Délmagyarország, 1940. június (16. évfolyam, 122-146. szám)

1940-06-25 / 142. szám

Kenti, 1940. I1. 25. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XII. alold­am­ 142. SZÚIN­ Vége a franciaországi háborúnak A hétfőn délután aláírt olasz-francia fegyverszüneti egyez­mény és az ezzel egyidejűleg életbe lépett német-francia szerződés értelmében kedden hajnalban fél 1-kor meg­szüntették az ellenségeskedéseket Nemzeti gyásznapot rendeltek el Franciaországban Alig huszonnégy órával a compiégnei né­met-francia fegyverszünet megkötése után, Róma mellett, egy kastélyban , megkezdődött az olasz-francia fegyverszüneti tárgyalás, olasz részről a Ciano gróf külügyminiszter és Ba­­doglio tábornagy vezetése alatt lévő bizottság, francia részről pedig azok részvételével, akik a németekkel megkötötték az egyezményt A francia fegyverszünet miatt, Churchill angol miniszterelnök és Pétain marsall között nyi­latkozatváltás történt. Az angol rádió bejelen­tette, hogy Gaulle francia tábornok vezetésé­vel megalakult Londonban a Francia Nemzeti Tanács, amely tovább folytatja a küzdelmet és amelynek, csakúgy, mint a további fegyve­res ellenállást hirdető francia gyarmatoknak, Anglia minden szükséges eszközt rendelkezé­sére bocsát. Deklarációban kijelentette az an­gol kormány, hogy Pétain­ kabinetjét nem te­kinti a független francia állam kormányának és azonnal visszarendelte franciaországi nagy­követét, Cambellt. Churchill a vasárnapi mi­nisztertanácson bejelentette, hogy a francia gyarmati csapatok nagy része tovább harcol. Kijelentette azt is, hogy Mittelhauser tábor­nok, a szíriai francia csapatok főparancsnoka már be is jelentette, nem teszi le a fegyvert. Hasonló értelemben nyilatkozott Francia- Indokina, Tunisz, Marokkó, Szenegália, Ka­merun és Dzsibuti kormányzója. Madridból az a jelentés érkezett, hogy francia repülőgé­pek útban vannak a gyarmatok felé. A Reuter-iroda értesüléseket közöl a Né­metország által előterjesztett fegyverszüneti feltételek lényege az ügynökség értesülése sze­rint az, hogy Franciaország tekintélyes részét megszállják, lefegyverzik a francia haderőt és hajóhadat és semmiféle hadianyagot nem lehet kiszolgáltatni Nagybritanniának. A fegyverszüneti tárgyalásoktól függetlenül a frontokon tovább folyt a harc, amint azt a német és olasz déli hadijelentés közli. A né­metek tovább folytatták előnyomulásukat az Atlanti-óceán partján, de előretörnek Gre~­noble és Chambéry irányában is. Sikeres ak­ciókat hajtottak végre a német tengeri egysé­gek és a repülők. Nagy hadizsákmány jutott a németek kezére, többek között egy tüzérségi lőszerraktár is. Az olasz főhadiszállás jelenté­se szerint az olasz csapatok előrenyomultak az alpesi arcvonalon és tovább folytatják elő­rehaladásukat. Egy ellenséges búvárnaszád el­süllyesztéséről is beszámol a jelentés és arról, hogy a rossz légköri viszonyok ellenére is kitűnően operálnak a repülők. Jelentette az olasz főhadiszállás, hogy az ellenség bombáz­ta Palermót. ‘25 polgári személy meghalt, 153 megsebesült. Egy gépet lelőttek. BajnoM dobás Ha mostanában elsétálunk a Stefánia-sétány lombjai alatt és szomorú érzésekkel ránézünk te hétszázéves vár mohos, maradék falaira, ke­serűen jut eszünkbe Leonardo da Vinci mondá­sa.