Délmagyarország, 1939. szeptember (15. évfolyam, 199-223. szám)

1939-09-01 / 199. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek­, 1939. szeptember T. SZEMÜVEG u­j­d­o­nt­s­á­gok LIEBMANN KILEMANÜTVA 12 megbízottját azzal a feltétellel, hogy valóban felhatalmazása legyen nemcsak arra, hogy vi­tát folytasson, hanem tárgyalásokat is vezes­sen és befejezéshez juttathasson. A német kormány továbbá kilátásba helyez­te, hogy úgy hiszi, hogy ennek a lengyel tár­gyaló félnek Berlinbe ékezéséig az angol kor­mányhoz is eljuttathatja a megegyezési aján­lat alapjait. A német kormány ahelyett, hogy a megha­talmazott lengyel személyiség megérkezéséről kapott volna közlést, megértési készsége vála­szául először a lengyel mozgósítás híret kapta és csupán 1939. augusztus 31-én éjjel 12 óra után kapta angol részről általánosságban mozgó igéretet arra, hogy Anglia kész a tár­gyalások megkezdése érdekében közben járni. Noha a német birodalom részéről várt len­gyel tárgyaló elmaradásával elesett annak elő­feltétele, hogy a brit kormányt a német biro­dalmi kormány felfogásáról a tárgyalási alap lehetősége tekintetében­­ értesíthesse, mert hi­szen a brit kormány maga Németország és Lengyelország közvetlen tárgyalása mellett foglal állást. Ribbentrop birodalmi külügy­miniszter a brit nagykövetnek az utolsó an­gol jegyzék átadásakor mégis pontos tájékoz­tatást adott azoknak a német javaslatoknak a szövegéről, amelyeket a lengyel tárgyaló meg­érkezése esetén tárgyalási javaslatként előter­jesztett volna. A német kormány úgy véli, hogy ilyen körülmények között joga van ah­hoz, hogy legalább utólag jelöljenek meg egy lengyel személyiséget, mert a bi­rodalmi kormánytól nem lehet megkívánni, hogy a maga részéről állandóan ilyen tárgyalások meg­kezdésére irányuló készségét nem csupán hangsúlyozza, hanem ki legyen téve annak, hogy lengyel részről csupán üres kifogásokkal és semmitmondó kijelentésekkel áltassák. A lengyel nagykövet részéről időközben tör­tént lépésből mégis az tűnik ki, hogy ő nincs felhatalmazva arra, hogy eszmecserébe bocsát­kozzék, annál kevésbé, hogy tárgyalhasson. Ekként a vezér és a német birodalmi kormány immár két nap­ja hiába vár a len­gyel válasz érkezésére. Ilyen körülmények között a német birodalmi kormány ezúttal is javaslatait gyakorlatilag véve el­utasítódnak tekinti, noha nézete szerint ezek abban a formában, amelyben az angol kormánynak is tudomásá­ra hozattak, messzemenően lojálisak, méltá­nyosak és teljesíthetők lettek volna. A birodal­mi kormány helyénvalónak tartja, hogy a nyilvánosságot tájékoztassa ezekről a Riuben­­trop birodalmi külügyminiszter részéről az angol­ nagykövettel közölt tárgyalási alapok­ról. Eszerint: 3. Danzig szabad város tiszta német jellege, tala­mint lakosságának egybehangzó akarata alapján azonnal visszatér a Német Birodalom­hoz. 2. Az úgynevezett folyosó területe maga dönt arról, hogy Németországhoz, vagy Lengyelor­szághoz tartozzék. 