Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)
1938-10-26 / 232. szám
Szerda, 1938. okt. 26. Politikai napilap XIV. évfolyam 232. sz. 0 letaposott sírdomb Amikor a közgyűlés pártjai a költségvetés vitájától elállottak, az a megfontolás, talán inkább az a szív mélyéről feláramló nemzeti érzés lett úrrá a közgyűlés tagjain, hogy ezekben a valóban történelmi időkben, keressük módját a polgári egység megmutatkozásának s hogy se bíráló szó, se jajgató panasz ne törje meg azt a termékeny közérzést, amit a kötelességek tudata és felajánlása minden nemzeti érzésű polgárban megteremtett. A közgyűlés pártjai azonban csak az élőknek szereztek békét, de megfeledkeztek aról, hogy békét kell szerezniük a halottak számára is. Se vádoló, se szemrehányó szó ne illesse ezért a közgyűlés pártjait. Valóban nem gondolhattak arra, hogy az a komoly, jelentős és ünnepi egyhangúság, ami manifesztálni akarta a szegedi békét s a történelmi idő átérzését, a gyűlölködésnek véget vetni nem fog s ha senki nem is lesz, aki sokallani fogja azokat a milliókat, miket az élők kapnak, lesz valaki, aki sokallani fogja a filléreket, amit a halottnak akar juttatni a közgyűlés s a közgyűlésen keresztül a város hálás népe. Hogy a halott halálában is több, mint az élő, hogy egy sírkereszt nagyobb gazdagodása lehet a városnak, mint az élő egész közéleti működése, hogy egyetlen leírt sora többet ér, mint egész sora a tiltakozásoknak, beadványoknak és fellebbezéseknek, — ez már nem a mi szavunk, hanem a magyar nemzeti irodalomés ,e város kegyeletében súlyosan megbántott polgárságának úgy érezzük, egyhangú verdiktjéé. A közgyűlés úgy határozott, hogy csekély összeggel kiegészíti annak a gyűjtésnek eredményét, amit Móra Ferenc szobrára adtak össze Móra Ferenc könyvének vásárlói s szerény emléket állít a nagy írónak munkássága műhelyében, a kultúrpalotában. Ez ellen a közgyűlési határozat ellen fellebbezést nyújtottak be s a város polgármestere úgy ítélte meg — s ez a megítélés elitélés —, hogy ennek a fellebbezésnek indokolása nem kerülhet a nyilvánosság elé. Emlékezünk. Emlékezünk a nagy író életének utolsó heteire, amikor az elgyöngült szervezet már alig-alig tudott birkózni az eleve elrendelés szörnyű terheivel, de a lélek élt, izzott, lángolt s egymás után alkotta felejthetetlen szépségeket, — akkor is ugyanez a gyűlölködés tagadta meg Móra Ferenctől az utolsó öröm utolsó kenetet. E halállal folytatott kegyetlen vergődést nehezítették meg a gyűlölködés szavai és tényei. És nincs irgalom a fölhántolt sír mellett sem A született félreértők: a rosszhiszemű félrepragyarázás olimpiai bajnokai- akik forró ólommal süketített Vazulokká válnak, amikor tudomásul kellene venniük, hogy nincs okuk a gyűlölködésre, nincs okuk a sírdomb letaposására, nem volt okuk az élő ember és örökölő nagyság üldözésére, csak arra volt és arra lesz okuk, hogy vezekelve, hamut szórva és mellet verve áldják epiiékét annak, aki itt élt, alkotott, teremtett közöttünk, a szegedi búzamezők költőjének a megszépítő messzeségéből felragyogó múlhatatlan, drága emlékét. Büszkesége, hisze, hírneve volt a városnak, amíg élt, kultúrpalotában ő volt a legnagyobb kincs és szegényebb lett a város pótolhatatlanul, hogy elment. S a szegedi földben pihenését is meg akarják zavarni most a síron túl is üldöző torz és rekedt szavaival? A nemzet harcban áll a Felvidékért s ha a magyar