Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

DÉLMAGYARORSZA Szombat, 1939. IV. 1. keresztény politikai nnnur XV. évfolyam 73. szám Megállapodás a magyar-szlovák delegációk ülésén A szlovákok tárgyalási alapul elfogadták a magyar javaslatokat A szakértők hétfőn dolgozzák ki a részletes határvonalat Budapest, március 31. A szlovák delegáció csütörtökön Pozsonyból visszaérkezett Buda­pestre, a határmegállapítás ügyében pénteken tovább folytatták a tanácskozást. Pénteken dél­ben 12 órakor a külügyminisztériumban Vöm­be János rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter elnöklésével ülést tartott a magyar­­szlovák delegáció. A szlovák­ delegáció beje­lentette, hogy a magyar javaslatot tárgyalási alapul elfogadja. Megállapodás Budapest, március 31. A MTI jelenti: A magyar—szlovák határmegállapító bizottság szakértői péntek délutáni ülésén nagyjából megállapodtak a vitás határvonal megvoná­sa tekintetében. A szakértők hétfőn újabb ülést tartanak, amikor is a részletes határt fogják a térképen megvonni. Szlovák minisztertanács Pozsony, március 31. A szlovák kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács foglalkozott a szlo­vák—magyar viszony kérdésével, továbbá a szlovák—magyar vegyesbizottság tárgyalásai­val, amelyek a keletszlovákiai határincidensek likvidálására irányulnak. A minisztertanács ab­ban a törekvésében, hogy Középeurópában a nyugalmat fentartsa, úgy határozott, hogy fel­hatalmazást ad a delegációnak az érdemleges tárgyalásokra a magyar követelések tekinteté­ben, amelyek az Ungvártól a Lengyelországba vezető vasútvonalra és Nagybereznától Reget p­­rnszkán és Cirokafalun át Lengyelországba ve­zető útra vonatkoznak. Kormánynyilatkozat Londonban Chamberlain: „Az angol kormány támadás esetére teljes biztosítékot nyújt Lengyelországnak és tanácskozásban áll különböző hatalmakkal" London, március 31. Pénteken hangzott el az alsóházban Chamberlain nagy figyelem­mel várt nyilatkozata az európai helyzetről. Az alsóházban Greenwood, a munkás­párt helyettes vezére már délelőtt folyamán felvilágosítást kért az európai helyzetről, a miniszterelnök délutánra ígérte a tájékozta­tást. A délutáni ülésen Chamberlain a következő nyilatkozatot olvasta fel: “ A kormány nem kapta meg az állítóla­gos Lengyelország ellen tervezett támadások­ról szóló híresztelések hivatalos megerősíté­sét­, ennélfogva nem tehető fel, hogy a kor­mány ezeket a híreszteléseket igaznak fo­gadja el. Az angol kormány általános politi­kája a­ következő: — AHopolóan pártoltuk az ellentétek elinté­zését az érdekelt felek között békés tárgya­lások útján és jelenleg is ezt tartottuk ter­­­mészetes és helyes eljárásnak az ellentétek felmerülése esetén. Meggyőződésünk szerint nincs olyan kérdés, amelyet nem lehetne békés úton megoldani és nem láttuk indokoltnak, hogy erő­szakkal, vagy erőszakos fenyegeté­sekkel helyettesítsék a tárgyalások módszerét.­­ Amint a Ház bizonyára tudja, bizonyos tanácskozások folynak más kormányokkal, addig is, míg ezek a tanácskozások véget nem érnek és teljes szabatosságban rögzíte­nénk le az angol kormány álláspontját, ezennel bejelentem a Háznak, hogy ezen idő alatt, a tárgyalások folya­mata alatt, olyan cselekmény esetén, amely világosan fenyegetné a len­gyel függetlenséget és amellyel szemben a lengyel kormány létér­dekének tekintené nemzeti hadere­jével való ellenállást, az angol kor­mány kötelezettnek érezné magát, hogy haladéktalanul megadja a len­gyel kormánynak minden hatalmá­ban álló segítséget. Az angol kor­mány ilyen irányú