Délmagyarország, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-01 / 223. szám
' A szegedi gondolatot ki kell fejleszteni, *- mondotta a Nemzeti Munka Központ zászlóbontó gumóson vitéz Marton Reid (2 Délmagyartország munkatársától) .A nemzetiszínfi lobogókkal és a Nemzeti Munkaközpont jelvényeivel feldíszített Korzó Moziban zajlott le vasárnap délelőtt a Nemzeti Munkaközpont szegedi szervezetének zászlóbontó ünnepsége. A zászlóbontó ünnepségen részt vett vitéz Marton Béla dr. országgyűlési képviselő, a Nemzeti Munkaközpont országos alapító elnöke is. A Himnusz hangjai után Rosta Lajos dr., a Semzeti Munkaközpont szegedi szervezetének elnöke üdvözölte az országos elnököt és a város képviseletében megjelent Katona István dr. tanácsnokot. Megemlékezett ezután az országgyarapító kormányzóról, majd Erdély egy ítésze visszatérésének jelentőségét méltatta. Rosta Lajos dr. szavai Titán vitéz Marton Béla ídé* emelkedett szólásra. Közel másfélórás beszédében kifejtette, hogy a Nemzeti Munkaközpont alapjait 22 esztendővel ezelőtt a szegedi gondolat vetette meg. A Nemzeti Munkaközpont azt akarja, hogy minden munkás keressen annyit, amennyiből tisztességesen eltarthatja családját. Beszélt ezután a munkás kamarák kérdéséről; ez a probléma a megoldás felé közeledik. Beszéde végén kijelentette, hogy a szegedi gondolatot ki kell fejleszteni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Gaál Sándor, a szegedi szervezet főtitkárának a javaslatára hódoló táviratot intéztek a kormányzóhoz, üdvözlő táviratokat küldtek Teleki miniszterelnöknek és Varga miniszternek.A zászlóbontó ünnepség után a Hágl-étteremben ebéd volt. Itt Csűrik János és Némethy Sándor dr. mondottak pohárköszüntőt Marton Bélára. Vitéz Marton Béla dr. közvetlen szavakkal válaszolt. Megalakul a Turáni Vadászok szegedi hölgycsoportja (2 Délmagyarország munkatársától) Asszonygyűlés volt vasárnap délután a városháza tanácstermében. A Turáni Vadászok Országos Egyesületének hölgycsoportja tartotta megbeszélését, amelyen Szeged hölgy társadalmának számos tagja jelent meg. Az elnöki tisztet P. Ibrahim Dezsőné, a volt szegedi kormány miniszterelnökének felesége töltötte be, aki az országos egyesület két vezető tagjával Budapestről Szegedre érkezett, hogy az itteni csoport megszervezésének munkálatait megindítsa. Mit jelent a név a Turáni Vadászok Országos Egyesülete? Ezt a kérdést tisztázta P. Ábrahám Dezsőné elnöki megnyitójában, amikor rátért arra, hogy ilyen harcias név milyen összefüggésben lehet egy asszonyszövetséggel? A Turáni Vadászok Országos Egyesületét néhai Gömbös Gyula miniszterelnök alapította. Az egyesületnek nincs egyéb programja, mint lelkes hazafiakat nevelni. Mi dolguk van itt az asszonyoknak? Ha komolyabb idők következnek, minden asszonynak a helyén kell lennie s ha Isten és a Haza érdeke úgy kívánja, a férfiak kezéből kihulló fegyvert meg kell ragadnia és férfi helyett kell harcolnia. Erről a harcos magyar gondolatról beszélgettek a Turáni Vadászok hölgycsoportjának tagjelöltjei a vasárnap délutáni értekezleten, ahol az elnöki megnyitó után Bartha Jánosné olvasta fel az 1927-ben megalakult egyesület történetét, majd Szilágyi Ilona országos főtitkár ismertette az egyesület egy éve megalakult hölgycsoportjának programját. Burdorfer Antalné, a szegedi szervezkedés vezetője elmondotta ezután a szegediek kívánságait, majd néhány hozzászólás után az értekezlet elhatározta, hogy komoly munkával építik ki a szegedi csoport megszervezését, Háromra emelték a hústalan napok számát A hústalan napokon a vadra is vonatkozik a tilalom Budapest, szeptember 30. Az ország hússzükségletének biztosítása érdekében szükségesnek mutatkozott a hústalan napok számát háromra emelni és a húsárusítási tilalmat a vadra is kiterjeszteni. A kormány most kiadott rendelete értelmében hétfőn, kedden és pénteken általános hústalan nap van. Ezenkívül a borjú hústalan napot csütörtök helyett a jövőben szerdán kell megtartani. A rendelet lehetővé teszi, hogy mint eddig, a jövőben is, hústalan napon kiszolgálhatók legyenek a juh- és lóhús, lóhúskészítmények, csirke, pulyka, gyöngytyúk, házinyúl, hal, zsír, háj, szalonna, tepertő, sertésfej, sertésláb, főtt sonka, hurka, disznósajt és belső részek, mint nyelv, tüdő, pa, hal, szív, vese, velő, mirigy, vér és máj, kivéve a liba és kacsa máját. A rendelet a múlthoz hasonlóan biztosítja azt, hogy ha a hústalan nap a Gergely-naptár szerinti, vagy nemzeti ünnepre esik, a hústalan napot nem kell megtartani és azt abban a községben, ahol vásár, vagy a búcsú hétfőre, vagy keddre, vagy