Délmagyarország, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
2 DÉLMAGYARORSZÁG kát Franciaországgal. — Hitler tegnapi beszéde nem keltette azt a benyomást, mintha a német kancellár ijabb válságba készülne dönteni Európát. A beszéd bizonyítja, hogy Németországnak éppúgy szüksége van a békére, mint más államnak. Mussolini szombati beszéde Róma, január 31. Mussolini szombaton nagy beszédet mond, amelyet feszült érdeklődéssel vár az egész diplomáciai világ. A fasiszta nagytanács ülésének legfontosabb pontja Mussolini külpolitikai beszámolója lesz. Ismertetni fogja Chamberlain római tárgyalásának lefolyását, Ciano gróf magyarországi és délszláviai látogatásának eredményeit, a spanyol nemzeti hadsereg győzelmének jelentőségét és Hitler beszédének következményeit. Az ülés zárt lesz és többórás beszédből kivonatot közölnek a nyilvánossággal. Szerda, 1959. február T Meglepő olcsón vásárolhat — Karácsonyinál Tisza L. körút 40 és Modell cineház KlauzáMér 5 szám at felszólaló a zsidójavaslat bizottsági vitájából Rövidesen a bizottság elé terjesztik a tervezett módosításokat Egyes pár cipőket fő anyagból : 5.90-101 Budapest, január 31. Háromnapos szünet után folytatta a képviselőház egyesített bizottsága a zsidójavaslat tárgyalását. Az első felszólaló Knob Sándor volt. Véleménye szerint a javaslat mélyen belenyúl a gazdasági élet szerkezetébe és végső kihatásaiban megbolygatja a gazdálkodás alapvető elveit, ami egyúttal azt jelenti, hogy előreláthatólag rendkívül súlyos kár okát és zavarokat fog felidézni. Sajnálattal látja, hogy sem ennek a javaslatnak, sem pedig az egyensúlytörvénynek az indokolása nem tárgyilagos társadalompolitikai Stádium. Nem látja azokat a belső politikai erőket, amelyek a kormányt a társadalmi és gazdasági radikalizmusnak erre a vonalára kivédhetetlenül kényszerítették. Ha pedig, nem belső erőkről van szó, hanem máshonnan jelentkező szuggesztiókról, ezeknek a a szuggesztióknak a javaslat végrehajtása nyomán jelentkező súlyos gazdasági következmények ismeretében mindenkinek kötelessége ellentállni, — mondotta. — Nem kétséges — folytatta —, hogy a háború után kialakult európai status quo megváltoztatását célzó folyamat nem állott még meg. Németország a világpolitikában a maga hatalmi birtokállományának növelésére gondol. Ha ezekből a törekvésekből háborús konflagráció támad, Magyarország előreláthatólag nem maradhat passzív szemlélője az eseményeknek. Ez a világpolitikai helyzet is arra kötelez tehát, hogy az ország gazdasági erőforrásait gyarapítsuk, a zsidójavaslat végrehajtása nyomán azonban gazdasági életünk fejlődése ellenkező irányba terelődik. •— Számolni kell azzal is — folytatta !—, hogy az elproletariálózódásra kényszerült * 6 700 ezer főt kitevő zsidóság fogyasztása lényegesen mépcsnpri. Számolni kell azzal is, hogy meglevő gazdasági kapcsolataink meglazulnak és a magyar kivitel meg csökken. Azzal fejezte be beszédét, hogy ha az országban elhatalmasodott demagógiától függetlenítve mérlegelték volna a gazdasági szempontokat, a javaslat ebben a formában nem kerülhetett volna a parlament elé. Ezután Haám Artur szólalt fel. Természetesnek tartja, hogy Kneb Sándor a javaslat ellen beszél, mert a liberális világ egyik exponense. Elfogadja a javaslatot, még akkor is elfogadja, ha csak egy hajszállal megy tovább az első törvénynél, mert szerinte mint físvsí — fiYsz kelmefestő is vegytisztróval. — Kifo lástalan munka. Olcsó árak. Hére ucca 6 b. Telefon 30 67. den lépés újabb honfoglalást jelent. A liberális világ minden eszközt felsorakoztat a javaslat védelmére. Kéri a miniszterelnököt, hogy ne engedjen a javaslatból. Ezután Gratz Gusztáv mondott beszédet. A népek és népcsoportok lelkiségének fejlődésére — mondotta —, két különböző tényezőnek van döntő befolyása, mert úgy a közös faji leszármazás, mint a hosszú együttélés közös tulajdonságokat alakít ki az emberekben. Különböző fajú elemek együttélése sehol sem gyengítette a nemzeteket, hanem ellenkezőleg, azok megerősödésének és ellenállóképességük fokozásának egyik legfontosabb tényezője volt. Ez a folyamat tehát nem káros, hanem hasznos és büszkén utalhatunk arra, hogy annak hasznát Szent István már ezer év előtt felismerte. Én is azok közé tartozom — folytatta —, akik meggyőződéssel vallják magukat a magyar nemzet hű fiainak, anélkül, hogy igényt formálhatnék arra, hogy engem a magyar fajhoz tartozónak tekintsenek. — Számos példáját látom annak — folytatta —, hogy a zsidóság más nagy nemzeteken belül teljesen be tudott illeszkedni az illető nemzetek lelkiségébe és vele annyira azonossá