Délmagyarország, 1940. február (16. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

CsittSrtíik, 1940. február 1 Módosítások a közrendészeti szabályrendeleten (A Délmagyarország munk­atársától) Két nappal ezelőtt megírtuk, hogy a közrendészeti szabályrendelet jogerőre emelkedett. A közren­­dészeti szabályrendeletet — amint ismeretes —­­a belügyminiszter kívánságára néhány kor­szerű rendelkezés betoldásával módosítani kel­lett. Ez főleg az élelmiszerárusítás és a kocsi­beállók szinte akuttá vált problémája körül kerekedett s olyan kérdéseket oldott meg, ame­lyek körül állandó viták és félreértések vol­tak. Szerdára elkészült a módosított szabály­­rendelet leírása s a minden oldalról megnyil­vánuló kívánságához képest, a félreértések el­kerülése végett, szó szerint közöljük a módosí­tott szakaszokat? 36. 1.i Jószágot Vicán, vagy téren etetni, kocsival, vagy egyéb járművel huzamosab­b ideig megállni csak ott szabad, ahol erre a rendőrség véleménye alapján az elsőfokú köz­igazgatási hatóság helyet jelöl ki. A város belterületén lévő magántelkeken kocsibeállók fenntartása tilos. A Nagykörúton belül eső városrészben egy félben négynél több lovat az elsőfokú közigaz­gatási hatóság külön engedélye nélkül még is­­tállózva sem szabad tartani. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a fogadókra és a fogadók kisszállóira. Ha a fogadóiparos állatoknak elszállásolá­sával is üzletszerűen foglalkozik, úgy mosható burkolattal ellátott udvarral és istállóval kell rendelkeznie. A 42. §­ első bekezdése így módosul:" tükröt, mézeskalácsot, pék-, vagy cukrászsüteményt és egyéb közvetlen fogyasztásra k­erülő élelmiszert földön árusítani nem szabad. A termelők a gyümölcsöt a kövezetre helyezett kosarakból is árusíthatják. Az ilyen cikkeket árusítók, vagy szállítók kötelesek áruikat a legyektől, portól, piszoktól megfelelő módon való eltakar­­ás által megóvni, áruiknál feltűnő helyen a közönséghez olyan udvarias hangú figyelmezte­tést intézni, hogy az élelmiszerek, vagy élvezeti cikkek összefogdosásától tartózkodjanak. A módosítások nyomban életbe lépnek. BELVÁROSI MOZI­ i*Ia naj*u linneol esemftig ösDemutaföf Magyarországon — Budapestet is meg­előzne — először. Jávor Pal, Szörény* Éva, Somlaij Artur, Vízvára K­arisha szeretettel meghívják önöket CSATN­Ó KÁLMAN örökbecsű színművének, —« a A film főszerepeit: JÁVOR, SOMLAY, SZÖRÉNYI, VIZVÁRY HIDVÉGHY VALÉR, DÉNES, FÖLDÉNYI és a magyar színművészet legjava játsza. Rendezte: RÁTHONYI ÁKOS Mindenkit szeretettel hívunk és várunk, s mai nagy premierre. 5, 7,­­9 ntr MAGYARORSZAG s A budapesti premierszinházakkal egyidőben kizárólagossági joggal nálunk kerül bemutatásra _______minden héten csütörtökön a Magyar Világhiváló a legfrissebb eseményekkel! Az esztendő legkiemelkedőbb magyar filmje bemutatója * Ma a KODZOBON Csak 16 éven felülieknek ! Kodolányi János drámája FÖLDINDULÁS Főszerepekben: Páoer Antal — Eszenyi Olga — Kiss Ferenc — Bilicsi Tivadar Ma nevet a fogyasztók asztalára az egységes kenyér A hétféle kenyér ára egységesen 30 fillér (A Délmagy­ar­ország munkatársától) A mai nappal életbe lép az egységes kenyér. Beveze­tésének szükségességét a hivatalos magyará­zat szerint a rendkívüli idők hívták életre. Ezen a té­ren ugyanis jelentékeny mennyiségű búzát lehet megtakarítani a széles néprétegek szükségletének kielégítése mellett. Tekintettel arra, hogy a január eleje óta őrölt egységes kenyérlisztből egy-két hét óta már­ nagyobb mennyiségek állnak rendelkezés­re a malmokban, a pékek ma hajnalban meg­kezdhetik tíz egységes kenyér sütését, amelyet azután reggel már forgalomba is hoznak. Mától kezdve kétféle formában kapható az egységes kenyér. Az egyik fajta egységes őr­lésű búzakenyérlisztből, a másik 15 százalék erejéig fehér