Délmagyarország, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
A segesvári sír A vérbe temetkezett forró júliusi alkonyat kilencvenedik évfordulóján Erdély emlékünnepségre gyűlt össze a segesvári síkon. Népek milliói veszik körül a sírt, ahol egy legenda, egy költő süllyedt, el ahonnan egy legenda indult el... Népek milliói gyűltek össze a segesvári síkra az emlékezés, a lélek gyorsvonatain, néhány meghatott percre, amíg a költő emléke újra feltámad és hirdeti tovább egy nép boldogságát, egy nemzet fájdalmát, egy ország szabadságát, egy állam függetlenségét, egy nyelv dicsőségét és minden emberi élet szabadságát. Az élet már régen halhatatlanná nőtt néhány versben és néhány rímben, a legenda itt nőtt halhatatlanná a segesvári síkon, amelyet egy nemzet vesz körül minden esztendő július 31-éjén, minden esztendő minden napján... A kilencvenedik évfordulón is ott gyülekeztek körül a népek milliói, egy egész nemzet, holott a sír körül csak egy maroknyi emlékező állhatott a fizikai jelenlét valóságában ... A népek millióit ezen a fordulón csak egy kis erdélyi csoport képviselhette,de a legenda ím szimbólummá nőtt, s az idegenné ítélt, mindigre magyar flödön mégis ott állt egy egész nemzet és forró emlékezésével, forró vágyával láthatatlanuul takarta be a halhatatlan sírt. Újabb szimbólum nőtt a segesvári sír körül, újabb szimbólum az örök magyarság részére, nem lehet idegen az a föld, amely puha hantjával betakarja a legmagyarabbul magyar költő szemfedőjét... A 90. fordulón milyen eleven erővel hirdeti a segesvári csatatér a költő halhatatlanságát, szimbólumot mutató áldozatát és minden magyart betöltő legendáját. Talán soha még nem volt olyan történelmi magyar — Kossuth mellett —, aki olyan eleven erővel élne minden magyar lelkében. Népek milliói veszik körül a segesvári sírt — és szinte nincs nap, hogy újabb legenda ne születne a legenda körül Itt is, ott is feltűnik Petőfi alakja, árnyéka, szellemlebegése, mi minden történt a sír körül, amikor még mindig múlhatatlanul él maga a halott... Talán nem volt még egy költője a magyarságnak, aki olyan elementáris és mindenkit átfogó erővel szólt volna a magyarsághoz, szólongatta volna ébreszgette volna, mint egy huszonhat éves fiatalember, aki Petőfi Sándor volt... Költő és vátesz, szimbólum és heroikus szellem — mindez egy névben összpontosul és tornyosul, a Petőfi Sándor nevében. Magyar volt és európai egyszemélyben, költő és heros, aki életét adta a magyar szóért és szabadságért. A magyar irodalomnak lehettek mélyebb és tudósabb művészei, de a magyar életnek és történelemnek nem volt nálánál nagyobb példát mutató hőse, aki nemcsak korszakot jelent,de történelmet is az idők végéig. Halhatatlansága és legendája ma a kilencvenedik fordulón elevenebb erővel él, mint valaha. A szabadság költője, akinek hantjára a rabság borul... A legenda makk timbólumokkal teljesedik ... . A magyarság számára mindörökre halhatatlan Petőfi Sándor és halhatatlan a világirodalom részére is. Neve és költészete egy és egyenes vonalban kapcsolódik össze minden idők és minden nemzetek hegycsúcsaival — a költők minden határok és korok fölött egymásnak adják a stafétabotot — és mily büszkeség egy kis nemzet társtalan nyelve részére, hogy ebben a vonalban Petőfi Sándor is benne van... Vergilius és Petrarca, Dante és Villon, Shakespeare és Geethe. Musset és Iieuse állnak ebben a vonalban s magukhoz fűzik Petőfit és a következő láncszemet: Adyt. London, július 31. Az alsóház hétfői ülésén Chamberlain miniszterelnök több képviselő kérdésére a Moszkvában meginduló vezérkari tárgyalásokról a következőket jelentette be: — A szovjetorosz kormány azt javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában előnyös volna haladéktalanul katonai megbeszéléseket indítani. Az angol és francia kormány ehhez hozzájárult, ennélfogva intézkedések