Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-01 / 122. szám

vertesie-t hadifogolynak kell tekinteni. Ez azonban nem érinti azt a jogi helyzetet, amely mint királyt megilleti. A fogságba esett király természetesen nem Limegen, május 31. A beles parlament ülésén a Franciaországban tartózkodó belga képviselők és szenátorok vettek részt. Az üllés végén a képviselők és szenátorok határozati javaslatot fogadtak el. Ebben a belga parlament, egyhangúlag elítéli III. Lipót király álláspontjját és kijelenti, hogy ezért, a történelem előtt a királynak kell viselnie a felelősséget. A továbbiakban a javaslat, tisztelettel adózik az ország függetlenségéért elesett hősök emlékének és hadmnattal szól a belga hadsereg hősies magatartásáról. Bizalmát, nyilvánítja a belga ifjúság iránt, amely rövidesen szintén hadbavonul. A parlament közösséget, vállal a belga kormánnyal, amely megállapította, hogy III. Lipót kiirthat alá törvényeket. Hogy a belga kormány ezek után miképpen rendezi a maga jogi helyzetét, az a német illetékes köröket nem érdekli. raly jogi és erkölcsi okokból többé nem uralkodhat. A harcot a szövetségesek, oldalán mindaddig folytatják, amíg az országot föl nem szabadítják. A határozati javaslatot a jelenlévő $9 képviselő és szenátor, egyhangúlag megszavazta* beléd hitelül törölíCK a becsületrend foamsorából Paris, május 31. ‘A Havas-iroda jelenti: A hivatalos lap szombati száma rendeletit közöl, amelynek értelmében Lipót belga királyt törli a becsületrend tagjai sorából. A belga kipviselőház frtmlosifó Ölese francia térmérés Abbevillenél Táris, május 31. A Havas-iroda jelenti: Az elmúlt nap folyamán a Sorométól a Rajnáig terjedő útvonal egész hosszában csak elvétve dördült el néhány puskalövés. A harctérnek ezen a szakaszon ideiglenesen a harc ismét az állóháború irányában hajlik el. Mindkét részről csak helyi jellegű vállalkozásokba bocsátkoztak, amelyek az egyszerű járőrtevékenység kereteit fölülmúlják. Kisebb rohamok zajlottak le le Sommenál, Amiens környékén és a folyó torkolatánál. Itt Abbeville peremét elfoglalták. A francia csapatok olyan nagy mértékben ki tudták használni sikerüket, hogy a németek kénytelenek voltak több tehergépkocsit és teljes páncélos vonatokat hátrahagyni. VÉGRE ITT A NYÁR...» Fürdőruhát, fehérneműt, harisnyát csak az EXCELSIOR HARISNYAHÁZBÓL. Nemzeti takarékosság. nMHMMMHSMaaMHnn’ati! TiicdomJUa lUcakatótn a vz&zxiH, sze-n-z-áciá^a Mt rzdekit dlvzjP Késes meg t »A háború nem lépi át a Kárpátok gerincét« Ciobo külügyminiszter cikke Keleteurópa békéjéről Budapest, április 31. A Budapesti Értesítő jelenti: A Magyar Élet Pártja pártértesítőjében Csáky István gróf külügyminiszter tollából Béke Kelet európában" címmel vezércikk jelent meg. A külügyminiszter a vezércikkben a többi között, a következőket írja: „Mióta szeptember első napjaiban megszoultak az ágyúk és fölszálltak a repülőgépek, hogy a bombák ereit szórják az ellenség területére, a Szíriavidék és a Halkan népei előtt egy nagy kérdés állt: sikerült és meddig Európa e részében a békét fönntartanif y A Dunavidék és a Balkán békéja 1910. nyarának kezdetén biztosítva van, jobban, mint valaha és ezt a biztonságot belülről aligha lehet megbolygatni. Ha történnek is kísérletek, hogy Európa e részének békéjét megzavarják, ezek olyan kívülről jövő törekvések, amelyek a figyelmet vannak hivatva elterelni más, sokkal fontosabb színtereken lefolyó eseményekről. Lehetséges, hogy egyik-másik eleinte valóra nem vált, hiteli formájában jelentkező törekvés később bizonyos sikerrel fog járni, lehetséges, hogy Európának a háborútól eddig megkímélt e részében lövések fognak eldördülni. Mindezt nyugalmimat kell szemlélni, mert bizonyosra vehető, hogy a békének várakozásunk ellenére való megrendülése nem fog a Kárpátok medencéjére kiterjedni, a Kárpátok gerincét nem fogja átlépni a Németország, Olaszország és Magyarország között fönnálló érdekközösség és kitűnő hadseregünk adnak tehát alapot a béke Európa e részében való fönntarthatásának reményéhez. Éppen ezért semmi áldozattól sem szalad visszariadnunk hadseregünk érdekében. Ha mindehhez még a belső nyugalom és a kormányzatba vetett főrabbi bizalom járul, megtettük kötelességünket.“ Teleki miniszterelnök nagyjelentőségű nyilatkozata a háború és béke kérdéseiről, az országban tapasztalható 53 fesleges izgalmakról és a háború utáni átmeneti gazdasági problémákról ! 