vált, hogy különbséget zsidók és nemzsidók között nem is lehet észrevenni. De Magyarországon is ki ne ismerne száz és száz zsidó fajból származó jó magyar embert? Mindnyájan együtt jártunk az iskolába zsidó gyerekekkel. Egyetlen egyet sem tudok közöttük, aki ne lelkesedett volna mindazokért az eszmékért és ideálokért, amelyek a magyar nemzet eszméi és ideáljai. Százezrekre megy azoknak a magyar zsidóknak a száma, akiket minden elfogulatlan ember ma is teljesen asszimiláltnak tekint, annyira, hogy az ő gondolatviláguk és a nemzsidók gondolkodása között semmi különbség nincs. — Gazdasági tekintetben — mondotta ezután — a magyar zsidóság tevékenységét csak olyan valaki tarthatja helytelennek, vagy értéktelennek, aki a magyar gazdasági fejlődést nem ismeri. Kétségkívül a zsidóság faji tulajdonságai közé tartozik a konstruktív gazdasági munkára való képesség. Ez a tehetség azonban az egész nemzet fejlődése szempontjából nem hátrányosnak bizonyult, hanem értéknek. Aki Magyarország gazdasági fejlődésének csak alapvonásait is ismeri, annak tudnia kell, hogy a zsidóság — és részben a németség — közreműködése nélkül sohasem lehetett volna megnyitni azokat a gazdasági erőforrásokat, amelyek lehetővé tették, hogy Magyarország rövid idő alatt a gazdasági kultúrának aránylag magas fokára tudott felemelkedni.— Nem látom sehol sem azt a tőkét — mondotta — és azt a vállalkozási szellemet, amely alkalmas volna arra, hogy azokból a romokból, amelyeket mesterségesen idézünk most elő, új életet legyen képes varázsolni. Nem tudja elfogadni azt az intézkedést, amely közjogi gettóba helyezi a zsidóságot. Ha külön népcsoportot teremtünk a zsidókból, más népcsoport is külön népcsoportként való megszervezését fogja követelni. — Megtagadni az asszimilálódás lehetőséget olyanoktól, akik asszimilálódni akarnak, egyértelmű a nemzet erejének szándékos és tudatos gyengítésével. Elégségesnek tartaná, ha csak a bevándorló első vagy legfeljebb második generációval szemben alkalmaznának átmenetileg kivételes intézkedéseket. Ki kellene mondani, hogy mindenki akinek apja már 1880 előtt magyar állampolgárságot kapott és itt folytatott üzleti tevékenység után adót fizetett, teljes jogú állampolgár. Ha a javaslat keresztülvitelével kapcsolatos veszélyeket el akarjuk kerülni,a végrehajtásra sokkal hosszabb időt kell adni. Attól tart, hogy éppen azok fogják érezni elsősorban a maguk testén ennek a javaslatnak káros hatását, akik ma azt hiszik, hogy a zsidóságnak a gazdasági életből való eltávolítása rájuk nézve jobb helyzetet teremt. Kérte végül a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. Gratz Gusztáv után Rajniss Ferenc szólalt fel — A zsidókérdésben annak" a gyakorlati politikai álláspontnak alapján, amelyet Bethlen István irányadónak szabott meg, csak’ kettőt tehetünk: vagy semmit sem csinálunk, vagy valóban mélyreható változtatásokkal támadjuk meg egyszerre és egyidőben azt az állapotot. A gyakorlati politika — felfogása szerint —■ azt diktálja, hogy radikálisan és világos megoldással menjünk előre. — Lehet, hogy válság követi a javaslatot; ha törvényerőre emelkedik, ennek előre való hangsúlyozása azonban nem a nemzet érdekében való, mert vehetjük a kérdés másik oldalát is. Mindent el kell követni a törvény civilizált végrehajtása érdekében. Junktmot kell teremteni a gazdag és a szegény zsidók kivándorlása között. Ezután kijelentette, hogy házassági tilalom esetén, ha továbbra nem tesszük lehetővé a keveredést zsidó és nem zsidók között, ígért messzemenően hajlandók megszavazni a kevertvérűek teljes egyenjogúságát és velük szemben minden ellenszenv feladását. Hozzájárul a zsidók alkalmaztatásához, amikor minisztertanács teljes felelősséggel állapítaná meg, hogy zsidó szakerő egyelőre csak külföldi honos szakemberrel volna helyettesíthető. Külföldi szakemberek behozatalát nagyszámban egyáltalán nem tartja az ország érdekében valónak. A javaslatot végül elfogadta. Az ülés végén Du 1in Jenő felolvasta a kisgazdapárt deklarációját. — A független kisgazdapárt megütközésesel állapítja meg — mondja a deklaráció — hogy már napokon keresztül tárgyalják a zsidójavaslatot anélkül, hogy a javaslaton tervezett módosításokat a bizottsággal ismertetnék. A párt megállapítja, hogy ez a tárgyalási módszer átlátszó taktikai célokat szolgál, amelyekhez a független kisgazdapárt magát eszközül oda nem adja. A független kisgazdapárt éppen ezért úgy határozott, hogy mindaddig, míg a módosításokat elő nem terjesztik, a javaslat megvitatásában nem vesz részt. A bizottság legközelebbi ülését szerdán, délelőtt tartja.