Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
Szombat, 1939. április T, Női kalapot, márkás férfi kalapujdonságokat férfi inget, nyakkendőt, pizsamát, és minden Ifiillólnál vehet- Kárász u- 5. Nemzeti egyébb úri divatárut legolcsóbban lllll Ildiid Takarékosság és Unió fasz. húzás! Még vehet osztálysorsjegyei Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök beszéde a zsidójavaslat felsőházi bizottsági vitájában Pénteken indult meg a felsőház bizottságában a zsidójavaslat vitája, amelyben Glattfelder Gyula dr. Csanádi püspök mondott nagy horderejű beszédet. Az általános figyelmet keltő beszéd szó szerinti szövege a következő: Ha volt már javaslat, amely miatt a felsőház az ország szerencséje, a zsidótörvény az. Amikor a legnagyobb bűn gondolkodni, az érdemes tapasztalaton leszűrt szelekció immunizál a kiskorúság terrorjával s a túl óvatosság gyávaságával szemben. Csak így felvértezve szabad a kérdéshez hozzányúlni. Hogy van-e zsidókérdés, azt nemcsak a zsidótörvény kigondolói kérdezik népgyűléseken, hanem a keresztény restauráció elindítói már akkor, amikor a mai hangadók még csecsemők voltak, vagy a zsidók felé kacsintgattak. A zsidóknak maguknak már rég meg kellett volna érteni, hogy öt százalék a szellemi, gazdasági és kényelmi lehetőségek ötven százalékát büntetlenül nem igényelheti. A zsidó szellem pedig, mely nemcsak túlzott kritikai él, hanem oly lelki beállítottság, mely kereskedelmi cikként kezeli azt is, amit nemzeti, vagy vallásos kegyelet érintetlen szentségnek kíván tekinteni, szükségképpen kihívta vele szemben a közvéleményt különösen, hogy azt egy példátlan nemzeti katasztrófa is tetemre szólította. Ne ütközzenek meg ezen a megállapításon századok óta velünk együtt élő zsidó honfitársaink, akiknek gondolkodása egészen hozzásimult a miénkhez, hanem ismerjék fel, hogy súlyos hibát követtek el, amikor bőrükbe nem férő fiaik radikalizmusát le nem szerelték s amikor érthetetlenül védelmükbe vették azokat az áthasonulni képtelen idegen elemeket, amelyek a pártfogást meg nem érdemelték és meg nem köszönték. Így ébedt a nemzet arra a tragikus belátásra, hogy eddig ismeretlen és ellenszenves eszközökkel is védekeznie kell attól a rétegtől, melyet többé nem tud eltartani. szigorú zsidótörvényeire hivatkozik, az jegyezze meg, hogy nemcsak stílusbeli, hanem a lényegre kiható különbség, ha valaki imádság és könnyek közt, vagy pedig cigányzene mellett káromkodva határoz el terhes jogszabályokat. Kivételes elbánást a tűzharcosoknak és a szellemi hivatóságoknak is Ezzel a lélekkel erkölcsi jogcím képviseletében nem tudok szükség nélkül, ítélőfórum kizárásával egyeseket hivataluktól megfosztani. Ugyanezért nem tagadhatónk meg a tűzharcosoktól a kivételes elbánást, akiket annak idején a hazafias kötelesség vállalására, mint hősi teljesítményre buzdítottam. Azt sem értem meg, hogy ha az olimpiai bajnokokat mentesítik, a királyilag, vagy nemzetközileg kitüntetett szellemi kiválóságokat miért nem veszik észre a kultúrfölénnyel dicsekvő országban, mintha csak a testi ügyesség kvalifikálna. Távolítsanak el minden besurrant karos elemet Az elgondolás alaphibája, hogy amikor Masaryk is féltette a magyarság megnyerő szellemi fölényétől népét, törvénybe kívánják iktatni a magyar léleknek és műveltségnek egy széles életterületen hódításra teljes képtelenségét. Ne engedjenek meg további beszivárgást, sőt a Magyarország anyagi romlásáért felelős nyugati hatalmak bevonásával távolítsanak el minden besurrant káros elemet s a tipikus visszaélésekben bűnös egyéneket, de részesítsenek jogegyenlőségben kiválóságokat, mert a rideg mechanizmus nem gyógyulásra, hanem robbanásra vezet. A gazdasági következmények miatt súlyos aggodalmakat táplálnak olyanok, akik sem nem zsidók, sem nem bérencek. Igaza van a miniszterelnök úrnak, hogy nem kell majd jajgatni, de amikor vannak, akik epéjükkel gondolkozva humanizmusról nem akarnak hallani s féktelen találékonysággal kutatják, kire lehet még barkót vetni, még inkább azoknak van igazuk, akik az ország érdekeit higgadtan mérlegelve módot keresnek, kinek a helyzetén lehet és kell