4 Budapest, május 31. Teleki Pál gróf miniszterelnök pénteken a képviselőház folyosóján nyilatkozott a sajtó képviselőj elölt. Utalt arra, hogy pár napig gyengélkedett és ezalatt az idő alatt a közönség körében izalmak keletkeztek. „ Izgalomra semmi ok nincs — mondotta a miniszterelnök. — szénánk rendben van, a nemzetnek meg lehet, az az öntudata, hogy husz év alatt is semmiből nagyon sokat épített újra. Sikerült Magyarország tekintélyét növelni. — Az természetes, hogy amikor ilyen óriási háború rázta meg Európát, minden ország kivétel nélkül aggódva figyel és elővigyázati rendszabályokat is tesz. — Hogy mi nem lehetünk az egyedüliek, akik ilyen rendszabályokat nem foganatosítanak, ezt, amint megnyugvással látom, a külföldi is mindenütt megértette, itthon is megértették és tökéletesen méltányolják a hazafias kötelezettségeket. A kormány és a hadvezetőség pedig gondoskodik, hogy az aratás és az egyéb mezőgazdasági munkák rendben és idejében folytathassanak le. — Ami hazánk és népünk jövőjét és belső helyzetünket illeti, vagy aggodalmat látok most foszlóban. Az egész világ a múlt hónapig a háború hosszú, sőt igen hosszú, évekre terjedő időtartamára számított, az 1914—18-as háború tanulságai szerint. A németeknek talán sokakat, barátot, ellenséget meglepő biztos és nagy győzelmei sokkal valószínűbbé tették azt, hogy a háború nem tesz olyan hosszú, sőt talán várakozáson fölül rövid időtartamú lesz. — Azért mondom — folytatta a miniszterelnök —, hogy nagy aggodalom van ezzel foszlóban, mert minden kis nemzetnek, illetve országnak nagyon nehéz lett volna, vagy lenne egy hosszú, évekig tartó háborút, akár mint résztvevőnek, vagy semlegesnek is, gazdaságilig kibírnia. Ez különösen áll reánk, akik ód. pen csak, hogy újra fölépítették országunkat a húsz év előtti nyomorúságból és legutóbb minden erőfeszítésünket befektettük hadseregünk fölszerelésébe. Hosszú háború a fölépítés munkáját, amelyet nemcsak folytatni, de gazdasági és szociális téren egyaránt erős lendülettel kell és lehetne is fejleszteni, akadályozta, lassította és kitolta volna. — Ma az a meggyőződésem, hogy Európa államai nem néznek az elé, hogy hosszú esztendőkig háborús készültséget tartsanak fönn. —És így ránk is hamarabb ránk virrad a polgári munkának áldásos szaka, amelyben gyors ütemű, erős gazdasági munkát kell végeznünk és végezhetünk is és amelyben e munka által,és minden szükséges intékedéssel a társadalmi szociális állapotokat megjavíthatják, és végleg kiemelhetjük népünket abból a nehéz sorsból, amelyben eddig volt és van. Ma már, az átmenet-gazdasági és tervgazdasági problélmákkal foglalkozunk, ezeket készítjük be, ezeknek intézményeit szervezzük. Most már komollyá válik az a remény, hogy rövidesen fölszabadulnak jövedelmeink a szociális és nemzetépítési feladatok fejlesztésére. Ebbe a munkába kell most a nemzetet beszervezni. Az állam a maga kötelességét úgy, mint a hadsereg fölszerelésével, ezen a téren is meg fogja tenni, de itt már a polgári munkában nagy szerep vár az állam mellett a társadalomra .a, amit minden társadalmi egyesületben hangoztatok, hangsúlyozok, mint legutóbbi a Keresztény Nemzeti Liga gyűlésén is, azért, VíO*rT’ le S’ei Baross-etteremben !Sfá“b" marhapörkölt és léngos Vasárnap »steflekken. Lakatos Géza és ciginy. zenekara játszik. 76 A Tisza első halottai (A Délmagyarország munkatársától) Még meg sem indult a tisztai szezon, máris két halatos tiszai fürdésről tettek jelentést a szegedi ügyészségnek. Az első szerencsétlenség Mindszent határában történt, ahol Gyávái Sándor 38 éves munkás nehéz munkával volt elfoglalva a Tiszaparton. Délfelé annyira megizzadt, hogy beleugrott a folyóba, rövid fürdést akart rendezni, hogy feliduljün és tovább folytathassa munkáját. Fürdés közben azonban hirtelen rosszul lett és még mielőtt segítségére lehetett volna sietni, a folyó hátán meghalt. Ugyancsak pénteken jelentették az ügyészségnek, hogy a határban a Tisza egy ismeretlen ember holttestét vetette ki a folyóból. Semmi személyazonossági iratot nem találtak nála, senki sem ismerte föl, így eddig még nem tudták megállapítani személyazonosságát. Valószínűnek tartják, hogy a holttest már napok óta lehetett a folyóban. Az ügyészség elrendelte a holttest felboncolását, valamint a nyomozás megindítását, hogy megállapítsák, hogyan került a holttest a folyóba, illetve, hogy mi okozta az ismeretlen ember halálát. Eladó ékszereket, zálogjegyet, brunansot ezüstöt keresek megvételre magas árban éhneku Oroszlán-utca 5 AlaaBBr (Zálogházzal szemben.) GUMIHA RI3NYA ■ fájós, dagadt és fiszeres lábakra készen Sítét és mérték után HÖFLE, Klauzál-tér és A sz. Gyógyhaskötők, tűzök készítője. »<agrovichiiiiaon.niMoarjiimow ,immw—» hő—b—'hinh' a A Major gyorsiAszakiskolaoan Ipartestület (Horváth M.utca 3.) június 3-án új kezdő- és haladó gyorsírás és 10 ujjas vakírásos gépírási tanfolyamok kezdődnek. Előkészít államvizsgára. Kiképezi legmagasabb , fokra. Keresztény, tanerők.