Délmagyarország, 1940. július (16. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-02 / 147. szám

Lélekemelő ünnepség keretében avatták föl a 18. határvadász zászlóalj lobogóját (A Délmagyarország munkatársát­ól) Nagy­szabású és díszes katonai ünnepség keretében avatta föl a szegedi 18. határvadász zászlóalj azt a zászlót, amelyet a hivatásszervezetbe tö­mörült munkások adtak a szegedi határvadá­szoknak. Az ünnepséget vasárnap reggel ze­nés ébresztő vezette be, majd 7 órakor isten­tiszteleteken vettek részt felekezetek szerint a katonák. Tíz órakor kezdődött a zászlóavatási ünnepség a Vasutas-sporttelepen. A hatalmas tribünöket zsúfolásig megtöltötte a megjelent ünneplő közönség. A pálya közepén nemzeti­­színű lobogókkal és címerekkel fölékesített emelvény állt, amelyről egyik oldalon az ün­nepségen megjelent előkelőségek, a másik ol­dalon pedig a 18. határvadászzászlóalj katonái­nak díszbe öltözött sorfala foglalt helyet. 10 óra után érkezett meg Horthy Miklós kor­mányzó képviseletében vitéz Sill­ey Antal altábornagy, hadtestparancsnok. Vele együtt lépett az emelvényre Varga Józsefné, az iparügyi miniszter felesége, aki a 18. határva­dászzászlóalj új lobogójának zászlóanyai tisztségeit vállalta. Zúgó taps fogadta a mi­niszter feleségét, aki az ünnepélyre egyedül érkezett Budapestről, mert a bekövetkezett események másirányu elfoglaltságot róttak Varga József miniszterre s így megigért láto­gatása elmaradt. "Az előkelőségek számára fenntartott emel­vényen foglalt helyet Tukats Sándor dr. fő­ispán, B­u­ó­c­z Béla dir. rendőrfőkapitányhe­lyettes, Falkay Gyula ítélőtáblai elnök, Széchenyi István dr. kormánybiztos, Ke­­menessy Tibor dr. tanácsnok, Szilágyi Ferenc dr.,MÁV üzletigazgató, Szűcs Endre postafőigazgató, Szepessy Aladár pénzügy­igazgató, Kor­kai Jenő S. J., a hivatásszer­vezet megalapítója. A díszhelyen foglalt he­lyet a m. kir. honvédelmi miniszter képvise­letében vitéz K­o­lt­a­y Ferenc vezérezredes és a német birodalom képviseletében Erich Kampf német birodalmi konzul. A pályán elhelyezett katonazenekar néhány perccel 10 óra után a Himnuszt intonálta, majd Mogyoróssy András hivatásszerve­zeti tag mondott zászlóátadó beszédet. _—'A szegedi hivatásszervezet hazafias mun­kástábora — mondotta — köszönetet mond országunkat védő és országunkat nagyobbí­­tó diadalmas magyar hadseregnek, s ezen ün­nepélyes alkalommal hálánk, rajongásunk és izzó magyar lelkesedésünk kifejezésére ezt a díszes csapatzászlót ajánljuk föl, amely több­ezer szegedi magyar munkás megcsókolt fil­léreiből készült. A­ nagy tapssal fogadott beszéd után Var­ga Józsefné zászlóanya fölkötötte az első sza­lagot a zászlóra, majd Berencz Ferencné tíz­­gyermekes munkásanya következett. Ezután a különböző egyesületek és társadalmi alaku­latok nevében díszítették föl a vezetők a ha­tárvadászok új zászlóját. Templomba hívó kürtjei Hangzott föl ezután. Füredi József római katolikus tábori lelkész mondott zászlóavató beszédet. — Ezt a zászlót a magyar munk­ásasszo­­nyok­ szőtték — hangzott a papi szó. — A zászlórúd magyar földön termett. Csodálatos szimbólum ez most, amikor Erdély szava hal­szik felénk s hivó riadó szólít nagy tet­tekre a régi magyar bércek felé. Munkás test­vérek és katona testvérek indulnak ez alatt a zászló alatt, ez alatt a szimbólum alatt a tör­ténelem új napjai, a magyar jövő új hajnala felé. _ Ezu­tán Kiss István református tábori lel­kész mondott el zászlóavató beszédet, fölszó­lította