péntekre esik, a rendelet a főszolgabírót, a polgármestert hatalmazza fel, hogy a hústalan napot a hét másik köznapjára helyezhesse át. A rendelet nem vonatkozik a honvédségre, a kórházakra, a gyógyintézetekre, valamint a gyermeknevelői idézetekre. Umohíó- éltéhez Ufyisíy auaikúú tUi&cuv (A Délmagyarország munkatársától)Átokházán néhány évvel ezelőtt különféle muzeális értékű leleteket szolgáltatott be egy öreg földművesasszony az ottani közigazgatási kirendeltségnek. Elmondotta, hogy a földön szántás közben találta a Dugonics-erdő mellett; szomszédai figyelmeztették, hogy ne dobja el, mert a szegedi múzeum gyűjti az ilyen rozsdás varsákat". A leleteket később átadták Back Bernát felsőházi tagnak, a múzeumi bizottság tagjának, aki Csallday Dezső múzeumigazgatóval beható vizsgálat alá vette és megállapította, hogy a leletek igen sok hasonlóságot mutatnak azokkal az emlékekkel, amelyet Szeged környékén a feltárt avarkori sírokban találtak. Megindultak a kutatási munkák azon a környéken, ahol ezeket a nyílhegyeket és övcsatokat találták. Többszöri megszakítás után, most végre eredményhez vezettek ezek a kutatások. Hetek óta úgynevezett kutatóárkok segítségével igyekezett megtalálni Csallány Dezső múzeumigazgató annak a lelőhelynek fészkét, ahonnan ezek a leletek származnak. Néhány nappal ezelőtt a kutatóárok földjében egy kettészelt sír anyaga tűnt elő: az ásó felszínre hozott egy ezüst kürtöt, egy tölcsérszájú ezüst edény felső részét és talapzatát, egy egyélű vasszablyát, színes kőberakásos arany szíjjvégeket, arany övdíszeket, arany rozettákat, arany szijjltíjlalókat, arany kampókat és egy arany edénylábat és aranytalpazatot, több nyílhegyet, csontujjat és egyéb vaskés és vasnyílhegy töredékeket. Csallány Dezső és Back Bernát kiszállt Átokházára hitelesíteni a sírleletet. A leletek a Krisztus utáni VII. századból valók, a Duna—Tisza-közének abból az avarkori kultúrájából, amelyből a hun-bolgár betelepülés emlékei származnak. A több napig tartó vizsgálat meglepő eredményhez vezetett: az újabban feltárt leletek azonos vonalakat mutatnak a híres nagyszentmiklósi aranykinccsel. Az aranykincset a XVIII. században Mária Terézia korában találtak Nagyszentmiklóson; a leletek közül egy arany kürtöt és egy arany kelyhet Bécsbe vittek anélkül azonban, hogy meg lehetett volna állapítani eredetét és népi hovatartozandóságát. Hosszú tudományos viták folytak a nagyszentmiklósi aranylelet körül: ez a rendkívül érdekes vita most elérkezett a befejezéshez: a bécsi kincs ugyanabból a korból és ugyanattól a néptől származik, mint a legújabb átokházi emlék, az avarkori hun és bolgár betelepülőitől. A most talált ezüstkürt korban a második, az első, tehát a legrégibb a bócsai aranykürt, a második a most talált ezüstkürt és a harmadik, tehát a legfiatalabb a nagy szentmiklósi aranykürt. Összesen ez a három ismeretes az egész világon, a legújabb szegedi leletnek értéke tehát szinte felbecsülhetetlen az őstörténet szempontjából. A nagyértékű leletet a múzeumban helyezték el. Az árokházi kutatásokat egyelőre befejezték, mert Csallány Dezső igazgató Szentesre utazott a szentes—berekháti gepida-sírmezők feltárásának további munkálataira. Ezek a sírok a Kr. u. VI századból valók s már eddig is rendkívül értékes és becses anyag került itt a föld alól felszínre. SZEMÜVEGET pontos kivitelben, olcsó áron SANDBERG cégnél, Széchenyi tér 17 sz. alatt a Sajtókamara elnöke a cenzúra enyhítéséért Budapest, szeptember 30. Teleki Pál gróf miniszterelnök hétfőn délben kihallgatáson fogadta Kolosváry-Borcsa Mihályt, az Országos Magyar Sajtókamara elnökét, aki a kamarának azt a kérését terjesztette elő, hogy a ma érvényben lévő cenzúrarendelkezések a lehetőség határain belül enyhíttessenek. A miniszterelnök megértéssel hallgatta meg a sajtókamara elnökének előterjeszéseit és kilátásba helyezte, hogy a cenzúra kérdésében megfelelő intézkedés fog történni* Párisi Nagy Áruház Rt. ,Szegedi Csekonics és Kiss utca saroki HM divatcikkek Női színes zsebkendő —”0 Divat női keskeny öv —.58 Női flór harisnya, szépséghibás —.98 Brokát öves női harisnyatartó, lila —.98 Nanszu melltartó, színes —.88 Bordás téli női harisnya 1.08 Divat svájci sapka 108 Divat női sál 1-38 Műselyem női harisnya, minden színben P 1.08 1.28 Belülbolyhos női gombos trikókeztyű 1.28. Női keztyű, színes, tölcséres 1-38, Atlasz csíkos női nadrág, kis hibás 1.58. Háromsarkos női gyapjú sál 1.<8 Női műselyem kombiné, szépséghibás 2.>8 Belülbolyhoz női nadrág, ia 3.38 Divat magyaros mellény 3.98 Divat filmzett magyaros mellény 4.6i