Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-01 / 211. szám

Szombat, 1938. október T, Európa elismerte a magyar önrendelkezési jogot A müncheni megállapodás nagy jelentősége A müncheni megállapodással a négyhatal­mi konferenciának sikerült az európai békét megmenteni. Az értekezlet rendkívüli jelentőségű ese­ménye, hogy a magyar nemzetiségek önrendelke­zési jogának kérdése végre nemcsak Európa napirendjére került, hanem a nagyhatalmak képviselői részéről elismertetésre talált. Ez az első nagy lépés a magyar igazság ér­vényesülése irányában. Az Imrédy-kormány külpolitikája céltuda­tos határozottsággal és eréllyel képviselte a magyar álláspontot. Meleg köszönet illeti Mussolinit, továbbá Hitlert, akik a magyar kérdés megoldását a garanciaválla­lás elutasításával elősegítették, valamint egész Európa köszönete illeti Chamber­­l­a­i­n miniszterelnököt fáradhatatlan béke­­törekvéseiért és Daladiert, akik igazi állam­­férfiúi bölcsességről és józanságról tettek ta­núbizonyságot. A magyar ügy rendezése természetesen nem lehet egyéb, mint a német kérdésé, a magyarlakta területek visszacsa­tolása. Az eredmény elérésének most első alap­­feltétele a legfontosabb magyar kötelesség: az egész társadalom egysége és fegyelmezett felsorakozása a külpolitikát irányító hiva­tott vezető mellett. Külön akciók, zavart keltő megmozdulások egyenesen hazaárulás szám­ba mennek a döntő hetekben, most még in­kább, mint máskor. Prága elfogadta a müncheni megállapodást Prága szeptember 30. Pénteken­­ délelőtt 10 órakor minisztertanácsra ültek össze a cseh miniszterek, hogy vizsgálat alá vegyék a müncheni megállapodásokat. Londonba pénteken délután egynegyed 2 órakor hivatalos jelentés érkezett Prágából, amely szerint a csehszlovák kormány elfo­gadta a szudétanémet kérdés rendezéséről szóló müncheni tervet. A cseh rádió délután fél 5 órakor soron­­kívüli közlésben vázolta a politikai helyzet alakulását február óta a tegnapi négyhatal­mi megegyezésig. A beszélő utalt arra, hogy Csehországinak semmi kilátása sincs katonai segítségre és végül rámutatott arra, hogy a hadsereg és a kormány kész az ellenállásra „jogosulatlan igények“ ellen. Sí A ESTI különlegességek Hungáriában __________Kulacs vacsora __________Bírd pecsenye __________Zsandok pecsenye __________Káposztás palacsinta ■_________t­a­n­g­o­s reményben bejelentette, hogy a miniszterta­nács mai határozatával kénytelen volt a müncheni elhatározásról záros határidőn be­lül dönteni. A kormány áttanulmáyozta az összes körülményeket és úgy határozott, hogy a béke érdekében ezeket a súlyos ál­dozatokat meghozza. Elhatározta a kormány a nagyhatalmak nyomására, hogy teljesíti az ultimátumban foglalt nehéz feltételeket. A kormány egyúttal erélyes tiltakozást jelen­tett be a világ közvéleménye előtt a világ­történelemben párját ritkító távollétében meghozott drákói intézkedés ellen. A közlemény felolvasása után a prágai rá­dió bejelentette, hogy a tiltakozás és fájda­lom jeléül pénteken és szombaton a rádió nem ad szórakoztató műsort, csak félórán­­kint az eseményekről közöl híreket. Beszórták a szint­ászokat és kávézásokat Prága, szeptember 30. Prágában a színhá­­zak nem tartanak előadást, a hangversenye­ket sem tartották meg, a kávéházak zárva maradtak. BELVÁROSI MOZI Mától keddig: A táncoló angyal A FOX gyár világattrakciója SONJA HENNIE és a 200 tagú jégbalett szereplésével KORZÓ MOZI Mától hétfőig is dzsungel tragédiája Az első magyarul beszélő dzsungel film Élő­­india ember nem járta őserdőiben. Azonkívül: Arizonai hiénák Puck Johnes legújabb kalandjai Dir MAr,y*p.op«7&n 3 Sirovy rádióbeszéde Prága, szeptember 30. A prágai rádióban Sirovy miniszterelnök délután 5 órakor rá­dióbeszédet mondott. — Polgárok és katonák! — kezdte. Mint miniszterelnök és mint katona, arra gondol­tam elsősorban, hogy