a katonákat és a munkásokat. Hogy es­küjükhöz híven tartsanak ki, ha kell életük és vérük föláldozásával is a nagy magyar gondolatok s a múlt csodálatos hagyományai mellett, mert azok az új kötelességek, ame­lyeknek elvégzése a munkástestvérekre és a katonatestvérekre vár, azok a magyar jövőt, az újabb ezredévet jelenti. A beszédek után a Hiszekegy következett, majd az előkelőségek sorra járulhatnak az asztalkára helyezett zászlóhoz és beverték a zászlószegeket, ennek végeztével hármas kül­döttség adta át a hivatásszervezet részéről a földíszített lobogót a 18. határvadászzászló­­alj küldöttségének. A Himnusz hangjai mel­lett vite a zászlót Diczfalussy G. Ferenc alezredes a határvadászok feszes vigyázóan álló sorfala elé, majd beszédet mondott a hi­vatásszervezeti munkásoknak és a katonák­nak. Megköszönte a munkásoknak, hogy a fillérekből összegyűjtött zászlót munkás test­vériség és a katona testvériség szimbóluma­ként nyújtották át a zászlóaljnak, katonáit pedig arra buzdította, hogy tartsanak ki en­nek a zászlónak győzelmet jelentő szent szí­nei mellett. Erich Kampf német konzul a konzulátus ezüst serlegét nyújtotta át a zászlóaljnak. A serleg átadása után a katonák esküre emelt DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1940 JULIUS ä 3 kézzel tettek hűségesküt az ujj zászlóra és a magyar katonierényekre. Az eskütétel után a Kossuth Lajos­-sugárúton díszmenetben vonul­tak el a 18. határvadászzászlóalj katonái vi­téz S­i­tt­e­y­­ Antal altábornagy, hadtestpa­rancsnok, valamint a megjelent polgári előke­lőségek előtt. Az ünnepséget 1 órakor díszebéd követte a Hungáriában. Megjelentek az összes kato­nai és polgári előkelőségek. Az ebéd során az első poharat a kormányzóra emelte vitéz Sü­­ley­­ Antal altábornagy, hadtestparancsnok: a négyszáz terítékes ebéd résztvevői felállva lel­kesen ünnepelték Horthy Miklóst, Magyaror­­szág kormányzóját. Ezután Kerkai Jenő S. J. mondott beszédet, amelyben hitet tett a mun­kás, katona és pap testvériség mellett. A fel­avatott zászló szimbóluma ennek a testvériség­nek, mint ahogy szimbóluma kard, kalapács és a kereszt a magyar jövőnek. Ezután Dicz­falussy G. Ferenc mondott köszönetet a hi­­vatásszervez­etnek és egy-egy emlékplakettet nyújtott át Kerkai Jenőnek, R­a­d­n­a­i Mi­kes titkárnak és Mogyoró­ssy András munkásnak. A­­ köszönőbeszéd után Radn­ai Mikes dr. átnyú­jtotta Varga Istvánná munkás­­asszony által készített diszalbumot Diczfalus­sy G. Ferenc alezredesnek. Délután nagyszabású és jól sikerült avatási ünnepélyt tartott a hivatásszervezet Újszege­den a SzAK-pályán. BELVÁROSI MOZI kedd szerda 5, 7, 9. Iz maist wereczken a legjobb magyar filmvígjáték. Főszereplők: Csortos, Szereczky, Bálícsft­, Vaszary. ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] „A magyar nép nemcsak hétköznapot, de ünnepet is tud tartani“ Glattfelder Gyula dr. meguzs püspök fölszentelte a királyjh­almi templomot (A Délmagjyarofszá <g munkatársától) Benső­séges, szép ünnepe volt szombaton, Szent Pé­ter és Pál napján Királyhalom népének. Ezen a hagyományos magyar ünnepen, az aratás, a betakarítás ünnepén szentelte föl Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök a királyhalmi templo­mot. Egy évtized munkájának aratása volt ez, hiszen a királyhalmi templom már hosszú évek óta épült s csak azért késett a fölszentelés, mert a templom belsejét minél szebbé, dísze­sebbé akarta varázsolni a kegyúr Szeged város bőkezűsége és a hívek