2. Ebből a célból ezen a területen népszava­zást tartanak. Szavazásra jogosultak mindazok a németek, illetőleg lengyelek, akik 1918. január­ 1-én ezen a területen laktak, vagy e napig ott születtek. Az e terültről elűzött németek szava­zásuk leadása végett visszatérhetnek. A tárgyi­lagos szavazás biztosítása és az ehhez szüksé­ges széleskörű előmunkálatok szavatolása cél­jából a Saar-területhez hasonlóan azonnal mag­­alakítandó nemzetközi bizottság alá rendelik, amelyet négy nagyhatalom: Olaszország, Szovjet Or­oszország, Franciaország és Anglia alakijanak meg. Ez a bizottság gyakorolja ezen a területen az összes felsőb­joszokat. Ebből a célból erről a területről megállapodás szerin­­ti legrövidebb idő alatt kivonul a lengyel ka­tonaság, a lengyel rendőrség és a lengyel ható­ságok. 1. Nem tartozik a területhez Gdynia lengyel kikötő, amely lengyel felségjog alatt álló te­rület, amennyiben területileg a lengyel telepü­lésre szorítkozik. Ennek a lengyel kikötőváros­nak pontos határait Németország és Lengyelor­szág jelölné ki és szükség esetén nemzetközi döntőbíróság állapítaná meg. 5. Avégből, hogy biztosítsák a szükséges időt az igazságos szavazás végrehajtásával kapcso­latos terjedelmes munkálatokra, a szavazást nem tartják meg 12 hónap letelte előtt. 6. Avégből, hogy ez idő alatt korlátlanul sza­vatolják Németországnak Keletporoszországgal és Lengyelországnak a tengerrel való összeköt­tetését, utakat és vasutakat jelölnek ki, ame­lyek lehetővé teszik a szabad átmenő forgal­mat. Ezzel kapcsolatban csak azokat a kiadáso­kat szabad felszámítani, amelyek a közlekedési utak fenntartására, illetőleg a szállítások lebo­nyolítására szükségesek. 7. A területhovatartozás felől leadott szava­zatok egyszerű többsége dönt. 8. Avégből, hogy a szavazás megtörténte után, függetlenül attól, hogy milyen eredmén­­nyel jár, a szavazás, Németországnak Danzig­­gal és Keletporoszország tartománnyal való szabad forgalmának és Lengyelországnak a ten­gerrel való összeköttetése biztonságát, — ha Lengyelországnak jut az a terület, amelyről szavaztak, területen kívüli övezetet adnak Né­metországnak birodalmi gépkocsiért, illetőleg négyvágányú vasútvonal építésére. Ha a szava­zás Németország javára dől el, Lengyelország Gdynia kikötővel való szabad és korlátlan for­galma érdekében éppen olyan területen kívüli állat, illetve vasúti vonalat kap, mint amilye­nek Németországot megilletnék. 9. Ha a folyosó visszakerül a Német Biroda­lomhoz, a Német Birodalom késznek nyilatko­zik lakosságcserét végrehajtani Lengyelország­gal oly mértékben, amennyire a folyosó e­gálra megfelel. 10. A Lengyelország által a danzigi kikötő­ben esetleg kívánt külön jogok tekintetében a viszonosság alapján járnának el, úgyhogy Né­metországnak Gdyniában olyan jogai volná­nak, mint Lengyelországnak Danzigban. 11. Avégből, hogy ezen a területen mindkét részről elhárítsák a fenyegetettség minden ér­zését, Danzig és Gdynia tisztára kereskedelmi város jellegét kapná, azok katonai berendezé­­­sek és katonai erődítmények nélkül. 12. A Héla félszigetet, amely a szavazásnak megfelelően vagy Lengyelországnak, vagy Né­metországnak jutna, szintén minden körülmé­nyek között mentesítenék a katonaságtól. 13. Minthogy a lengyel kormány a legsúlyo­sabb panaszokat hozhatja fel a lengyel részről a kisebbségekkel szemben tanúsított bánásm­ód ellen, a lengyel kormány pedig a maga részé­ről úgy véli, hogy szintén panaszolnivalója van Németország ellen, mindkét fél beleegyezik abba, hogy ezek a panaszok nemzetközi össze­tételű vizsgálóbizottság elé kerüljenek. 