józanul enyhíteni, holdat kívánná parcellázni, tehát kár ily szándék feltételezése ellen védekezni. De megtagadja a javaslat a kereszténységet azon a téren, ahol joghatóságot gyakorol s amelyen, akik a kereszténység közösségébe léptek, ezeréves jogi fejlődésünk szerint polgári egyenlőséget élveztek s most keresztény voltuk kifejezett hangoztatása mellett attól megúsztatnak. Az őspogány gondolatot becsempésző idegen szellem A visszazsidósitás szakítás a keresztény és szentistváni tradíciókkal. Behódolás egy idegen szellemnek, amely a kereszténység kifejezett tagadásával és pogány gondolatot kíván becsempészni s a kiskorúakat vérmesével ámítja, amelyen a komoly tudomány mosolyog, úgy tárgyalnak telivér keresztényekről, és zsidó félvérekről, mintha lóosztályozás volna s a bábolnai állatorvosok döntenék el: jó magyarok vagyunk-e? Ötven év előtt egy másik divat nyomása alatt még dühösebben leszidták, aki nem akart majom lenni. Ma változatosság kedvéért úgy látszik a lógeneológia misztikuwnával kell üdvözülni. Hát aki mindenáron befogatni kíván, csak álljon a sorba, de a szellem és a jövő érdekében jó lesz a független gondolatba is megőrizni valamit. Senki sem vonja kétségbe, hogy a vérnek és fajnak döntő jelentősége van minden nép életében. De hogy a lelket felsőbbség illeti meg s a szellemnek elhatározó súlya van a népi sajátságok kialakulásában, azt tagadásba vonni csak egy önmagával meghasonlott kor mérheti. E nemzet múltját ismerve, lehet-e bárki oly vakmerő, hogy a keresztény nevelés magyarságot formáló erejét kétségbe vonja? Zárják be ősi iskoláinkat, rombolják le ezeréves kulturközpontjainkat, ha van bátorságuk törvénybe iktatni, hogy e nép jellemét és hajlamait csak vér és hús determinálta s amit a keresztségből, mint kegyelmet s a keresztény nevelésből, mint szellemet és műveltséget nyert, feledik. A törvényjavaslat alapgondolatát el kell fogadni A társadalmi, vagy gazdasági egyensúly katasztrofális megbillenése rendkívüli intézkedéseket is magyaráz. Ezért a törvényjavaslat alapgondolatát, mely tűrhető arány elérésére törekszik, el kell fogadni. Szükség törvényt bont, márpedig a keresztény társadalom általános helyzete sürgős orvoslást igényel. Honorálni kell tehát a közszükséget. De vigyázni kell, hogy a kivételes rendszabályokat szenvedély, vagy igazságtalanság ki ne sajátítsa. S ha bárki a pápák és egyházfejedelmek Korzó Mozi Hétfőig Csók és gong Fősz.: ROBERT TAYLOR és MAUREN SULLIVAN 5, 7, 9. Belvárosi Mozi • ma szombaton Bors István sz rutén föld hazatérése a Híradóban DÉLMAGYARORSZÁG A keresztényeket nem lehet kirekeszteni a nemzettestből Míg a zsidótörvény egyensúlyt biztosító rendelkezése elfogadható, semmiképpen sem lehet defenílni annak a szándéknak, amely keresztényeket kíván sújtani s a nemzettestböl kirekeszteni. Az első zsidótörvény után a mostani javaslat is példa rá, minő következetesség van a következetlenségben, amikor zsidóvá törekszik viszaministeri keresztényt, aki szervel-lélekkel az s a zsidóságról sejtelme sincs. Még a kifejezés is szemlélteti a lehetetlenséget, amikor a szöveg úgy szól, hogy zsidónak tekintendő, aki keresztény. De nemcsak fából vaskarikát akarnak, hanem a fából való vaskarika készítésének módszerét kívánják konstruálni s a felsőházzal elhitetni, hogy ez a kísérlet az ország javát szolgálja. Oly törvény, amely negligálja a keresztséget — főleg visszaható erővel —, súlyosan sérti a hívő keresztény meggyőződést. Komolytalan beszéd, hogy a javaslat nem kívánja a keresztség lelki hatásait kétségbe vonni. Ilyen naiv kísérlet ugyanannyi volna, mintha bárki a 3 A visszazsidósitás súlyos családi és társadalmi kihatásai Lehetetlenség, hogy a visszazsidósitás súlyos családi és társadalmi kihatásait végiggondolták volna. Ha a statisztikába egy pillantást vetettek volna, ráébrednek, hogy az a magyar SZÉCHENYI MOZI Szombaton és mindennap 57, 9 HERCEG TRUBETZKOY Paris új hőse, aki két hölgy között mindkettőt választja. SZERELEM ZSARNOKA Európa uj filmszenzációja: HERCEG TRUBETZKOY és Francoise Rosay, Pirrr Renoir. Uj Híradókban: Honvédőink bevonulása a felszabadított Kárpátaljára.