kormány javaslata győz, drága magyar városok sorsát népszavazás fogja eldönteni. Tudják a gyűlölködés apostolai és apostalái azt, hogy a magyar Felvidék magyarságának a húsz évi rabság alatt Móra Ferenc vitte el a magyar szó vigasztalását, tudják-e a megfontolatlan békerontók, hogy nem volt senki, akit magyar írók közül úgy szeretett, úgy ünnepe 11. úgy ölelt volna megkínzott lelkérea Felvidék magyarsága, mint Móra Ferencet? Gondolnak-e arra a halottól filléreket megtagadók, hogy Móra Ferenc emberi értékeinek és írói nagyságának is része lesz abban, hogy a követelt népszavazás diadala legyen a nemzet harcának, mert a magyar lelket a rabság sötét és bilincses esztendeiben ő is segítette ébrentartani, fölemelni és vigasztalva bátorítani? Mit szólna a Felvidék magyarsága, ha ünnepelt írója emlékének ezt a bántalmazását hallaná? Nem vagyunk bosszúállók és nem vagyunk gyűlölködők. De egy büntetést mégis szeretnénk kiszabni arra az inzultusra, ami érte a várost kegyeletes érzésében, a város polgárságát egyik legnagyobb fia emlékének megbontásával. Aki ezt a fellebbezést beadta, — legyen súlyos büntetése ez — ne olvashassa soha Móra Ferenc írásait. Ne könnyezhessen, ne mosolyoghasson, ne érzékenyülhessen el, ne találjon el pihenést és vigasztalást Móra Ferenc lelkének és magyarságának ajándékaiban. Mi majd valahogy kiheverjük a csapást, az író emléke lerázza magáról az élők sarát, a letaposott sudomb tavasszal uj virágokat forr hajtani. De mi fogja vigasztalni őt, szegényt, ha nem melegedhetik Móra Ferenc lelkének melegén s ha nem gazdagodhatik azokkal a kincsekkel, melyekkel Móra Ferenc ajándékozta meg faját, nemzetét és magyarságát? Prága szerdán délelőtt válaszol a magyar jegyzékre /l eseh minisztertanács nyolcórás ülésen tárgyalta a magyar követelésed ügyét . A válasszt még nem hozták nyilvánosságra — hír szerint "Prága a „legnagyobb tartózkodással" fogadta a magyar javaslatokat A ruszin kormány Beregszászt átengedi Magyarországnak, Nagyszöllősről, Munkácsról és Ungvárról nem akar lemondani és döntőbíróságot javasol ? Hitler Pozsonyligetfalun-Ribbentrop "Rómába utazik Prágában permanens tárgyalásokon tanulmányozzák a magyar kormány tegnap átnyújtott ismeretes jegyzékét. Chalkovszky külügyminiszter sürgősen Prágába kérette Tiso szlovák miniszterelnököt, aki előzőleg Petrovics magyar főkonzullal folytatott megbeszélést Pozsonyban. Csehország teljesen az elodázhatatlan határrendezés hatása alatt áll. A cseh lapok nyomatékkal hangsúlyozzák, hogy a prágai központi kormány egyetlen lépést sem tesz a szlovák és a rutén kormány megkerülésével. A cseh válasz Prága, október 25. A minisztertanács este fél 10 óráig tartott. A minisztertanács megállapodásra jutott a magyar-csehszlovák határok új megállapítása ügyében kapott jegyzékre adandó válasz formájában. A választ szerdán délelőtt 11 órakor Chvalkovszky külügyminiszter nyújtja át Magyarország prágai követének. A jegyzék tartalmát nem hozzák nyilvánosságra, csak ha már a magyar kormány keze között van. A minisztertanácsról kiadott közlemény csupán annyit jelez, hogy a minisztertanács megállapította a Magyarországgal való határok megvonásával kapcsolatos tárgyalások folytatásának alapelveit. Paris, október 25. Prágából jelentik az I I óra óta állandóan ülésezik és mnndmányoz a Havas Irodának: A minisztertanács délután za a magyar-csehszlovák határ megállapító-!