14. Németország és Lengyelország megálla­podnak abban, hogy kölcsönösen a kisebbségek jogait átfogó és kötelező megállapodással biz­tosítják a békét és kötelezik magukat, hogy a kisebbséghez tartozókat nem veszik igénybe véderőszolgálatra. 15. Ha a javaslatok alapján megállapodás jön létre, Németország és Lengyelország haj­landónak nyilatkozik, hogy haderejük mozgósí­tását azonnal megszüntetik. 16. Az előbb felsorolt megállapodások meg­valósításához szükséges további intézkedéseket Németország és Lengyelország együttesen álla­­­pítanák meg. 1 S ! Az angol válasz Berlinben Berlin, augusztus 31. Jól értesült berlini po­­s­tlopnak az angol kormány válaszát Hitler fizikai körökben úgy tudják, hogy Henderson­­ kancellár legutóbbi közlésére, nagykövet kevéssel éjfél előtt átadta Ribben- ' Anglia közvetlen német-lengyel tárgyalást javasol semleges területen Paris, augusztus 31. A Berlinbe küldött an­gol válasz ajánlatot tesz, hogy egy teljhatalmú német-lengyel kiküldött találkozzék egy sem­leges országban. A Tour szerint az angol és francia diplo­mácia azon fáradozik, hogy Németország és Lengyelország kiküldöttei közvetlenül vitassák meg és oldják meg a fennálló nehézségeket. Londonban csütörtökön azt hangoztatták, hogy nincsen ok közvetlen pesszimizmusra, lé­nyeges előrehaladást jelent az előző huszon­­négy órával szemben az a tény, hogy Németor­szág most már elvben hozzájárult a közvetlen német-lengyel tárgyalások felvételéhez. Re­mélik, Németország feladja azt a követelését, hogy a lengyel tárgyaló személyiségek feltét­lenül Berlinbe utazzanak és megelégszik majd azzal, hogy a tárgyalások színhelye egy sem­leges hely legyen.“ Angol politikai körökben erre a célra Stockholmot tartják a legalkalmasabb helynek. A Times szerint a lengyel katonai intézke­dések összefüggésben vannak a német válasz­­­szal, azzal a válasszal, amelyet még szerdára virradó éjszaka Londonba eljuttattak. A lap szerint varsói kormánykörökben a német vá­­laszt „még nemlegesnek tartják“, mint ami­lyen Hitler vezérkancellár válasza volt Dala­­dier levelére. Ilyen körülmények között varsói p­olitikai körökben csodálkoznak azon, hogy London folytatja eszmecseréjét Berlinnel. Gazdasági vezérkar Német­országban Berlin, augusztus 31. Arról ad hírt a „Süd­­öst-Eche“ című folyóirat, hogy gazdasági ve­zérkart létesítenek Németországban. Erre az intézkedésre, illetékes helyről származó érte­sülés szerint, Hitler már régebben parancsot adott és így többévi előkészületre és tapaszta­latra támaszkodnak a szervezési munkálatok.­­ A gazdasági vezérkar párhuzamosan együtt­működik a katonai vezérkarral. Ezáltal lehe­tővé válik a villámgyors cselekvés a német nép életszükségleteinek biztosítása mellett. A gaz­dasági vezérkar feladata lesz a munkaerők szétosztása, a piac irányítása, az ipari erőknek a hadiiparra való központosítása, a közlekedés átalakítása, az árellenőrzés, a külkereskedelem terén szükséges háborús intézked­ések végrehaj­tása és a hadinyereség megadóztatása. M összes szegedi isk­olákban* Itfismdif tanköníyveH kaphatók . Szent István Társulat könyv-, papír- és irószerkereskedésben Kárász u 14. Telefon 20-51. Használ tankönyvek féláron 1 Összeült a francia államtanács Páris, augusztus 31. Az államtanács csü­­­törtökön délután 6 órakor összeült az Elisáe­­palotában.

Next