szeretete. Főleg azért vártak ilyen sokáig, mert most készült el. Szombaton már a kora reggeli órákban ün­nepi díszbe öltözött Királyhalma. Nemcsak az emberek viseletén, de az utcákon is elömlött az ünnepi hangulat- A vöröstéglás, stílusos, fölszentelésre váró templom előtt gyönyörű diadalkaput készítettek az erdészeti szakiskola növendékei. Sárga virágokból hatalmas, föl­kelő nap ragyogott a kapu fölött és a napko­rongból emelkedett ki az örök reménység zöldjéből fönt kereszt, alatta a fölirás: „Jus­­tum amore“. Ez alatt a diadalkapu­ alatt vo­nult a templomhoz Glattfelder Gyula dr. me­gyéspüspök, aki Sopsich János prépost kísére­tében reggel fél 9 óra tájban érkezett a tem­plomszentelésre. A megyésfőpásztort a királyhalmi egyház­­község nevében vitéz Bokor Zoltán egyházköz­ségi elnök üdvözölte, majd a püspök a plébá­niára vonult, ahol Kardos Lajos plébános kö­szöntötte. A megyés főpásztor átöltözött a szer­tartáshoz, amely fél 9 órakor­ megkezdődött. A templomszentelési szertartást Glattfelder Gyu­la ár. díszes papi segédlettel végezte. Az as­­­szisztenciát Klivényi Lajos prépost, főesperes vezette. A templomszentelési szertartáson részt vettek: Becker Vendel dr. c. apát, Klärner Ta­más dr. pápai kamarás, kerületi esperes, P. Köhler Ferenc lazarista tartományi főnök és 1/2 Szeged már látta, a másik felét várjuk! A LEVEGŐ HŐSEI. 9 Ma KORZÓBAN az alsóközponti plébánia, valamint a tanyai papság nagy­­ számmal. A hosszú szertartás alatt a királyhalmi és a környéki nap nagy tömegben szorongott a templom előtti térségen és Merksz Elemér hit­tanár szertartá­smagyarázatait mély áhítattal hallgatta. Közben egyre gyülekezett a vendé­gek serege. Szettedről különvonat szállította ki a meghívott előkelőségeket s a környékről is igen soka­n jöttek különféle alkalmatosságokkal. A királyhalmi templomszentelési ünnepség­re a kultuszminisztérium képviseletében meg­érkezett Stolpa József államtitkár, akit Szeged­­város képviselőj és­ Katona István dr. tanács­nok kísért. A váro­s részéről megjelent még Dé­káni­ Sándor, számvevőségi főtanácsos és a vá­rosi tisztviselők közül számosan.A szertartás befejezése után a megyéspüs­pök csendes misét mondott az újonnan fölszen­telt templomban. A csendes misén a szentély­ben helyezkedett el Stolpa József államtitkár­ a város képviselőinek társaságában, míg a meghívott közönség, valamint a királyhalmi hívek tömege zsúfolásig megtöltötte a templo­mot. A királyhalmi templom belseje gondos és részben művészi munka eredményét mutatja. A főoltár kőépítménye fölött fenséges Krisz­tus-szobor áll s a főoltár fölé boruló kupola­szerű kiképzést magyaros, művészi freskó dí­szíti. A freskó Szent István királyt ábrázolja, amint a magyarság vezetőinek jelenlétében a Magyar Szent Koronát a felségjelvényekkel Jézus Szentséges Szivének oltalmába ajánlja.­­ A templom jobb mellékoltárán Szent Teréz képe, balról pedig a Szűzanya fehérruhás szob­ra látható. A freskók megelevenítik még a négy evangélista, az árpádházi szentek, Szűz Mária és a gyermek Jézus alakját, az ablakokat pe­dig a Szent Család és a Hit, Remény, Szeretet alakjai díszítik. A templom jobboldali előcsar­nokában a loi­rdesi Szűz Mária és a­ kis Ber­nadette szobra áll. A templom freskóit Paro­­­bek Alajos festőművész, a szobormunkákat SZÉCHÉNYI MOZI Ma 5, 7, 9 órakor Az európai filmgyártás kimagasló nagy alkotása 0 néma ?ár szerelmi dráma a lengyel szabadságharc ide­jéből. — Főszereplő: ANNA BELLA

Next