Délmagyarország, 1938. március (14. évfolyam, 47-71. szám)
1938-03-01 / 47. szám
DttMAMORSZM Kedd, 1938. március 1. Politikai napilap H XIV. évfolyam 47. sz Chamberlain nyilatkozata az alsóházban Ausztria függetlenségéről w^* angol kormány ért feklődéssel vette tudomásul Schuscenigg beszédét és gondosan figyelemmel kí* sért a fejleményeket„ — As alsózás tillalmat ssa* vásott a Chamberlain-kormánynak Változatlan együttműködés /Inglia és Franciaország késett gondon, február 28. Ismeretes, hogy szombaton megerősítették az angol-francia együttműködési egyezményt a Földközi-tengeri kérdésben. A további megállapodások azt mutatják, hogy az angol-francia együttműködés az új angol külpolitika vonalában sem veszít erejéből. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a múlt héten Chamberlain miniszterelnök sajátkezű levelet küldött Chautemps francia miniszterelnöknek, akit a leghatározottabban biztosított arról, hogy Anglia a jövőben is változatlan barátsággal viseltetik Franciaország irányában. London vasárnapi csendjét kormányellenes tüntetések zavarták meg. A munkáspárt nagygyűlése után felvonulásokon tüntettek a Chamberlain-kormány ellen. A Daily Herald, a munkáspárt lapja bejelentette, hogy Angliában új választások lesznek, miért is a legnagyobb ellenzéki párt megkezdte az előkészületeket. Kormánykörökben ezzel szemben hangoztatják, hogy szilárdnak látják Chamberlain helyzetét. A király hétfőn a Buckingham-posatában titkos tanácsülést tartott, amelyen lord Halifax külügyminisztert kinevezésével kapcsolatban a hagyományos kézcsókra fogadta, majd átadta neki új hivatalának pecsétjét. ahol a gondolatot és a lelkiismeretet is megrendszabályozzák, nem tudnának parancsota felelőtlen térképrajzolókninak és politizálóknak?. Térképek Az egyik ismert, komoly szavú katolikus orgánum vezető helyén írja a következőket: Nem irigyeljük senki örömét, de nem értjük a magyar kurucoknak a német események fölött érzett ujjongását. Olyan öröm, olyan megelégedés dagasztja az úgynevezett jobboldali sajtót, mintha felszabadult volna országunknak legalább egyik része. Mintha nagy lépést tett volna a magyar revízió Hitler beszédjével a megvalósulás felé. Pedig még csak célzás sem történt a három és félórás beszédben arra, hogy a hajdan hűséges fegyvertársat, aki annyit szenvedett , meg kellene szabadítani a rabság bilincseitől. Petrovácz Gyula azt a kijelentést tette: a nyugati diplomácia bölcsesége megfosztotta Németországot gyarmataitól és most tudomásul veszi, hogy Németország felfalja Ausztriát, azután tovább és Szerbiát, Romániát. Ha a gondviselés izgalmas lesz irántunk, talán ezt nem érjük meg. De lehetetlen figyelmen kívül hagyni, hogy a német imperializmusnak már a békében is Berlin— Bagdad—Konstantinápoly volt az álma. Most pedig egyve gyártják a német tudósok — Persze, mint mondani szokás, felelőtlenül — azokat a térképeket, amelyeken a német nyelvterület egészen a Balkánig terjed. A Barna Ház propagandatérképe világosan mutatja, hogy milyen szerepet, szántak Magyarországnak. A térképen Budapest Csmpest, amelyet németek, osztrákok, brandenbureiak és a többi német törzsek szabadítottak fel a török uralom alól. Arról egy szó említés sincs, hogy magyarok is szerepeltek volna a felszabadításnál. Ruppert von Schumacher: Volk vor den Grenzen“1 című könyvének térképe azt mutatja, hogy nemcsak a Dunántúl, hanem a Délvidék és Erdélynek is egy jelentékeny vize csaknem kizárólag németlakta vidék. S hogy Németország nem hiába fordít évenként 340 millió pengőt propaganda