rozsliszt, S1 százalék erejéig egy­séges őrlésű búzaliszt hozzáadásával­­ készül. Mindkét kenyérfajta ára: 36 fillér kilogram­monként. A szakértők azt mondják, hogy az «1 kenyértípus ízei és színe ellen sem lehet ki­fogás. A rendelet harmadik típusú kenyeret is említ, amely a következő összetételekből álla­na: fehér rozslisztnek rozskenyérliszttel való 50 százalékos keverésével készülő­­ rozskenyér. Az egyik szegedi péküzemtől azt a fölvilágosí­­tást kaptuk, hogy Szegeden ezt a kenyérfaj­tát nem készítik. A népkenyér premierje tehát egyelőre el­­halasztódik, mert erre vonatkozólag még kí­sérleteznek és folynak a tárgyalások. Változások állnak be a lisztpiacon is­ A lisztárjegyző bizottság a következőképpen ál­lapította meg a lisztfélék árát: búzadara: 38.48 — 39.48, nullásliszt: 37.48—38.48, egységes ke­nyérliszt: 32.10—33.10, fehér rozsliszt: 27.25— 29, kenyér-rozsliszt: 21.25—23 pengő. mm fölépítik a Népbank modern palotáját a Széchenyi téren h­árcos s én már meg is indul a munka . A városrendezési bizottság február 5-i Illése a Szent István diáktem­plom­ ügyével is foglalkozik (A Délmagyar&fszdg. munkatársától) A Népbank és a város, .között folyó építkezési vita úgy látszik, rövidesen nyugvópontra jut. Körülbelül egy évvel ezelőtt a Népbank 53.000 pengőért megvásárolta a Széchenyi­ tér 12. szá­mú házastelket és elhatározta, hogy ide mo­dern, de a tér építészeti stílusába beleülő, há­romemeletes bérházat épít. A telekazonosítás­­nál azonban kiderült, hogy az árvíz után ké­­­­szült városrendezési térkép szerint a Károlyi­­utcát négy méterrel ki kell szélesíteni, tehát mindazok az épületek, amelyek itt újból föl­épülnek, négyméternyi frontot veszítenek a Károlyi­ utcai oldalon. Ezzel szemben a város kárpótlásul megengedi, hogy az építkezést a bérház vonalában eszközöljék, ami körülbelül felényi telekvisszatérítést jelent, mert a Szé­­chenyi­ tér 12. számú házas telek épülete jóval beljebb fekszik a városi bérház vonalánál. A Népbank ragaszkodott a megvásárolt telek nagysághoz és arra hivatkozott, hogyha a Ká­rolyi-utcai telekrészt elveszik, az összezsugo­rodott helyen nem képes gazdaságos építkezést végezni. Közben fölmerült az a terv is, hogy a 13. számú házastelket is ideragasszák és a két telken a „Hangya“ épít egy nagyszabású házat, amely a Széchenyi-térre néző homlok­zata egyforma magasságú lesz a városi bérház­zal, illetve a tér többi házaival, míg beljebb legalább három emeletet húznak föl. Ez a terv­ is kútba esett, részint azért, mert a két telek­tulajdonossal a Hangya nem tudott megegyez­ni, részint amiatt, hogy a kisiparosok és kis­­­kereskedők egyöntetű­en tiltakoztak Varga­­­ József miniszternél, a Hangya nagyáruház­ tervének létesítése ellen. Közben lepergett egy esztendő és az építkezés nem következett be. A Széchenyi-tér 13. számú épületét is megvásá­rolták az Aigner-örökösöktől a Horváth-test­­vérek és arról beszéltek, hogy ide a Dreher— Traggemnach­er-féle sörgyár támogatásával szintén nagyszabású épület kerül. Hogy ez a terv min bukott meg, azt a pillanatban nem kutatjuk­, tény azonban az, hogy a két telek egybekapcsolása építészetileg a legremekebb megoldás lett volna. Most azonban ebben a régen húzódó ügyben fordulat állott be. A Népbank beadvánnyal fordult a városhoz és bejelentette, hogy épít­­­kezni akar. A felmondások március 1-én sorra letelnek és ezen a napon már meg is akarja kezdeni a Széchenyi­ tér 12. számú bérház le­bontását. A Népbank beadványához tervet is mellékelt: háromemeletes, körülbelül 300 000 pengő költséggel akar ide építkezni, csupán azt kívánja, hogy a Károlyi­ utcai vitás teleksávot árkádos rendszerrel oldja meg a földszinten, I SZÉCHENYI MOZI Csütörtökön 5, 7, 3 Nagyszabású, izgalmasan szép cirkuszregény ILYENEK B FÉRFIAK

Next