­ Nincs megrenditőbb, mint romok közül a kék égbe nézni .. . Hányszor konstatálhattuk ezt a­ költői ellenpontot, ha messzi századokból meg­maradt falomladékok között jártunk, eszv ecrész világ emlékeit hordozó szépségesen szép emlékek között, ahol a­ múlt omladékaira, a múlt grandiózus halott színpadára az olasz ég aranyesője omlik. De milyen más értelmet kap ez a vérbelien renaissance-kép, ha a színpadot áthelyezzük Szegedre és itt is a hétszázéves fpar falai közé . . • Itt nemcsak a grandiózus ellentét nyújt megrázó látványt a nyári ég alatt, itt nemcsak a százados falak megmaradt romjai vesznek bele a sugárzó nyár isteni né­maságába, itt a szegedi romok között valóban ez elmúlás az, ami megrendítő, ami elszomo­rító és elkeserítő. Megdöbbentő, hogy dm őrzik és ápolják a szegedi romokat, mennyire­ kevés érzékkel vigyáznak a századokat hirdető múlt emlékeire, megdöbbentő, milyen könnyed, grandseigneur-i könnyelműséggel mondanak le arról, ami öreg, ami messzi századokból maradt ránk. könnyelmű és úgy látszik érzéktelen örö­kösökre. A szegedi romok között más hangnem­ben halljuk Leonardo da Vinci klasszikus ké­pét, itt valóban, a szó fizikai értelmében meg­döbbentő látvány a romok és emlékek pusztu­lása, az emlékekről való könnyed és jóvátehetet­len lemondás. Ha szétnézünk ezen a földön, szomorúan lát­hatjuk, hogy alig van olyan fal, omladék, vagy­ Csonkatorony, amely megmaradt volna a sok­­százados szegedi múltból és amely a maga mo­hos köveivel századokra előre hirdethetné az emlékek néma­ erejével az örökkévaló magyar életet, s tanúbizonyságot tehetne, nemcsak a történelmi szó erejével, de a fizikai anyaggal is a ma annyiszor és szívesen ostromolt ezer­éves magyar múltról. Könnyű rájönni arra, hogy miért maradt ránk Csak néhány Csonka­­fal és miért nem őriztek meg a tűnő századok annyi emléket és hirdető épületromot, mint például Leonardo da Vinci, Giotto, vagy Ghi­berti mosolygó világa. Ennek a földnek alap­anyaga a könnyű és a szélben könnyen­­ tova­­szálló alföldi homok, amely mindenre inkább al­kalmas, mintsem arra, hogy megfelelő és biztos alapra lehetett volna építkezni. És hol volt itt olyan szilárdságú építőanyag, mint a terméskő, vagy éppen a márvány, amely szembe tudott vol­na nézni a századok viharaival, villámcsapásai­val, tatárdúlásaival, Tisza árvizével.­­A hely és a táj természeti adottsága nem lehetett alkalmas arra, hogy előre a századoknak építhessenek. Iili maradt meg nekünk a szegedi előidőkből emlékekben és kövekben: a ferencesek ötszáz­éves támpillérei, a csonkatorony, kibújva­ a Demeter-templom falai közül és a Stefániai Vár* . . . Az egyik Mátyás magyar renaissance­­id hirdeti, a másik a magyar katolicizmus örök szellemét idézi, a várromok között Bocskai­ és Rákóczi, Szapolyai és a II-as pirossapkás ma­gyar honvédek dicső napjai vesznek bennünket körül. Ha ez a város tele volna annyi emlékkel, mint Piemont, vagy Toscana, akkor is féltő gonddal és ihletett szeretettel­ kellene megőriz­nünk a ránkmaradt százados kincseket, a­­men­­nyivel izzóbb és aggódóbb szeretettel kell őr­ködnünk most ezen a homokon erre a néhány százados emlékre, amikor egyetlen kezünkön kell összeszámlálnunk azokat a falakat, ame­lyek számunkra a magyar múltat és Szeged messzi, maradandó történelmét idézik. Mégsem ez történik, hanem hanyag nemtörődömséggel, könnyelmű osztogatással még arról is lemon­dunk, úgy látszik, ami nekünk maradt és amit nekünk kellene tovább őriznünk könnyebb és biztosabb korok részére. Valóban lehetetlen meg­rendülés nélkül elhaladni a Stefániai romok tűnő falai között. Mert mi történt e falakkal­? Néhány héttel ezelőtt­­ csákányos és talicskás munkások jelen­tek meg a romok aljában és szinte vezényszóra takarítani