Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)
1938-04-01 / 72. szám
Új helyzet a külkereskedelemben A németek gyorsan dolgoznak. Már a szegedi könyvkereskedések kirakataiban is látni lehet az uj térképeket, melyek az Ausztriával kibővült német birodalmat ábrázolják. Egy nagy és egységes barna mező borítja Európa középső részét s ebből a mezőből két haragos csáp nyúlik ki fenyegetően Csehország fölé. Északnyugaton a birodalom kapuja a tengerek és az óceán felé Hamburg, délkeleten Bécsbek ígérték azt a szerepet, hogy még hatalmasabb szárazföldi Hamburg lesz belőle. Mi ezzel a félelmetesen megnövekedett birodalommal a határnak Oroszvártól Szent Gotthárdig terjedő szakaszán vagyunk szomszédosak. Hivatalosan a magyar kormány már több udvariassági aktus formájában érintkezett a március 13. óta kibővült új birodalommal. Berlini követünk a kormány nevében tudomásul vette az osztrák csatlakozás tényét és szerencsekivánatait fejezte ki, hogy a nagy változás vértelenül zajlott le. A külügyminiszter diplomatikusan sima mondatokban fejtette ki, hogy a magyar kormány nem tekinthette feladatának, hogy döntőbíróul akarja magát feltolni a két baráti állam közötti vitás kérdésekben, melyek most Ausztria beolvasztásával nyertek elintézést. Két huszárszázad és két német lovasszázad találkozott egymással a soproni határon s a csapatok élén két ezredes tolmácsolta a német hadsereg és a magyar honvédség fegyveres erejének kölcsönös üdvözletét. Ezek voltak az udvariassági aktusok. Most következik az érintkezés gyakorlati jelentőségű és a gazdasági életet érintő változata. Holnap indul útnak a magyar delegáció, amely Berlinben a két állam kereskedelempolitikai viszonyait fogja megtárgyalni és meg fog állapodni az új Németország és Magyarország közötti kereskedelmi forgalom lebonyolítását illetően. Nincs okunk, hogy a tárgyalások megindulásának pillanatában, melyek a hetvenötmilliós birodalom és a kilencmilliós kis ország között megindulnak, egyéni hajlandóságainknak megfelelően akár optimista, akár pedig pesszimista képeket vetítsünk előre. A kötelességünk az, hogy higgadtan mérlegeljük a tárgyalásoknál szerepet játszó gazdasági tényezőket, amelyek kétségtelenül vissza fognak tükröződni a következő esztendők kereskedelmi politikájának gyakorlati kialakításában is. Az kétségtelen, hogy a magyar éléskamra termékeire Németországnak épenúgy szüksége van az egyesülés után, mint azelőtt. Elvitázhatatlan tény, amelyet a külkereskedelmi statisztika 1 adatai igazolnak, hogy Németország és Ausztria együtt a magyar kivitelnek 41 százalékát vette fel. Gabona, élőállat, gyümölcs, vaj, zsír és általában állati és növényi eredetű anyagok azok, melyekre a német gazdasági életnek szüksége van. Kész ipari produktumokkal akár a német birodalomban, akár a régi Ausztriában nem sok keresni valónk volt. Ásványi termékek közül különösen a dunántúli bauxit foglalt el a magyar kivitelben jelentős helyet. Mindez a csatlakozás után sem változott. Megváltozott azonban a cikkek jelentékeny részénél a kivitel lebonyolításának módja. Ez az a pont, amely a jelen pillanatban bennünket legjobban érdekel. Németország az aranyfedezet nélküli márka védelmében elvileg a csereforgalom alapján «11. Eltekintve a kiegyenlítéshez szükséges kisebb tételektől, csak annyi értékű árut ereszt be az egyes országokból a német vámterületre, amennyit ezek tőle vásárolnak. Ez a német külkereskedelem egyik sajátossága. A másik sajátosság az, hogy igen sok cikk bevitele központosítva van és a cikkek bevitelét eszközlő intézmények állapítják meg a külföldi exportőrnek fizethető árakat. Németországnak Ausztriával történt egyesülése óta az árucsere lehetősége nem oly kedvező, mint azelőtt, illetőleg egész pontosan kifejezve, vannak országok, amelyek könnyebben tudnak a német viszonylatban cseretételeket találni kivitelük