegeden, az egye­temi városban a választók csak egy menet­ben szavazhatnak, lényegesen több lakosra esik egy mandátum s a választói jog meg­szerzésének feltételei is szigorúbbak. A kul­túrának, a műveltségnek, a függetlenségnek és önállóságnak ezt a kontraszelek­cióját valósítja meg a törvényjavaslat. A szombati közgyűlésen felmerült az az aggodalom, hogy a városok politikai súlya szenvedne azáltal, ha választóinak a megyei lajstromra kellene szavazni. Ennek az aggo­dalomnak jogosultságát egyáltalában nem tudjuk belátni már csak azért sem, mert a vá­rosok a maguk politikai súlyát a megyei laj­­stromok összeállításánál és érvényesíteni tudnák abban az esetben, ha a megyei lajstro­mokra kellene szavazni a városokban is. Van azonban olyan megoldás, melynek útjába ezek az aggodalmak nem állhatnak. Legyen közös lajstroma a törvényható­sági városoknak s a törvényhatósági városokban élők választhassanak előbb a sa­ját határaikon belül képviselőket s azután ve­hessenek részt méga abban a szava­zásba­n, melyben lajstromosan közös képviselőket választhatnak a törvény­hatósági városok. Ha a kormány fenn akarja tartani a választások kettős menetének rend­szerét, akkor adja meg a kettős választás jo­gát a városoknak is , ha a törvényhatósági városok szavazóit nem akarják a megyei laj­stromokra leszavaztatni, szavazhassanak má­sodszor a törvényhatósági városok közös lajstromára. Ennek az elgondolásnak bizonyára súlyt adna az, ha szegedi tervként kerülhet­ne a politikai élet nyilvánossága elé. A sze­gedi politikai pártok találták meg módját an­nak, hogy a városok és a városok ér­dekeinek védelmében még a kormány sá­mára is elfogadható megoldási módot java­soljanak a törvényhatósági városokat fenye­gető jogfosztás kivédésére. Anglia és Franciaország a romániai kisebbségellenes intézkedések megszüntetését követeli Hétfőn végetért a Népszövetség ülésszaka Genf, január 31. • Eden angol, Delbos francia és Mirescu román külügyminisz­ter vasárnap elutazott Genfből. A három mi­niszter elutazása előtt újabb megbeszélést tar­tott a Romániában élő kisebbségek ügyé­ben. A megállapodás szerint a különféle zsidószö­­vetségek három kérvényét a Népszövetség fő­titkársága a tárgyalások alapjául elfogadta, a petíciók azonban egyelőre nem kerülnek a Népszövetség Tanácsa elé, mert a román kül­ügyminiszter a múlt hét folyamán folytatott magánbeszélgetések során a Tanács tagjainak külön-külön megígérte, hogy kormánya egye­lőre ideiglenesen felfüggeszti a zsidók ellen folyamatba tett és tervbe vett intézkedéseket. Az utolsó percben, amikor a petíciókat már nem lehetett a tanácsülés napirendjére tűzni, Micescu bejelentette, hogy „élénk sajnálkozá­­sára‘‘ Goga rendelkezésére — ígéretét vissza kell vonnia. El lehet képzelni, milyen hatást váltott ki Genfben ez az eljárás. A főtitkár most életbe lépteti a szokásos népszö­­vetségi eljárást A bizottságban helyet kap Eden és Delbos is. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata, hogy „figyelemmel kísérje a romániai esemé­nyeket". Anglia és Franciaország együttesen követeli a romániai intézkedések megszünteté­sét. A Népszövetség tanácsának hétfőn délutáni nyilvános ülésén kizárólag az alexandrettei választás kérdésével foglalkoztak. Az elnök a tanács­ülést 7 óra tájban berekesztette, a legközelebbi tanácsülés időpontját közzé fogják tenni. Du­hai Újabb román támadás Magyarország ellen A Vasgárda lapja a roma—berlini tengelyről Bukarest, január 31. A Vasgárda lapja va­sárnap újabb fékezetlen­ támadást intézett a kisebbségek ellen. A párisi zsidó szervezetek — a „Cuvantul" szerint — azt tanácsolták a ro­mán zsidóknak, hogy egyetlen egy se kérel­mezze közülük az állampolgársági jogok reví­zióját. Ha ez így megtörténne, akkor az ügy­ből nemzetközi jprobléma lenne, amelyet nem­zetközi fórumnak kellene rendeznie. A „Cu­vantul“ szerint ha a román zsidóság követné ezt a tanácsot, a kormány az összes zsidók ál­lampolgárságát megsemmisítené és valam­ely-i

Next