Délmagyarország, 1938. június (14. évfolyam, 121-143. szám)

1938-06-01 / 121. szám

A külföld visszhangja Lehet, hogy mi tévedünk. Bennünket meg­téveszthet a bíborszínek orgiája, a fegyel­mezett tömeg szervezett mozgása, az orgo­­názó szavak nagyzenekara, százezrek lelké­nek ünnepélyes és magasztos feltakarózása, a fény, a ragyogás, a tündöklő színek har­móniája s mindaz, ami a szemet és szivet varázslata alatt tartja. Bennünket, akik tul­­közel vagyunk hozzá, megtéveszthet mind­annak komolysága és elmélyültsége, a­m­i történik és mindannak fénye, ragyogása, soha nem látott szépsége, ahogyan törté­nik. S talán tul közel vagyunk ahhoz is, hogy az egyház ünnepén túl észrevegyük nagy nemzetközi jelentőségét, világraszóló manifesztációját a most lezajlott budapesti eseményeknek. Mi tévedhetünk, de a világsajtó nagy or­gánumainak összecsendülő méltatása nem téved. A francia, olasz, angol lapok ref­lexióiból kicsendül » világközvéle­mény s módunkban van a magunk im­presszióit a világ közvéleményének ítéleté­­­vel ellenőrizni. Az olasz lapok laptudósítá­­sai inkább a külsőségekről számolnak be s megállapítják azt, hogy a budapesti eucha­risztikus kongresszus rendezés és bensőség tekintetében minden eddigi kong­resszust felülmúlt. A Vatikán félhi­vatalosa szerint Budapest fenséges ke­retet adott az egyház nagy ünnepének, ami egyben a magyar nép lelki egységét is de­monstrálta. S bár van olasz lap, amelyik a kongresszus lelki feladatait magasztalja s a világ békéje melletti tüntetést s a nemzetkö­zi viszályok elhárításáért az egekbe küldött fohászát tartja a kongresszus lelki munkája legnagyobb eredményének, mégis a legérde­kesebb s a nemzetközi megítélés számára talán legjelentősebb is az, ahogyan a fran­cia sajtó kommentálja az eucharisztikus kongresszus feladatát. A francia sajtó szerint az, ami most Buda­pesten végbement, világraszóló tün­tetése volt a világ ka­tholiciz­mu­sának a szabadság mellett. Ennek a nagy ünnepségnek, — írják a francia la­pok —, éppen az adott jelentőséget, hogy Magyarországon rendezték meg, a német ha­tár mellett s a német politika érvényesülésé­nek országútjában. A világ ötvenhét katho­­likus állama jött össze a világtörténelemnek erre az improvizált nagy manifesztációjára, — improvizált azért, mert amikor a buda­pesti kongresszust elhatározták, senki sem tudhatta, hogy annak ilyen jelentősége is lehet —, hogy a lélek szabadsága érdekében s ahogy P­a­c­e­ll­i bíboros mondotta, min­den háborús veszéllyel szemben, ami kitört s ami kitörhet, fölemelte az egyház hatalmas szavát, túlszárnyalhatatlan tekintélyét. A bu­dapesti világraszóló szépségű s örök emléke­zetes ünnepség az egyház pozitiv program­ja és negativ tiltakozása a lélek rabsága s minden olyan politikai rendszer és intéz­mény ellen, mely a lélek szabadságát meg­­tagadja. A pápa, — írják a francia lapok, — tündöklő módon vonta le a nagygyűlés ta­nulságait, ezek a tanulságok a hitnek első­ségét vitatják minden elmélet és minden rendszer felett s a magyar nemzet küldeté­sét állapítják meg a béke és kereszténység szolgálatában. A vinculum caritatis,­­— mint ahogy P­a­c­e­ll­i bíboros szavaiból kiizzott —, nem lehet földi Hatalomnak kö­teléke. A vinculum caritatis kötelék, de a lélek szabadságának biztosító köteléke. Az angol lapok most is a józanság és realitás világszócsöveinek bizonyulnak. Az angol sajtó azt méltatja, ami a magyar nem­zet számára realitás marad a kongres­­­szus után is, a világnak feléje, múltja és jelene felé forduló érdeklődését emelik ki s azt a kötelességet, ami a magyar nemzet érdekében a keresztény világnak vállalni kell jelen és jövendő nagy céljai megközelítésére. Nem lehetett most az a feladatunk, hogy az egyes