egész volumenjére, mint Magyarország. Nekünk már jelentős kikészítő iparunk van és a Németország által exportált cikkek nagy részét mi is előállítjuk, holott például Jugoszlávia és Románia ezek tekintetében bevitelre vannak utalva és ezeket importálhatják cserében a maguk mezőgazdasági és állati termékeiért. Amig Ausztria külön állam és külön vámterület volt az osztrák fa egyik fontos cserecikk gyanánt jelentkezett. Németország azonban fában maga is szűkölködik és igy az osztrák fa kiesik a kompenzációs lehetőségek sorából. Mindezekkel az adottságokkal tisztában kell lennünk a tárgyalások megindulása alkalmával. De éppen azért, mert a tárgyalási alap összeszűkült, különös gondossággal kell végigmenni a vámtarifa összes tételein, hogy hol és milyen mértékben találhatunk a kölcsönös forgalom számára alkalmas anyagokat. A másik fontos és életbevágó jelentőségű körülmény pedig a mi szempontunkból az, hogy azoknál a cikkeknél, amelyek nem a szabad forgalom tárgyai, olyan megfelelő árat tudjunk elérni, hogy azok a mezőgazdaság rentabilitását biztosítsák. Ez azért fontos, mert igazi tömegcikkeknél egy ország sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy belföldi fogyasztásának megdrágításával segítse elő az exportot és tegye olcsóbbá egy idegen ország polgárainak megélhetését. Szegedi példával élve, a belföldi paprikafogyasztás medrágításával elő lehet segíteni az amerikai paprikakivitelt, de nincs az a földmivelésügyi és pénzügyminiszter, aki ezt a gabona-, vagy állatkivitelnél is meg tudná csinálni. Ceruzával a kézben, a kölcsönös lehetőségek és célkitűzések pontos ismeretében remélhettük, hogy a német kereskedelmi tárgyalások kölcsönös megelégedésre, de főleg a magyar gazdasági élet megerősödésére fognak szolgálni. Anglia erős akar lenni, de nincs támadó szándéka Lord Halifax érdekes beszéde egy londoni sajtólakomán London, március 31. Lord Halifax külügyminiszter a sajtószövetségek lakomáján mondott beszédében egyebek között ezeket mondotta: — Talán kedvező jelnek tekinthető az európai és nemzetközi politika terén, hogy nem mondhatok semmi újat, mert nem történt semmi említésre méltó az elmúlt 10—15 nap alatt. Mint nemzet, talán lassan reagálunk a helyzetváltozásokra, de súlyos tévedés volna azt hinni, hogy a külszín alatt nem dolgozik állandóan és erősen az élesztő. Nincs semmi gyengeség, a türelem szellemében, vagy abban a kívánságban, hogy elkerüljük a háborút a diplomácia minden eszközének kimentésével. Remélem, ebben a tekintetben nincs kétség, Angliának ma az az eltökélt szándéka, hogy erős akar lenni és felépíti haderejét, hogy minél nagyobb erővel hallassa hangját az európai tanácskozásokon. Egyetlen állam sem tulajdoníthat Angliának támadó szándékot, de határozottan meg kell értetni, hogy sohasem lehetnénk közömbösek máshol történt támadással szemben. Nagyon komoly és veszedelmes tévedés volna feltenni, hogy ma mélyebb ellentétek állanak fenn külpolitikai tekintetben az angol nép és kormány között — fejezte be lord Halifax beszédét. Damieí Kálmán miniszterelnök a képviselőház pénteki ülésen deklarálta a kormányzat álláspontját Budapest, március 31. A Nemzeti Egység Pártja csütörtökön este értekezletet tartott. Tasnádi-Nagy András országos elnök előterjesztései után Darányi Kálmán miniszterelnök rövid bejelentést tett. — Bár engem — mondotta röviden — a budapesti hisztéria nem nagyon izgat, mégis szükségét látom annak, hogy a képviselőházban pénteken felszólaljak, amikor kevésbé a választójogi törvényjavaslattal kívánok foglalkozni, mint inkább az utóbbi időben elterjedt különféle hitekkel. Csupán ezt akartam bejelenteni-Tasnádi-Nagy András országos elnök ezután a legutóbbi pártértekezlet határozatának megfelelően javasolta, hogy a párt a zsidókérdés tanulmányozására a párt országos elnökének elnökletével 11 tagú bizottságot küldjön ki és