biztosítékot nyújt a lengyel kormánynak. ■— Hozzátehetem, hogy a francia kormány felhatalmazott annak világos kijelentésére, hogy Franciaország álláspontja ebben az ügyben ugyanaz, mint az angol kormányé. A nyilatkozat után Greenwood a kö­vetkezőket mondotta: “ A Ház bizonyára­­ felismeri a miniszter­elnök nyilatkozatával előállott lehetőségeket. Meg lehet, hogy következményei éppen úgy sorsdöntően fontosak lesznek, mint ama nyil Ütközeté, amely egy negyedszázaddal ezelőtt hangzott el ebben a Házban. — Kérdezem a miniszterelnök urat, várjon az imént felolvasott nyilatkozat első lépés­nek tekinthető a támadás elriasztását, vagy visszatartását célzó politika fejlesztése felé és,ha igen, haladéktalanul tevékeny lépése­ket tesz-e a kormány, hogy más hatalmakat is ha lehet csatlakozásra bírjon, beleértve a szovjetorosz köztársaságot több más nagy- és kishatalmakkal együtt. Chamberlain: Nyilatkozatom csak a megnevezett ideiglenes rendkívüli időszakra vonatkozik. Az angol kormány tanácskozás­ban áll különböző egyéb hatalmakkal, bele­értve természetesen a szovjetorosz kormányt is. Lord Halifax külügyminiszter fogadta a szovjetorosz nagykövetet, akivel nagyon ki­merítő megbeszélést folytatott. Az iránt nincs kétségem,­hogy a szovjetorosz kormány tel­jes mértékben megérti és nagyrabecsüli azo­kat az elveket, amelyek alapján cselekszünk. Amint a Ház tudja, a jövő héten Beck len­gyel külügyminiszter látogatását várjuk (Lel­kes éljenzés a Ház minden oldalán), akivel tanácskozni fogunk különböző rendszabá­lyokról, amelyeket azért foganatosítunk, hogy az együttműködés lehető legnagyobb mér­tékét halmozzuk fel ama erőfeszítések érde­kében, amelyek célja egyszersmind véget­­vetni a fegyveres támadásoknak. A felsőház bizottsága általánosságban elfogadta a zsidójavaslatot A részletek és a módosítások előkészítésére szű­kebb körl­ albizott­ságot küldtek ki Budapest, március 31. Nagy érdeklődés mellett ült össze pénteken a felsőház egyesített bizottsá­ga, hogy megkezdje a képviselőh­áz által megsza­vazott zsidójavaslat előkészítését a felsőházi plé­num vitájára. Az érdeklődést fokozták azok az események, amelyek Károlyi Gyula gróf isme­retes visszalépése és lemondása nyomán támad­tak. A bizottság ülése előtt szűkebb körű megbe­szélést tartottak, amelyen megjelent T­e­l­e­k­i Pál gróf miniszterelnök is. Az egyesített bizottságok elnöke, T­e­r­e­k­y Géza T­a­s­n­á­d­y Nagy An­drás igazságügyminiszterrel és Antal István­­ államtitkárral tanácskozott. A bizottság ülése 11 órakor kezdődött, az ülés eseménye Seredi Jusztinián bíboros hercegprímás és Gr­a Ufei­de­r Gyula megyéspüspök vitát megindító beszéde volt. Az általános vita első szónoka Serédi Jusztinián hercegprímás volt. Nagy figyelemmel hallgatott beszédét azzal kezdte, jobb lett volna, ha a kormány korábban ismertette volna a törvényjavaslat­­ot, mert most már a kormány min­den kritikát presztízs szempontjából néz. El­vi kijelentést kíván tenni, amikor hangsú­lyozza, hogy a kormánynak nehézséget okozni nem akar, de az igazság, a felebaráti szeretet és a hazaszeretet nevében jelenti ki, hogy a püspöki kar, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, szükségesnek tartotta a törvényjavaslat feletti kri­tikát, mert felfogása az, hogy a törvényhozóra há­ruló kritika joga minden törvényhozónak kö­telessége.­­ Ha a törvényjavaslat a zsidók túlkapá­­sait egyénileg szorította volna csak vissza, nem emelt volna kifogást. Minthogy azonban a javaslat minden pontja bevonja a keresz­ténységet is, mint egyházának képviselője,

Next