történtek, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek Moszkvába olyan gyorsan, ahogyan csak lehet Az a szándékunk, hogy a katonai megbeszélésekkel párhuzamosan folytatjuk a politikai megbeszéléseket Az angol küldöttség vezetője Sir Reginald Plankett-Erie-Drai tengernagy, továbbá Sir Harles Burnet légitábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. Hogy mikor indulnak meg a tárgyalások, ezt még nehéz megmondani. A megbeszélések haditengerészeti és légi dolgokra fognak kiterjedni. A jelen pillanatban nincs újabb mondanivalója — folytatta — a Lengyelországgal folyó pénzügyi megbeszélésekről, amelyek még folyamatban vannak. A délutáni ülésen Sinclaii képviselő, szabadelvű ellenzék vezetője a külügyi vita során hangoztatta, hogy az Anglia által életre hívott békearcvonal tagállamai között gazdasági együttműködésre van szükség. Javasolta, hogy az arcvonal tagjait, de egyben Németországot és Olaszországot is közös értekezletre hívják egybe a nyersanyagelosztás, valamint a haderő átszervezése ügyében és azt ajánlotta, hogy a brit kormány ilyen irányú javaslatot juttasson el Hitlerhez és Mussolinihoz. Egymásnak nyújtják át népek és határok fölött a stafétabotot, akiknek költészete áthatja a nemzeteket és a századokat, akik népüknek csodálatos hangszerén, nyelvüknek hegedűjén álmodtak népüknek zenéjéről és a mindnyájunkat betöltő szabadságról. A 90 éves sírt népek milliói veszik körül és áldó emlékezéssel viszik, szövik tovább a legendát... Míg a segesvári csatamező megmozdul majd, mint a wagrami sík és a szimbólumok igazsággá nőve betöltik a határokat és a messziségeket. Dalton munkáspárti képviselő kérdést intézett a kormányhoz, vajjon igaz-e az, hogy a moszkvai tárgyalásokat eleinte főként az angol kormány késleltette. Chamberlain miniszterelnök, akit a kormánypárt tüntető éljenzéssel fogadott, hangoztatta, hogy a mostani körülmények között tartózkodni kell a tárgyaló felek között esetleg fennforgó ellentétek túlzásától. Nem tesz jó szolgálatot az ügynek, aki azt állítja, hogy a kormány kebelében egyenetlenség van a politika főiránya felől. — Mind Sinclair, mind pedig Dalton beszédéből az a gyanúsítás csendült ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozná. Nem engedem magam vitába vonni e kérdés körül, mivel őszintén kívánom a megegyezés létrejöttét, — mondotta Chamberlain. Nem titok, hogy a két kormány eddig még nem tudott megegyezni a közvetett támadás politikai meghatározásában, amely az összes felelt számára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátják, hogy ez a támadás éppen olyan veszélyes lehet, mint a közvetlen és teljes mértékben kívánnak ellene felsorakozni. — Ugyanakkor — folytatta — a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenségét csorbítani akarnék. Ez az oka annak, hogy öt francia és a brit kormány még nem egyezett meg a szovjet kormánnyal, mivel a szovjet által kívánt formula nézetem szerint nem tüntette el ezt a látszatot. Nagy bizalmat jelent, ám elhatároztuk, hogy katonai szakértőinket Moszkva, Danzig Tokió Chamberlain beszéde az alsóházban a moszkvai tárgyalásokról, Danzigról és a súlyos távolkereti helyzetről Bejelentette, hogy bár még nincs megegyezés Moszkvában, megkezdődnek a katonai tárgyalások — Együttműködés Amerikával „A mai helyzet aggasztó“ ■ London, július 31. Londonban azzal számolnak, hogy a diplomáciai tárgyalásokhoz hasonlóan a moszkvai katonai tárgyalások is elhúzódnak. A „Sunday Times“ azt írja, hogy a tárgyalások valószínűleg több hetet vesznek igénybe, tekintettel a sok fontos stratégiai kérdésekre, amelyek a közös angol—francia—szovjetorosz akció kidolgozásából adódnak. A Petit Parisien szerint a moszkvai tárgyalásokon most már a katonáké a szó. A lap szerint a vezérkari megbeszéléseket akkor is megkezdik, ha a politikai tárgyalások még nem zárulnak le-