célokra, azt az elszakított területen lakó, hajdan magyar érzelmű németség állásfoglalása mutatja a legszembetűnőbben. A Romániához ccp’cát több mint félmilliónyi németség politikai és gazdasági téren a román pártokkal szövetkezik a magyarság ellen. A svátméri elmagyarosodott svábokat visszanémetesítik. Semmi okunk sincs kételkedni Rosenberg kijelentésében: „A németségnek kelet felé kell terjeszkednie, hiszen a németek által lakott vidékek széles íve húzódik ez osztrák határtól Magyarországon, Délszlávián és Románián át egész a Fekete tengerig. Fontos német érdek — mondta a kitüntetett német fajtudós —, hogy a déli középeurópai határok revíziója" ne történjék meg". Világos beszéd s csak az nem érti, aki nem akarja.«Persze a hivatalos német diplomácia sosem mulasztja el, hogy tapintatos formák között meg ne nyugtassa a rémképeket látó magyarokat. Sőt a hazai magyar nyelvű hitlerista sajtó is segítségére siet és váltig bizonygatja: csak a felelőtlen elemek, a hivatalos tényezők tudta nélkül izgatnak és ellenzik a revíziót. Ha így van, hogyan tartott Németország, hogy vele baráti viszonyban élő Magyarországról olyan cikkek, könyvek, térképek és kijelentések kerüljenek forgalomba, amelyek vérig sértik a magyarság önérzetét? A rend és fegyelem országában. Chamberlain az interpellációk pergőtüzében London, február 28. Az alsóház hétfő délutáni ülésén a Chamberlain miniszteriejnök első ízben állt az ellenizék külügyi interpellációinak pergőtüzében. A miniszterellnök a kérdések lényegére sorakozva szűkszavúan válaszolt, a pótkérdésekre csak ritkán felelt Henderson kérdéseivel indult el az ostrom. Mi thamperlain iven lépéseket tesz az angol kormány tekintettel a legutóbbi osztrák-német egyezményre? — kérdezte. Chamberlain miniszterelnök: Az egyezmény teljes hatályát még nem állapíthattuk meg, a fejleményeket gondosan figyelemmel kísérjük. A legnagyobb érdeklődéssel vettük tudomásul Schuswin»«g karriet’ár beszédét, az osztrák kormány által a berechtesgadeni megbeszélések következtében tett intézkedések az angol kormány véleménye szerint nem s*H‘7; a*t a kötelezetté"c amelyet Anoim vő’lvltet i, hogy nem köt olyan egyezményeket, amelyek veszélyeztetik Ausztria függetlenségét.) Ennélfogva mindezideig, úgy tetszik,’ nincs szükség a fennforgó, körülmények között az angol komány bármivin fll4rí«ára. Bii 11ington képviselő: Vajon továbbra is az a kormány szándéka, hogy minden l*tentő módon az eredeti népszövetségi elgondolás megvalósításáért küzd? Chamberlain: Reméljük, meg fogjuk érni, hogy a Népszövetség olyan alakban és taglétszámmal fog újjáalakulni, hogy képes lesz hatalmat gyakorolni olyan célokra, amelyekre eredetileg szánták. Az angol kormány minden tőle telhetőt elkövet, hogy ezt lehetővé tegye. Le és: Mit ért a miniszterelnök úr újjáalakítás alatt? Chamberlain: A taglétszám növelését. Rar bonc: Tekintettel Hitler beszédének a külföldi sajtóra vonatkozó kitételére. Ígéri-e a miniszterelnök, hogy a Németországgal kötendő egyezmény nem tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az angol sajtó szabadságát? Chamberlain: Igen, de utalnunk kell a sajtó külpolitikai felelősségére. Semmi sem mozdíthatja elő inkább a béke ügyét, mintha az összes országok sajtója önmérsékletet és türelmet gyakorolnak külpolitikai kérdésekben. Tifel után 2 órakor jelenti London: A külpolitikai interpellációk befejezése után az alsóház 226 szavazattal 99 ellen elfogadta a kormány napirendi javaslatát. A szavazás eredménye alkotmányos szokások szerinti elvetését jelenti