Délmagyarország, 1938. augusztus (14. évfolyam, 162-185. szám)

1938-08-02 / 162. szám

5! DÉLMAGY­ARORSZÁG zes a központi irodáknak, úgy látszik­, szen­vedélyük az idén. Nem írtuk meg, hogy személyes ter­mészetű differenciák nehezítik az idén azt a legnagyobb erőkifejtést, amelyre a szegedi központi iroda egyáltalán képes. Apropó: jegyzőkönyv. Azt írja az adminisztratív ve­zető, hogy Budapesten jegyzőkönyvet vet­tek fel arról a tárgyalásról, amelyet a jegy­árusításról a budapesti központi iroda veze­tőjével Pásztor József folytatott. Minek ez a nagy fáradozás — a központi irodák a Turandot bemutatása előtt sürgősebb, a si­kert és a pénzügyi eredményt közvetleneb­bül érintő ügyekkel is foglalkozhatnának — a város drága idejének és pénzének döntő na­pokban ilyen célokra való felhasználása? Hát nem tudja az adminisztratív vezető, hogy arról a tárgyalásról a budapesti iroda a tárgyalást követő napon levélben tájékoztatta a szegedi központi irodát és nem gondolja, hogy az a levél, amelyet mindjárt más­nap írtak, közelebb állt — túl merész nem volt ez a közelség sem —» az igazsághoz, mint az a jegyzőkönyv, amelyet most vesznek fel, amikor •— nem hagyván magunkat se megtántorí­­tani, se megfélemlíteni — elmondtuk a bu­dapesti központi irodáról a játékok érdeké­ben észrevételeinket és haragszik ránk nem­csak a budapesti központi iroda, hanem a szegedi központi iroda vezetője is? 2. Pénz- és adóügyek A játékok adminisztratív vezetője intézi a város pénz- és adóügyeit. Még sincs tisztá­ban annak a rettentő horderejével, hogy Szeged 300.000 pengőt fektetett be az idén a játékokba? Nem hallott arról a fel­horkanásról, amellyel annak csak az eshetőségéről is beszélnek, hogy a játékok esetleg nagyobb deficittel vég­ződnek s hogy ennek következté­ben — nem lévén más rendezési mód — emelni kell a pótadót? Mi, hogy s­e­­g­í­t­s­ü­n­k, amit e kihangsúlyozott a polgármester úr is s bizonyítottak az eredmények, közzé teszünk két cikket s a játékok vezető­je a cikkek hatása alatt olyan hibás taktiká­ból, amilyenre temperamentuma már máskor is elragadta, nem a játékokkal, hanem a bu­dapesti központi irodával siet a legmele­gebb szolidaritást kimutatni? Megengedi ma­gának az adminiszttratív vezető azt a játékot — játék a szabadtéri irodában —, hogy jegyzőkönyvet vesz fel és terjeszt be a pol­gármesterhez arról, hogy Budapesten tizenöt helyen árusítják a jegyeket? Mért volt erre szükség? Nem azt kifogásoltuk, hogy csak tizennégy helyen kapható Budapesten be­lépő­jegy. Egész más miatt volt nekünk ag­godalmunk. A Diskay fényképész, az Ako­­vits bü­ffés, Fleischer hentes, a Magyar Di­vatáruház, a Palace filmszínház, a Fischer Simon, a Sem­ler és Fia mind nagy és tiszte­letre méltó cégek, bennünket mégis aggoda­lommal töltene el, ha a szegedi játékok be­lépő­jegyeit ezeknél a cégeknél lehetne kap­ni, de hiába keresnék, akik le akarnak jönni, az évtizedek óta ismert és beveze­tett jegyárusító helyeken. Szegeden is olyan furcsa szokásuk van az embereknek, hogy kolbászért a henteshez, gyapjúáruért a Lampelhez, bicikliért a Kele­menhez, motorért Markovicshoz és meccs- és színházi belépőjegyért a Délmagyar­o­rs­z­á­g­ho­z mennek. Mit szólna az admi­nisztratív vezető, ha meghallaná, hogy Pau­lus mesternél, a kitűnő sérvkötőkészítőnél lehet Turandot-hoz belépőjegyet kapni, de a Délmagyarországnál nem? Ennek az ügynek az aktáit az eredménnyel kellett volna lezárni. Mondjuk úgy: elértük közös erővel, hogy a filléreseket me­gint a Nyugatiról indítják és hogy legalább az egyik nagy jegyárusító hely vállalta a jegyárusítást. Ez is eredmény. Aztán gye­rünk tovább. Dolgozni, aggódni, fáradozni, lelke­sedni és lelkesíteni a játékokért. 1 ha az­­ adminisztratív vezető nem tudja levet­kőzni, a — Tragédia! —gyűlölködést, ne te­gye a játékok rovására és a játékok ide­je al­a­tt, mert ha az adminisztratív vezető asztalánál valamit lehet, 6zt kötelesség fölfüggeszteni, az nem a nyilvánosság céltu­datos termékenyítő ereje, hanem a személyeskedés és gyűlölködés. Kedd, 1938. augusztus 2. 