kezdték az értéktelen és olcsó pulla­dék­­okát- Gond nélkül, a rombolás örömével el­vitték a romok egy kis részét, mondván talán, elég ebből a bagolyvárból, ebből a­ pin­ceszagú hombárból az is, ami még ott marad . . . Szét­hordták a hátsó omladékok tégláit, egy részüket halomba rakták és a színház felé néző bástya­­fillérek helyén néhány nap múlva építeni kezd­tek. Építeni kuglipályát ... A nézőt a kese­rűség és a megdöbbenés érzése keríti hatalmába, ha megáll a vadonatúj és dicsőséges toldalék építkezés előtt és dagadó kebleket lát, amint ócska, és vadonatúj téglákból fölmeredő kugli­­versenypályát ünnepelnek a hozzávaló remek kilátású ablakokkal, amint az építész nagyszerű fölkészültsége és pompás gyakorlati stílusa szinte páholyokat emelt itt azok részére, akik majd nézhetni fogják a legádázabb kugliverse­nyeket . . . Vájjon ki volt az a zseniális ötlet­­gyűros, aki ideragasztott a sokszázados falak ár­nyékába egy toldaléképületet, téglából és ha­barcsból készült T versenypályát a röpülő kugli­­golyónak ... A fendrini véres drámából isme­retes négyszöges sáncok emelkednek itt a ro­mok mögött, hozzáragasztva a múlt nagyszerű színpadához, nem gondolva arra, hogy az or­mótlan és hiúságos falak az olcsó jelen szódá­jával habarják föl a nemes történelmi falakat. Körülkerítették a vár u utolsó hátsó bástyáit, olyan technikával és olyan zsenialitással, hogy ember legyen, aki a négyszöges kaszlibar­ikád mellett körüljárhatja azt a mohos műemléket,­­ vagy talán nem is jön majd idegen Szeged falai közé, aki a lombok alatt meg szeretné nézni a Vár boltozatait, amelyek alatt annyi dicső tettre készült az elmúlt századok Ismeretlen Magyar Honvédje ... Talán van még mód és alkalom rá. Hogy ezt a ponynás ötletet el lehetne talicskázni a Vár alól, talán még meg lehetne menteni a romokat a maguk megrázó történelmi stílusukban és szépségükben. A kuglipálya még nem készült, el "’"■észen, csak a bástyákat körülvevő harriká­­dok készültek el, most várják a faburkolást. Mielőtt megszólalnak a kugli "ml­y­ók diadalmas kilrnapsei, talán még vissza lehet adni a rom­o­­’­nt Szegednek, a történelemnek, talán még meg lehet őrizni érintetlenül a jövőnek. Néhán­y százados omladék talán mégis é­r annyit, mint a legdiadalmasabb és a leghangosabb bajnoki dobás .. • Jelentések az olasz-francia fegyverszünet megkötéséről Róma, junius 24. A német távirati iroda jelenti, mint híre jár, az olasz-francia fegy­verszüneti feltételeket hétfőn este 19 órakor aláírták. Róma, junius 24. Az olasz kormány hétfőn este 19 óra 35 perckor közölte a német kormánnyal, hogy a francia teljhatalmú megbízottak a fegyverszüneti egyezményt aláír­ták. Következésképpen a Franciaországgal való ellenségeskedések kedden reggeli 1 óra 35 perkor (magyar idő szerint 0 óra 35 perckor) megszűnnek. Róma, június 24. Hivatalosan jelentik: Ma 19 óra 15 perckor a Villa Incisaban alá­írták a francia-olasz fegyverszüneti egyezményt. Olasz részről Badoglio tábornagy, a nagyvezérkar főnöke, francia részről Huntziger tábornok írta alá az egyezményt. Ciano gróf külügyminiszter 19 óra 35 perckor közölte a német kormánnyal, hogy a fegyverszüne­ti egyezmény aláírása megtörtént. Következésképpen az ellenségeskedések Franciaország­gal holnap nyári időszámítás szerint 1 óra 35 perckor (magyar idő szerint 0 óra 35 perc­kor) végetérnek. Ezen a közlésen kívül Rómában az olasz-francia fegyverszüneti egyezmény aláírásával kapcsolatban semminő hivatalos közlés nem történt.

Next