ne okozzak felesleges véráldozatokat és hogy megmentsük az anyákat és gyermekeket a felesleges gyilko­lástól — minden eshetőséget mérlegelve, ar­­­ra a következtetésre jutottam, hogy ez a há­ború, amelyben többszörös túlerővel álltunk volna szemben, számunkra csak katasztró­fával járhatott volna. Azt a megoldást vá­lasztjuk, hogy megmentsük a nemzetet és a nemzet életét. Nem volt más választásunk, mindezek megfontolása után a béke mellett határoztam. Töretlen erővel megyünk új ál­lami életünkbe. — Münchenben a négy nagyhatalom nél­külünk és akaratunk ellenére döntött állami Vigyázat ! A nemzetek nagy versenye a BERLINI OLIMPIÁSZ A legnagyobb élmény a jövő héten a Belvárosiban, szuverenitásunk felett és állapította meg új határainkat. Magunkra maradtunk valamen­­­nyi európai állam között. Északi és déli szom­szédjaink fegyverben állanak és minden le­hetőséget megfontolva elhatároztuk, nem­csak saját magunk, de az egész civilizált vi­lág érdekében megmentjük a békét súlyos áldozatok árán is. — A mi feladatunk az lesz, hogy megma­radt határainkat megvédjük. A mi országunk nem lesz a világon a legkisebb és a legsze­gényebb sem. Szűkebb határok közé kerü­lünk ugyan, de legalább magunk között le­szünk és a megegyezés szomszédainkkal is könnyebb lesz. A miniszterelnök­ után Krejcy hadseregfőparancsnok lépett a mikrofonhoz és rövid hadseregpa­rancsot intézett a katonákhoz.­­ A kormány kénytelen volt a szomszé­dok túlerejének engedelmeskedni — mon­dotta — és az ország területének egy részét átengedni a szomszéd államnak. Ez nem je­lenti azt, hogy legyőztek bennünket, hanem bizonyítéka annak, hogy fegyelmezett had­seregünk van és igazi katonának el kell vi­selnie a sikertelenséget is. A mi hadseregün­ket pedig nem győzték le, nem is verték meg. A köztársaságnak szüksége lesz rátok, főként a közeli jövőben. Eskütök szentsége fennáll a megmaradt területre is. A hadsereg a maga megfontolt magatartásával tanújelét adta fegyelmezettségének. Hadseregünk to­vábbra is kész áldozatokra a mi, most már nemzeti közös hazánkért. Bejelentie az ultimátum teljesítését Prága, szeptember 50. A prágai rádió St­rovy miniszterelnök beszéde és Krejcy had­seregfőparancsnok beszéde után rövid köz- A megszállás 7 napja München, szeptember 30. Beavatott he­lyen úgy tudják, hogy azok a müncheni meg­egyezés 4. pontjában említett, túlnyomórészt német területek, amelyeket a német csapa­tok október elsején kezdenek megszállni és a megszállást október 7-én befejezik, a kö­vetkező helységeket foglalják magukban: Az 1-gyel jelölt területszakasz, amelyet október 1-én és 2-án szállnak meg a német csapatok, a délnyugati csehszlovák határtól a Cseh-erdő déli részéig, illetve az Ostmark­­tól északra, Passautól és Linztől északra ter­jed. Magában foglalja Wallern és Hohenfurth nagyobb községeket, valamint egy egész sor más szudétanémet községet, amelynek leg­nagyobb része a Moldva folyó mentén fek­szik. A második területszakasz, amelyet a né­metek október 2-án és 3-án szállnak meg, Csehszlovákia északi határa mentén húzódik és magában foglalja többi között Boden­­bachot, Tetschent, Friedlandot, Schönlin­­det, Gross-Schönaut, Schluckenaut, Rum­­burgot és Warnsdorfot. A harmadik területszakasz, amelyet októ­ber 3-án, 4-én és 5-én vesznek birtokba a német csapatok, elsősorban az égeri tarto­mányt foglalja magában. Eger: Karlsbad, St. Joachimsthal, Marienbad, Tachau­, Neudeck, Chodau, Fischern, Falkenau, Kaaden, Se­bastiansberg, Graslitz, Asch, Franzensbad, Neumarkt és Ilostau nagyobb helységeket. A negyedik területszakasz, amely október SZÉcllSnil­lllOZi­A­ esna95'oble sHter! Szombat, vasárnap Bék­ ©, IK­OSOly,­­GRedo! nelónak lenni! A legjobb magyar filmvígjáték. A legújabb európai események a legújabb Paramount Világ­ híradóban. 5, 7, 9 óra Tel. : 26—33.

Next