lapvéleményeket külön idézzük, csak nagy összefoglalásban akartuk ismer­tetni azt a képet, amit a művelt világ Bu­dapestről és a magyar nemzetről alkot az eucharisztikus kongresszus által közvetített adatok és ismeretek nyomán. S ha most nem is kíséreljük fölmérni az egyházi ünnep jelentőségét, azt meg kell állapítani, hogy ez a kongresszus nagy nemzeti ügy, nagy nemzeti cselekedet volt s azt hisszük: nagy nemzeti si­ker is. Budapest sokkal többet adott a katholi­­cizmusnak, mint amit e „kis ország, de nagy nemzet" fővárosától várhattak, de cserélje a világ nagy nyilvánossága is sokkal töb­bet ad elismerésben, érdeklődésben és méltatásban, mint amit — mondjuk a ma­­nillai kongresszus adott a Fülöp-szigeteknek. Mélységes örömmel látjuk azt a nagy po­litikai sikert, azt a fölbecsülhetetlen nemzetközi eredményt, amit — fel­adatán túl és célján felül — ez a k­ongres­­­szus Budapestnek és az országnak megszer­zett s lehessünk most triviálisak, még azt a rendkívüli hátrányt is, amit az idegenforga­lom terén az európai politika alakulása okoz Magyarországnak, ennek a kongresszusnak világi, profán eredményei, ellensúlyozni ké­pesek. S nekünk, elhagyott kis országnak, más kívánságunk nem is lehet, csak az, hogy legalább fele valósuljon meg an­nak, amit nem mondunk magunkról, ha­nem amit az elfogulatlan és tisztábban látó­ külföld állapít meg rólunk. 1 millió 750 ezer fontba kerül a spanyolországi önkéntesek elszállítása 4 semlegességi bizottság keddi ülése London, május 31. A spanyol benemavat­­kozási bizottság keddi ülésén az idegen ön­kéntesek Spanyolországból való elszállítása költségének kérdésével foglalkozott. Lord Plymouth elnök az ülés kezdetén kije­lentette, hogy a költségeket csak nemzetközi alapból lehet fedezni, amelyhez valamennyi résztvevő államak hozzá kellene járulnia Erre Anglia a maga részéről hajlandó. A német és az olasz képviselő megígérte, hogy a kérdést kormányuk elé terjesztik. A szovjet­­ képviselő kormányának ismert álláspontját újból körvonalazta. Az önkéntesek táborba gyűjtésének és el­látásának költségeit 1 millió fontra, hazájuk­­­ba való visszaszállítását pedig 750 eizer fontra becsülik. Még nem lehet tudni mi lesz a helyzet, ha a szovjet megtagadná a költsé­­ginhez való hozzájárulást. Javuló légkörben folytatják a tárgyalásokat Prágában Anglia erőfeszítései a kisebbségi kérdések megoldására • A cseh kormány visszavonta a katonai intézkedések egy részét Paris, május 31. A De Soir londoni tudósí­tója illetékes körökből úgy értesül, az angol kormány nyomást gyakorol Prágára, hogy a cseh kormány a kisebbségi kérdések ügyében ne halogassa tovább a tárgyalásokat.­­Prága hajlandó eleget tenni London óhajának, de egyben utal arra, hogy Ilenlein hivatalos for­mában még nem foglalta írásba ellenjavasla­­tait. Lehetséges egyébként, hogy a tárgyalá­sok megkezdése előtt a cseh kormány vissza­vonja a múlt héten foganatosított katonai in­tézkedések egy részét. K­odzsa tárgyalásai London, május 31. A Reuter Iroda prágai távirata szerint rendkívül kényes tárgyalások folynak titokban a cseh korm­ány és a szudét­a­németek képviselői között. Most derült ki, hogy Ilodzsa miniszterelnök már vasárnap fogadta a szudétanémetek képviselőit, ami arra mutat, hogy a tárgyalások előrehaladtak. A légkör ja­vulásának másik jele az a tény, hogy a 10 nap­pal ezelőtt behívott katonák közül többen en­gedélyt kaptak a hazatérésre abban az eset­ben, ha olyan helyen teljesítettek szolgálatot, ahol a viszonyok ezt az engedélyt lehetővé te­szik. Lengyelország ellenáll minden keresztül vonul­ási tervnek Varsó, május 31. Prágából érkezett jelentés szerint Dávid, a cseh parlament véderőbi­­zottságának tagjja. hivatalos nyilatkozatot

Next