3. Az elnöki ügyosztály Kifogásolja az aminisztratív vezető, hogy a polgármesterhez fordultunk. Kihez fordul­junk? A sóhivatalhoz? Az ő intézkedéseivel szemben a sóhivatal fórum lehet az ő szem­pontjából, mi már csak kitartunk a­­ polgár­­mester mellett. Hogy nyilvánosan tettük? Nem léptünk be a névtelen levélírók komisz szektájába. A játékokról — kínos vonatkozá­sokban — az egész város beszél. Mert épp a mi szánkat akarja befogni, akiknek az a kö­telességünk és élethivatásunk, hogy — be­széljünk. Az bizonyos, hogy a városi rende­zés három éve alatt nyilvánosan keveset tár­gyaltak a játékokról. Ezt a szellemet — lehet, hogy nagyrészt hallgatólagosan — ráerősza­kolták közéletre, sajtóra. Nekünk azonban kezdettől fogva az volt a meggyőződésünk, hogy a játékoknak végzetesen sokat ártanak vele. Mi az elnöki ügyosztályba a helyhez, az álláshoz és a méltósághoz mért tisztelettel szoktunk belépni. A beszédnek ezen a halk és mértéktartó hangján fordulunk a polgár­­mester úrhoz, ha még jobban magunkra vonjuk is az adminisztratív vezető dörgedel­mes haragját — a polgármester miatt is, a hang miatt is — és megkérdezzük, mi len­ne a város első polgárának a véleménye ar­ról, ha meghallaná, hogy az egyik fő­tisztviselője gyakran végig­lármázza az A­pp­o­n­y­i-u­c­c­á­t ? Ha valaki, mi ismerünk fanatiz­must. Ha valahol, nálunk hono­rálják, hogy valaki azért, amiről azt hiszi, hogy igaz, fanatikusan síkra száll. De a hang nyugateurópai és kulturált legyen. Olyan, amilyenre minden városi tanácsnok kötelez­ve van és amilyent arra a városi tanácsnok­ra, aki ismételten megfeledkezik magáról, a fölöttes hatóságának kell ráparancsolni. Vagy olyan hanghoz, amelyre az állás és az ügy is kötelez, csak­ a kisemberek kötelesek magukat tar­tani? Mindezt a legmélyebb tisztelettel jegyez­zük meg. De kénytelenek voltunk vele, mert az adminisztratív vezető nyilatkozatai­nak egy-két mondatában visszatér az a hang, amely egy ízben már megbotránkoztatott s amelynek a megismétlését szeretnők, meg­ S­P-4 kap 1 gr&m ■BlaarAngrs. Bárhol levő tArjfyAt így felem­eleoL. Nagy kölcsön mindenre. Dr. SIMON ZAloghAz, Oroszlán n. 3 előzni. A polgármester ur vállalhatja a felelősséget azért, hogy az egyik tanácsnoka ismételten használt nyomtatásban olyan hangot, amely hónapokkal ezelőtt nyilas nyomtatványok­ban destruált s amelynek a közéletből való visszaszorítása — úgy látszik, nem teljesen sikerült — az Imrédy-kormány hervadhatat­lan érdeme? Embertelenség lenne arra köte­­lezni akármelyik köztisztviselőt, tehát az ad­minisztratív vezetőt is, hogy összekötött kéz­zel tűrjön kritikát, a működésével szembe helyezett tényállításokat vagy más „támadá­sokat". De a tanácsnoki álláshoz, a közéleti megvitatás lehetőségéhez és a köz­ügy minden személyi érdek fölé emelkedő jelentőségéhez mért han­gon és szellemben reagáljon. Végül pedig: az adminisztratív vezető Pásztor Józsefet támadja a­­ szabadtéri játékokért. És támadási területet ad a buda­pesti központi iroda vezetőjének, akinek annyi köze van a szegedi játékokhoz, hogy — normális körülmények között persze nincs ellene kifogásunk — keresni akar­ rajtuk. Ne­vetni kell. Nem. Röhögni. Az adminisztratív vezető nem tudja, hogy Pásztor József és néhány társa lobbantotta fel azt a lángot, amely a szegedi já­tékoknak életet, messze világló fényt és örök dicsőséget adott? Az adminisztratív vezető nem tudja, hogy Pásztor József és néhány társa intonálta a városért s a magyar kultú­ráért való kockázatvállalásnak és nagyvona­lúságnak azt a szellemét, amely három év alatt megállíthatatlanul és elgáncsolhatatlanul magasra lendítette a játékok kenderjét? Az adminisztratív vezető kizárhatta a próbákról és hátsó oldalülésekre késztethette a bemuta­tókon -rossz üléseken is szépeket álmodunk a szegedi játékok egyik megalapítóját, a ren­dezőbizottságnak a házikezelés alatt is kez­dettől fogva tagját, de azt meg kell tanul­nia, az állása kötelezi rá, hogy azok­kal szemben, akik alkottak ennek a város­nak, de különösen azokkal szemben, akik a szabadtéri játékot megcsinálták, levett ka­lappal s ha másért nem, az ügy miatt, a tisztelet és megbecsülés hangján beszéljen. Még ha követnek is el hibát. Lehet, hogy cipőfelsőrész készítőknek több jogcímük van ahhoz, hogy a próbákra been­gedjék, mint azoknak, akik a játékokat meg­alapították. Ez megítélés dolga. De vannak lények, amelyeket, mindenki kénytelen fel- és elis­merni. Az adminisztratív vezető is. A vidék legnagyobb lapvállalatát Pásztor József ala­pította s a legkisebb szögecske is itt a fal­ban az ő keze munkája. A Szegedi Fészek klubot, ahol a játékok szereplőinek nagyrésze egész nyáron szívesen lá­tott vendég, Pásztor József alapí­totta. S az ő nevükhöz fűződik —1 ő és néhány társa — a játékok megalapítá­sa, hírbe borulása és fényének kivirágozta­­tása. Az adminisztratív vezetőnek állásánál fogva lenne hivatása az alkotás. Boldogok­ leszünk, ha ez a hivatás nem abban kulminál az idén, hogy nem nagyon sokat bont és ront le abból, amit mások magasra építettek. B Gumiharisnya VI:­~ fájós, dagadt és viszeres lábakra, mg készen és mérték után Hint V.a Klauzál­ tér 3 sz. — Gyógyhaskötők, sérvkötők, suspeczorok raktása.

Next